A Bild című német lap novemberben sorozatot közölt arról, hogy egyre több német él kelet-európai idősotthonban, számuk már meghaladta a tízezret. Az elvándorlás oka, hogy Németországban túl drága az ellátás, a gondozás - írta a bulvárlap.

A cseh, szlovák és magyar idősotthoni férőhelyek közvetítésére szakosodott német tulajdonú vállalkozások között a legrégebben működő céget Artur Frank vezeti. A Szlovákiában élő német üzletember az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: elképzelése sincs arról, hogy honnan származhatnak a Bild adatai. Kétségtelen, hogy a bentlakásos időskori ellátás drága Németországban, átlagosan havi 3000 euró, amiből a biztosítók csupán mintegy 1200 eurót térítenek meg. Ehhez képest a Csehországtól Magyarországig húzódó régióban jóval olcsóbb idősotthonok működnek, de a pusztán pénzügyi okokból átköltöző németek száma a három országot együttvéve is csak néhány száz lehet - tette hozzá.

Bernd Christl, a német betegbiztosítók nemzetközi biztosítási ügyekkel foglalkozó szervezetének (DVKA) berlini szakértője az MTI-nek azt mondta: a német és a nemzetközi sajtóban szereplő adatok biztosan nem német forrásból származnak. Németországban nem készül ilyen statisztika, mivel az úgynevezett ápolásbiztosítási rendszer csak a belföldi bentlakásos gondozás költségeihez járul hozzá, ezért nincs is ok a külföldi idősotthonokban élő németek nyilvántartására. 

A Bild szerint a Magyarországon élő idős németek száma 2007 és 2011 között csaknem megduplázódott, 4261-ről 7146-ra emelkedett. A térség egészét tekintve az idős németek nagyjából egyharmada él otthonokban - írta a bulvárlap az adatok forrásának megjelölése nélkül. A lap arról sem számolt be, hogy pontosan miként finanszírozzák a bentlakásos ápolást a régióba költöző németek. 

Az adatokat átvette a brit Guardian egy decemberi beszámolójában, amely szerint Németország növekvő számban "exportálja" beteg és idős állampolgárait, mert egyre nagyobb gond a hazai ellátásuk. A cikk szerint 2011-ben Magyarországon 7146, Csehországban több mint 3 ezer, Szlovákiában pedig több mint 600 német nyugdíjas élt idősotthonokban.

Bernd Christl szerint a számok valószínűleg a helyi - a cseh, a szlovák, a magyar - népesség-nyilvántartási rendszerből származnak. Hangsúlyozta: tévedés ezeket az adatokat a német idősgondozási rendszer túlterheltsége és drágasága miatt Kelet-Európát megcélzó vándormozgalomként értelmezni. Német nyugdíjasok korábban is jelentős számban költöztek külföldre, igen népszerű például Spanyolország, de Kelet-Európában is sokan telepedtek le, és a kivándorlók között valószínűleg egyre többen vannak, akik már nem tudják önállóan ellátni magukat, és ezért idősotthonba költöznek - fejtette ki. Hozzátette: a költségeket mindenki saját forrásból fedezi, a német állam vagy a biztosítók nem támogatják a külföldi bentlakásos időskori gondozást.

Ugyanakkor a határ menti térségekben is előfordul, hogy nyugdíjasok a szomszéd országban működő idősotthonba költöznek, de csak azért, mert a legközelebbi intézmény a határon túl van. Ez a jelenség nem kelet-európai vonatkozású, ugyanúgy előfordul a német-holland határvidéken, mint a bajor-cseh határ környékén - mondta a DVKA szakértője.

Artur Frank - aki 2006 óta foglalkozik német és osztrák nyugdíjasok cseh, szlovák és magyar idősotthoni elhelyezésével - hozzátette: történelmi, családtörténeti motiváció is kimutatható a Kelet-Európába irányuló német és osztrák időskori kivándorlásban. Elsősorban Csehországban - az úgynevezett Szudéta-vidéken - figyelhető meg, hogy a második világháború után kitelepített németek idős korukra visszatérnek egykori hazájukba. Szlovákiára és Magyarországra már inkább az anyagi motiváció jellemző, de egyáltalán nem tömeges jelenség, hogy németek vagy osztrákok költöznek a térség idősotthonaiba. Már csak azért sem, mert igen korlátozott a hazai színvonalnak megfelelő otthonok száma, és még kevesebb az olyan intézmény, amely németül beszélő személyzettel működik. 

Az üzletember hozzátette: nagyjából 100-ra tehető az utóbbi években Németországból közvetlenül cseh vagy szlovák idősotthonba költözött nyugdíjasok száma, Magyarországon pedig 50 körül lehet ez a szám. Az állítólagos vándormozgalomról szóló sajtóbeszámolók hatására az utóbbi hónapokban ugyan megugrott a cégnél érdeklődő németek száma, de még így is legfeljebb havonta harmincan jelentkeznek, és tíz érdeklődő közül átlagosan hárman döntenek a költözés mellett.