Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendővé tenné Szili Katalin azokat, akik nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportot, illetve a lakosság egyes csoportjait megsérti, ellenük gyűlöletre izgat, uszít, vagy olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas bennük félelem keltésére.

A volt házelnök, jelenleg a Szociális Unió elnöke, független parlamenti képviselő mindezzel a jelenleg hatályos Büntető törvénykönyvet (Btk.) egészítené ki arra hivatkozva, hogy a közelmúltban egyre több olyan radikális és nagyobb nyilvánosságot elérő beszéd hangzott el, amely egyes közösségekben félelmet keltett.

Szili Katalin hangsúlyozza, az Alkotmánybíróság állásfoglalásai alapján a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága csak addig terjedhet, míg az mások emberi méltósághoz, közösségi identitás megőrzéséhez fűződő alapvető jogait nem sérti. A politikus szerint azonban a hatályos büntetőjogi tényállás nem alkalmas a közösség ellen irányuló valamennyi sértő megnyilvánulás szankcionálására. Jelenleg ugyanis a közösség elleni izgatás fordulat csak a vonatkozó rendelkezés címében szerepel, a tényállásban pedig kizárólag az uszítás olvasható, ami nem szinonimája az előbbinek.