A lehető legtöbb megértést kell tanúsítanunk egymás iránt - mondta Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, akit közelgő 90. születésnapja alkalmából keresett meg az MTI.
A zsidóság az egyetemes társadalom része, és mindenkinek a maga hagyományai szerint kell megélnie a hitét, mert az istenhit és a vallásos életmód olyan lelkierőt ad, amelyet mással nem lehet pótolni - fogalmazott Schweitzer József.
Véleménye szerint a zsidóság öntudatának megélését elősegítheti, ha a közösség tagjai megtalálják a zsidó életformában, hitéleti ünnepekben, könyvekben, irodalomban, liturgiában és történelemben azt a szépséget, amely által erősödik a hitük. Az ilyen emberek templomba járók, közösségszeretők lesznek, és örömmel gondolnak arra, hogy ők a zsidó emberek közösségébe tartoznak. Ezt a mentalitást különösen a fiatalok körében fontos elérni - fogalmazott a nyugalmazott országos főrabbi.
Életére visszatekintve arról beszélt, hogy édesanyja korai halála után jogász édesapja és nagyszülei nevelték. Nagyapja, Hoffer Ármin Veszprém főrabbija volt, majd a budapesti rabbiképző intézet professzora lett.
Elmondta: Magyarország 1944-es német megszállása után volt, aki rendőrkézre adta, mert nem hordta az utcán a Dávid-csillagot, de akadt olyan is, aki ismeretlenül kenyérjegyet adott neki. Édesapját Újpestről hurcolták el, neki sikerült megszöknie egy nyilas felügyelet alatt álló századból, amelyet a náci német birodalomba akartak hajtani, majd a svájci követségre menekült, ahol úgynevezett védlevelet, Schutzpasst kapott.
A háború után újra megnyílt a rabbiképző. A zsidó gimnáziumok tanárai közül a holokauszt alatt sokakat meggyilkoltak, őket a rabbiképző felsőbb évfolyamaira járó hallgatókkal pótolták, így ő is tanított hébert a zsidó polgári iskolában, majd az általános iskolában és a gimnáziumban.
Utalt arra: közben megválasztották rabbinak, 1948-ban pedig főrabbinak Pécsett, ahol a mintegy ötezer zsidó hívőből 6-700 maradt meg a vészkorszak pusztításai miatt. Később a budapesti Hegedűs Gyula utcai zsinagógában lett főrabbi, ahol nagyapja is szolgált, emellett pedig tanított a rabbiképző intézetben is. Scheiber Sándor professzor halála után 1985-ben az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának nevezték ki, és számos tudományos, rabbinikus nemzetközi konferencián vett részt. 1994 és 2000 között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének országos főrabbijaként is tevékenykedett.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
