A Kiútprogram a bangladesi, Nobel-békedíjas Muhammad Junusz által létrehozott Grameen-modellre épül, amelynek keretében mélyszegénységben élő embereknek viszonylag kis összegű kölcsönöket, úgynevezett mikrohiteleket nyújtottak, hogy önálló jövedelemtermelő tevékenységbe tudjanak kezdeni. A modell adaptálásának javaslatát a Polgár Alapítvány az Esélyekért vetette fel 2008-ban, a magánalapítvány két központi célja a romákkal szembeni előítélet és diszkrimináció csökkentése, valamint a legelmaradottabb térségekben élő romák életkörülményeinek javítása volt - írja a Stop.hu.

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után az alapítvány másfél millió euró értékben kapott rá pénzt egy uniós projekt keretében, melyről 2010 júniusában írták alá a szerződést. Ezt magánforrások és magyar állami támogatások egészítették ki.

A Kiútprogram célja az volt, hogy szociális támogatással, pénzügyi szolgáltatások és információ nyújtásával lehetővé tegye mélyszegénységben élő emberek - elsősorban romák - számára, hogy önfoglalkoztatóvá válva, fenntartható vállalkozásokat létrehozva javítsanak társadalmi helyzetükön, teremtsenek egzisztenciát maguk és családjuk számára. Ennek a pénzügyi szolgáltatások közül a legfontosabb eszköze a csoport alapú, fedezet megkövetelése nélküli mikrohitelek nyújtása volt - mondta a program vezetője, Polgár András, aki szerint a sikerüket mutatja, hogy a kezdő roma vállalkozások többsége képes fennmaradni az első év után is, az elmúlt két évben indított 138 vállalkozás közül pedig 95 dolgozik még ma is.

Polgár szerint általános tapasztalatként megfogalmazható, hogy szociális mikrohitel programot csak akkor érdemes elindítani, ha a szabályozási környezet kiszámítható és a vállalkozók, de legalábbis a kezdő vállalkozók közterhei viszonylag mérsékeltek. Magyarországon azonban a START-kártya előnyei nem vonatkoznak az önfoglalkoztatókra, így a programban résztvevőkre sem, amit a Bajnai-kormány őgy oldott meg, hogy 1 évre támogatás formájában biztosította a program ügyfelei számára a járulék kiváltásához szükséges összeget.

Az Orbán-kormányzat megígérte ugyan, hogy módosítja a törvényt, de erre nem került sor és közben az 1 évre adott támogatás is kifutott - mondta Polgár, aki szerint a program nem olcsó, de hatékonyabb, mint a közfoglalkoztatás, mert hosszú távon teremt munkahelyeket.

A mikrohitel-programok folytatását és elterjesztését szorgalmazta az Európai Bizottság is, Andor László társadalmi ügyekért felelős európai biztos pedig jó példának nevezte a programot. Ezzel szemben Polgár András szerint a magyar állam a megítélt 335 millió helyett mindössze alig 100 millió forinttal járult hozzá a működéshez, úgy, hogy a program során járulék, adó és egyéb befizetésekből az állami költségvetés mintegy 150 millió forintot profitált.

Polgár András hozzátette: bíznak abban, hogy 2015-ben egy Uniós pályázati lehetőséggel ismét forráshoz juthatnak, és folytathatják a programot.