"Azzal a világos üzenettel látogatok Magyarországra, hogy nagyra értékeljük az ország elkötelezettségét szövetségünk mellett, a NATO vezette afganisztáni, illetve koszovói misszióhoz való jelentős hozzájárulást, valamint a számos többoldalú projektben való részvételt" - mondta a főtitkár. Hozzátette: e projektek közül a pápai a leginkább szembeötlő. A négy évvel ezelőtt létrehozott nehéz légi szállító ezred jelentőségét méltatva kifejtette, hogy tíz szövetséges és két partnerország összefogott, és közösen beszerzett három nagyon költséges, C-17-es szállító gépet. Mindegyik részes országnak túl nagy megterhelést jelentett volna, ha egyedül kell vásárolnia ilyen gépet, márpedig a szállítási kapacitásra szükség van.

A közös projekt a pénz felhasználásának igen hatékony módja, hiszen annak révén mindenki nagyobb értékre, nagyobb kapacitásra tesz szert - fogalmazta meg Anders Fogh Rasmussen az "okos védelem" koncepciójának lényegét.

Kitért arra is, hogy a NATO-n belül igazságosabban kellene elosztani a terheket, hiszen azokat jelenleg az Egyesült Államok aránytalanul nagy mértékben viseli. "Már a NATO létrehozásakor tudható volt, hogy az Egyesült Államok lesz a legnagyobb hozzájáruló. A szövetség megkötésének az volt a lényege, hogy az európaiak felismerték, szükségük van az Egyesült Államokra a közös biztonság garantálásához" - mondta.

A gond az, hogy az "atlanti szakadék" egyre növekszik: míg a hidegháború végén az európai NATO-tagok a védelmi összkiadások egyharmadát állták, mára 25 százalék alá csökkent ez a részarány. "Sok amerikai felteszi a kérdést, hogy az európaiak miért nem tudnak valamivel többet fizetni" - mondta a főtitkár. Szerinte ezzel a problémával foglalkozni kell, mert a biztonság alapjait a jövőben is a szilárd transzatlanti kapcsolatnak kell jelentenie, márpedig e kapcsolat szilárdságához elengedhetetlen a tisztességesebb tehermegosztás.

Rasmussen a NATO-orosz kapcsolatokat illetően elismerte, hogy míg számos gyakorlati területen - Afganisztánnal kapcsolatban, illetve a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelemben - jó együttműködés alakult ki, a rakétavédelem terén nincs előrelépés. Megerősítette, hogy a NATO "valós és növekvő fenyegetésnek" tekinti a rakétaveszélyt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világban már mintegy harminc ország tett - vagy ezekben az években tesz - szert fejlett rakétatechnológiára. Ezért a NATO úgy döntött, hogy kiépíti rakétavédelmét, "és ez létre is jön, ebben nincs változás, 2018-ra védőernyőt fogunk nyújtani az európai NATO-országok lakosságának". A főtitkár szerint az oroszokkal való rakétavédelmi együttműködés egyfelől – az adatcsere révén – hatékonyabbá tehetné a védelmi rendszert, másfelől segítene meggyőzni Moszkvát arról, hogy a NATO-nak nincsenek Oroszország elleni támadó szándékai.

Anders Fogh Rasmussen elmondta: a NATO jövőre csúcstalálkozót tart, de annak időpontjáról még nem döntöttek. Az MTI azon kérdésére, hogy ez a csúcstalálkozó a Nyugat-Balkán vonatkozásában hozhat-e NATO-bővítési döntéseket, a főtitkár egyfelől megerősítette, hogy a "nyitott ajtók" politikája továbbra is érvényes, másfelől hangsúlyozta: a NATO-tagságra pályázó országoknak teljesíteniük kell a kritériumokat, számos reformot kell megvalósítaniuk. Mint mondta, "még nem tartanak ott, de pontosan tudják, mik a teendőik".