„Újabb rezsicsökkentés, újabb rezsiháború?” – adja meg a parlament hétfőn kezdődő, háromnapos ülésének alaphangját a fideszes Borbély Lénárd és Németh Szilárd kormánypárti öninterpellációja. Ennek aktualitását egyrészt az adja, hogy hétfőn szavaznak a képviselők a második rezsicsökkentő törvényről, amely a lakossági villany-, földgáz- és távhőárak további 11,1 százalékos csökkentését rendeli el, közben pedig újabb terheket ró a szolgáltatókra (például a gázkazánok felülvizsgálatának díját), és a nem lakossági árat fizető vállalkozásokra.
A másik apropó, hogy a héten kiderült, az Európai Bizottság levélben kért választ a magyar kormánytól több, a rezsicsökkentéssel összefüggő kérdésre. Ez ugyan még csak előzetes egyeztetés, nem formális kötelezettségszegési eljárás, de azzá fejlődhet, ha a Bizottság nem fogadja el a magyar válaszokat. Ez bizonyos értelemben pozitív fejlemény a kormánypártok számára, hiszen kedvenc ellenfelükkel, a brüsszeli bürokráciával vehetik fel a harcot a számukra legkedvesebb, a választóknak is tetsző ügyért.
Túry Gergely
Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán már úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány „felveszi a kesztyűt”. A hvg.hu-nak pedig egy vezető kormánypárti forrás azt mondta: a kormány kemény „bozótharcra” számít rezsiügyben, és csak „előjátéknak” tekinti a Bizottság levelét, mert az igazi csata majd a miniszterelnök által beharangozott, a nonprofit közműszolgáltatókról szóló törvényjavaslat kezdődik majd. Közben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már belengette, hogy jövőre még egy rezsicsökkentési kört megejthetnek, mert „még lát tartalékot a rendszerben”.
Az oktatás meg a nők
Ami a kormánypártoknak a rezsicsökkentés, az lehet az ellenzéknek az oktatás átszervezése: egy ügy, amit örökké emlegetni lehet, és adott esetben akár választási győzelemre is lehet váltani. Nem véletlen, hogy a szocialisták erre használják fel a sorban első interpelláció lehetőségét: Hiller István az emberi erőforrások miniszteréhez fordul „Ferenc József és a KLIK” címmel, bár ebből még nem derül ki, hogy mi köze a császárnak és királynak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz.
Az is sok fejfájást okozhat még a kormánypártoknak, hogy képviselőik valahogy nem találják a megfelelő hangot a nőkkel, és ideológiai okokból még a családon belüli erőszak problémáját sem veszik elég komolyan. Ezt próbálja kihasználni az LMP-s Ertsey Katalin, bár alaposan becsomagolva. Azt kérdezi ugyanis: „Hogy áll az Európa Tanács nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzésről szóló isztambuli egyezményéhez való csatlakozás előkészítése?”
MTI / Kovács Tamás
„Az állam kényszeríti törvényszegésre a vagyonvédelmi cégeket?” – kérdezi a jobbikos Bartha Szilvia, utalva a biztonsági őrök helyzetére. Párttársa, Z. Kárpát Dániel a nemzetgazdasági minisztert faggatja, kérdésének címe: „Megállítják-e a zavarosban halászókat?”. A rezsicsökkentésen túli kormánypárti öninterpelláció lehetősége ezúttal a KDNP-s Vejkey Imréé, ki nem is kérdez, csak deklarál, „Magyarország eredményei a korrupció elleni harcban”.
Svájci bankszámlák titkai
A hétfőn zárószavazásra kerülő törvények közül a legfontosabb meglepő módon egy nemzetközi szerződés kihirdetése lehet: a Magyarország és Svájci között szeptember 12-én aláírt, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Ez alapján ugyan még nem lesz automatikus az információcsere, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak lehetősége nyílik arra, hogy a svájci adóhatóságtól információkat kérjen, ha felmerül a gyanú, hogy valaki Svájcban rejtegeti a pénzét. Hasonló egyezményt kötött a magyar kormány a Csatorna-szigetek egyikével a Guernseyvel is.
Várhatóan elfogadják a képviselők a korrupcióellenes harc legfontosabb eszközének szánt, panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt. Ezzel a kormány véglet szakít a Bajnai-kabinet idején elfogadott koncepcióval, amely egy úgynevezett Közérdekvédelmi Hivatalra bízta volna a közpénzek védelmét (bár törvény volt róla, ez a hivatal soha nem állt fel). Ehelyett most szavazásra kerülő javaslat értelmében inkább egy elektronikus rendszert alakítanak ki, amely elvileg biztosítja, hogy névtelenül lehessen jelenteni a korrupciógyanús eseteket.
Hétfőn fogadják el azt a törvényt, amelynek értelmében november 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi át a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és fenntartását az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től (ÁAK). Az ÁAK a jövőben csak az e-útdíj beszedésért felel majd, minden mást, az autópályákat, az ingatlanjait, sőt a dolgozóit is átadja majd a Magyar Közútnak.
Feljelentés, gázolás
Vannak, akik nem tudnak leszokni arról, hogy feljelentsenek országgyűlési képviselőket, annak ellenére sem, hogy a parlament jórészt következetes, és magánvádas ügyekben nem adja ki a képviselőket. Ráadásul egyik mentelmi ügyből fakad a másik: a KDNP-s Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság elnökét az a nő jelentette fel, aki korábban a fideszes Daher Pierre-t. Rubovszky ugyanis a korábbi ügy parlamenti tárgyalásakor furcsa minősítéseket használt a feljelentőre, aki szerinte „verte a cirkuszt” a kazincbarcikai kórház igazgatói irodájában.
Szekó József, a mentelmiügy-rekorder
Mohacs.hu
Újabb két feljelentés érkezett a ciklus mentelmiügy-rekordere, a fideszes Szekó József ellen, aki ezzel húszra növelte az ilyen jellegű ügyeinek számát (ebben a ciklusban eddig 124 ilyen kezdeményezés volt). A mohácsi polgármestert most is régi haragosa, Németh Imre jelentette fel becsületsértés miatt, ráadásul rögtön kétszer. Mindkét eset a helyi képviselő-testület május 30-diki lésén elhangzottak miatt érkezett, bár azt a mentelmi bizottság határozati javaslata nem részletezi.
Sokkal komolyabb ügyben kérte a legfőbb ügyész a jobbikos Ferenczi Gábor mentelmi jogának felfüggesztését. A képviselő ugyanis idén május 21-én reggel, Ajkán autójával elütött egy 93 éves asszonyt, aki a mentőben életét vesztette. A képviselő a bizottsági ülésen azt mondta: nem lépte át a megengedett sebességet, az idős nő pedig nem a kijelölt helyen akart átkelni az úton, egyszerűen nem lehetett elkerülni a balesetet. Ennek ellenére maga is kérte a mentelmi joga felfüggesztését (a Jobbiknak egyébként is fontos követelése a mentelmi jog megszüntetése).
Parkolópálya képviselőknek
Kedden kezdik meg tárgyalni a nemzeti utas-adat információs rendszerről szóló törvényt. Ennek lényege, hogy „a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ” a légitársaságoktól megkap minden fontos adatot, ami szükséges a „kockázatelemzéshez. Az adatok listája meglehetősen hosszú: az utasok otthoni lakáscíme, telefonszáma, e-mail címe, a bankszámla-tranzakciók és „az utazás körülményeire vonatkozó adatok” (például kért-e valaki muszlim előírásoknak megfelelő ételt).
A javaslatban ugyanakkor el van rejtve egy érdekes változás: a rendőrségi törvényből törlik azt a fordulatot, hogy a Független Rendészeti Panasztestületnek nem lehet tagja olyan személy, aki a megválasztás előtti két évben országgyűlési képviselő volt. Ennek jelentőségét az adja, hogy a rendőri visszaéléseket vizsgáló testület négy tagjából háromnak 2014. február 25-én lejár a mandátuma (illetve egy tag hiányzik, mert Juhász Imre alkotmánybíró lett). Ez újabb lehetőséget ad néhány, a parlamentből kieső képviselő elhelyezésére.
A szerdai ülésnapon kerül a parlament elé az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének beszámolója a 2012. évről, illetve a Kúria beszámolója a legfőbb bír fórumnak „a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” végzett tevékenységéről. Ez szokatlan lépés: az OBH elődje, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is mindig elküldte a beszámolóját, de az csak létezésének első évében, 1998-ban került a plenáris ülés elé, később csak az alkotmányügyi bizottságig jutott. A Kúria elődje, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is csak egyszer számolt be személyesen, talán az vette el a főbírók kedvét, hogy egy kisgazda képviselő a saját válóperének a bírójára kezdett el panaszkodni.
Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról. Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.
