A városvezető üzenetében jelezte: a magyar főváros kezdeményezőként vette ki a részét az 1848-as forradalom és szabadságharc életre keltéséből. Párhuzamot vont azzal, hogy Deák Ferencnek olyan erőkkel kellett megküzdenie, "akik előtt bűn volt a magyarok ragaszkodása nemzetiségükhöz, bűn a legtisztább honszeretet". Azok az erők az ország energiáját kimerítették, a nemzet vagyonát elidegenítették – tette hozzá.

"Nem is olyan nagyon régen történt meg, hogy hasonló érzések ébredhettek lelkünkben" – fogalmazott Tarlós István, hozzáfűzve: "Isten azonban talán megerősíti a magyarokat, hogy ha szenvednek is, de ne csüggedjenek és ne legyenek hűtlenek önmagukhoz".

Tarlós István szavai szerint a legtöbb országot ma is a hazaszeretet formálja egységes néppé, ha nemzetről van szó, viták ide vagy oda, minden amerikai amerikai, minden román román, minden lengyel lengyel és minden francia francia.

"Ezekben – és sok más államban – nem fér bele a belső hatalmi harcba, hogy valakik nemzetközi szervezeti tagságukra hivatkozva külföldön panaszkodjanak és ármánykodjanak saját nemzetük ellen" – emelte ki.

A főpolgármester megjegyezte: ha egy nemzet élni akar, akkor az ország politikai központjának az országon belül kell lennie. "Úgy kell a modern európai struktúrának teljes jogú részévé válnunk, hogy közben a nemzet feladása sem cél, sem eszköz nem lehet" – vélekedett a városvezető.

Kiemelte: "Magyarországon és Budapesten azzal a nagy kérdéssel nézünk szembe, hogy merünk-e előbbre lépni az igazság útján akkor is, ha tudjuk, hogy nehéz vagy kockázatos". A kormány és a főváros között kötött széles körű megállapodásra és az "igazi márciusi üzenetre" utalva jelezte: mindez azt erősítheti, hogy "igen, vállalnunk kell".