"Miután a köztársasági elnök másodjára már aláírta az egyházi törvény legújabb módosítását, az MSZP az ombudsmantól kéri: forduljon ismét az Alkotmánybírósághoz" - áll a közleményben.

Mint írták, a kormánypártok "az Ab elmarasztaló döntése után a szokásos cinizmussal nem az egyházi törvény alkotmányellenes részeit változtatták meg, hanem az alaptörvényt".

"Az alaptörvénybe foglalták a kétharmad uralmát a lelkek fölött is. Továbbra is a Fidesz és a KDNP dönti el, melyik vallási szervezet működhet egyházként" - fogalmaztak.

Az MSZP szerint az egyházi törvényben azonban így is maradtak alkotmányellenes pontok, amelyek jogbizonytalanságot teremtenek a hívek és közösségeik körében.

Gumiparagrafus szabályozza például, hogy mely szervezeteket ítélhet a kétharmad "együttműködésre alkalmasnak", ami az egyházi státusz feltétele - írták a közleményben. A párt szerint a tízezres taglétszám igazolása kiszolgáltatja a hívők adatait az egyházügyekért felelős miniszternek.

Kitértek arra is, hogy ha egy szervezetnek a parlament nem adja meg az egyházi jogállást, csak eljárási hibák esetén fordulhat az igazáért az Ab-hez. Továbbá semmilyen kárpótlást nem kaptak azok az egyházak, amelyeket az Ab szerint jogellenesen fosztottak meg az egyházi címtől és az ezzel járó támogatástól, így iskoláik, szociális intézményeik létbizonytalanságban maradnak - olvasható.

Közölték, mindezek miatt Mesterházy Attila pártelnök, valamint Lendvai Ildikó és Nyakó István országgyűlési képviselő az ombudsman vizsgálatát és intézkedését kéri.

Szabó Máté 2012 augusztusában fordult az Ab-hez az egyházügyi törvény miatt, mivel úgy vélte, a törvényi rendelkezések több ponton is ellentétesek a hatalommegosztás elvével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a jogorvoslathoz való joggal.