Milyen üzenet talál célba vészhelyzetben?

A mobiltelefon és a Facebook mellett a harangokra és még a néplélek ismeretére is szükség van az árvíz vagy más katasztrófa idején történő hatékony tájékoztatáshoz – derül ki egy európai kutatásból.

  • HVG
Milyen üzenet talál célba vészhelyzetben?

Csernobil akkor is eszébe jut az embernek, ha nem arról kérdezik. Különösen Magyarországon, ahol az 1986-os szovjet atomszerencsétlenség az állami tájékoztatás iránti bizalmatlanság szimbólumává vált és az is maradt, még akkor is, ha időközben volt egy rendszerváltás. Bár az európaiak sokféleképpen vélekednek a katasztrófahelyzetekről, egyvalamiben nincs különbség: a nukleáris balesetektől mindenhol egyformán tartanak.

Ez az egyik váratlan – mert kérdés nélkül is mindenütt felbukkanó – tanulsága annak a kutatásnak, amelyet a katasztrófahelyzetek kezeléséről folytattak hét EU-tagállamban, köztük Magyarországon. A felmérés Opti-Alert cím alatt zajlott, és mint a név is mutatja, fő célja annak kiderítése volt, hogyan lehetne a legalkalmasabban riasztani az embereket. A magyarok nem állnak egyedül azzal, hogy nem bíznak feltétlenül a hatóságokban.

Az egyes országokban gyűjtött tapasztalatokról a HVG e heti számában olvashatnak.

Embereket mentett a tűzből az elítélt gyilkos Szabó Zoltán, aztán tarkón lőtte a szomszédját, akinek végül szintén megmentette az életét

Szabó Zoltán és gyerekkori barátja a nyolcvanas években hidegvérrel ölt meg egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből végül csak tíz évet ült le, mert a kigyulladt szegedi bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán tisztázatlan körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.

2025 34. lapszám