szerző:
K.Á.
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem bíznak a politikai intézményekben, rendkívül pesszimisták, de politikailag extrém mértékben aktívak azok a Facebook-felhasználók, akik a különféle új ellenzéki mozgalmak oldalait követik. A Political Capital és a brit Demos UK közös kutatásából kiderül, hogy az interneten aktív választók leginkább Bajnai Gordon köré tömörülnek, és még a Kétfarkú Kutya Párt hívei is nagyobb arányban mennének el szavazni, mint az átlag magyar.

„Soha nem gondoltam volna, hogy a pályafutásom során valaha olyan mozgalmat fogok vizsgálni, amely ingyen sört ígér” – utalt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) egyik legfontosabb üzenetére Jamie Bartlett, a brit Demos UK think-tank extrémizmussal foglalkozó szekcióvezetője kedden Budapesten, amikor bemutatta a magyar Political Capitallal (PC) közösen készített, az új baloldali ellenzéki mozgalmak Facebook-követőit vizsgáló tanulmányukat.

A PC és a Demos kutatói nyolc szervezet – az LMP, a PM, az Együtt 2014, a Szolidaritás, a Milla, a 4K!, a Hallgatói Hálózat (HaHa) és az MKKP – Facebook-oldalának összesen több mint 463 ezer követőjét próbálták elérni célzott hirdetésekkel. A keddi bemutatón Krekó Péter, a PC igazgatója elismerte, hogy vannak módszertani korlátai a kutatásnak, hiszen eleve az aktívabb emberek klikkeltek rá a hirdetésre, és töltötték ki a kérdőívet, a válaszadók idősebbek, mint az átlag Facebook-felhasználók, és jobban képzettek, mint általában a magyar népesség, de így is érdekes eredményeket kaptak.

A kérdőívre válaszoló szimpatizánsok politikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. 2010-ben nagyjából egyforma arányban szavaztak az MSZP-re és az LMP-re. Megoszlanak a jelenlegi pártpreferenciáik is: soraikban az E14–PM a legnépszerűbb (a pártot választók 46 százaléka szavazna a Bajnai-féle szövetségre), de sok a Fidesz-szavazó is (28 százalék), akik valószínűleg csak követik az ellenzéki szervezetek oldalait, de nem hívei azoknak. Az MSZP-t 13 százalék támogatná, az LMP-t és a DK-t pedig 6-6 százalék.

A kérdőívet kitöltők 2010-es szavazatai
©

A bal-jobb skálán a válaszadók egyértelműen baloldaliként határozzák meg magukat, a tízfokú skálán (ahol az 1 a legbaloldaliabb, a 10 a legjobboldalibb) átlagpontszámuk 3,9. A kivételt az LMP követői jelentik, akik átlagosan 5-ös pontszámot adtak, vagyis középen állónak gondolják magukat (ráadásul relatíve még az LMP-sek bíznak leginkább a fennálló intézményekben). Krekó szerint ez azt jelzi, hogy igenis még mindig számít a bal-jobb kategória: bár az LMP pont azzal az igénnyel lépett fel 2009-ben, hogy meghaladja azt, a párt eleve egy bal-jobb törésvonal mentén szakadt szét (a kutatás adatai szerint a PM-esek tartják magukat leginkább baloldalinak).

A különbségek dacára az új ellenzéki mozgalmak követőinek egyik legfontosabb közös ismérve a politikai intézményekkel szembeni bizalmatlanság: a kormányban csak 5 százalékuk, a parlamentben 6 százalékuk bízik. Miközben az országos átlag 20 százalék körül van. Ebben nagyon hasonlítanak a Jobbik követőire – akikről a PC tavaly készített hasonló tanulmányt –, de míg a jobbikos szimpatizánsok a hadseregben bíznak leginkább, a baloldali mozgalmak követői az Európai Unióban (72 százalék) és az ENSZ-ben (68 százalék).

Igazi hungarikum, hogy ezek a szervezetek lelkesednek az EU-ért, máshol Európában ilyet nem tapasztaltak a kutatók – mondta Krekó, aki szerint valószínűleg a nemzeti demokrácia pótlékaként, vagy megmentőjeként tekintenek Brüsszelre. Barlett szerint egyébként – Hollandia kivételével – egész Európában az tapasztalható, hogy népszerűtlenek a hagyományos pártok, és csökken a bizalom az intézmények iránt. A legutóbbi olasz választásokon üstökösszerű sikert elérő Beppe Grillo követőinek csak 4 százaléka látja úgy, hogy jó irányba fejlődik a demokrácia.

Az ellenzéki szervezetek követőinek önértékelése a bal-jobb skálán (1 a leginkább baloldali, 10 lenne a leginkább jobboldali)
©

A magyar ellenzéki mozgalmak követőinek egy másik jellegzetessége a pesszimizmus: csak 8 százalék gondolja, hogy a ország megfelelő irányba halad (Beppe Grillo követőinek 6 százaléka, a német Kalózpárt híveinek csak 10 százaléka). E tekintetben is hasonlítanak a Jobbik-követőkre, de alapvetően más miatt aggódnak: a jobbikosok félelmei „identitás-jellegűek”, vagyis a magyar nemzet létét féltik, míg a baloldali ellenzéki mozgalmak követői közt inkább gazdasági jellegű félelmek dominálnak (a gazdasági helyzet és a munkanélküliség van az élen, de érdekes, hogy az infláció miatt nem aggódnak).

A vizsgált mozgalmak követői alapvetően az internetről tájékozódnak, és nem bíznak a hagyományos médiában: a tévét csak 7 százalék, a rádiót 23 százalék, a sajtót 19 százalék tartja megbízhatónak, az internet iránti bizalom viszont extrém magas, 80 százalékos. Ebben is hasonlítanak az olasz Beppe Grillo követőire, akiknek körében 76 százalékos az internet iránti bizalom.

A megkérdezettek negyedik közös sajátossága pedig az igen magas politikai aktivitás: 7 százalékuk párttag, ami sokkal több, mint az országos átlag. A megkérdezettek 86 százaléka elmenne szavazni (a legaktívabbak a Szolidaritás követői 90 százalékos választási hajlandósággal, és még a Kétfakú Kutya Párt követőinek 60 százaléka is voksolna), kétharmaduk írt már alá valamilyen petíciót, felük volt már tüntetésen, háromnegyedük pedig azt nyilatkozta, hogy elmenne, ha lenne alkalom.

Politikai aktivitás – a biztosan szavazók aránya
©

Bartlett szerint ez azt mutatja, hogy az internetes aktivitás egyfajta hídként becsatornázza az embereket az offline politikába is. A brit kutató szerint a válaszadók jelentős része csalódott demokrata, mert nem kaptak lehetőséget, hogy beleszóljanak a döntésekbe, úgy érzik, átnyúltak a fejük fölött. Krekó Péter szerint ezek az emberek a Facebookkal egy olyan fórumot kaptak, ahol hozzászólhatnak a politikai kérdésekhez, ami inkább növeli, és nem csökkenti a valódi politikai részvételt.

Más kérdés, hogy mire tudják használni az online szerzett népszerűséget ezek a mozgalmak, amelyek esetenként túl nagyra is nőhetnek. Bartlett arra emlékeztetett, hogy Beppe Grillo azt mondta: úgy nyitja ki az olasz parlamentet, mint egy tonhalkonzervet, de mikor bejutott, nem tudta kézben tartan az embereit, nem tudtak megegyezni, mit tegyenek, inkább elhárították a kormányzati felelősséget.

A belső viták szétszakították a német Kalózpártot is, ahogy Krekó szerint az LMP sem tudta feloldani az ellentmondást, hogy rendszerkritikus pártként bekerült az establishmentbe. A PC igazgatója általában is úgy véli, hogy az internetes mozgalmak nem közvetlenül, inkább közvetve fejtik ki a hatásukat a politikára, vagy a hagyományos pártok is mozgalmak alapításának igényével kezdenek fellépni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újabb szentségtörés: itt az összkerekes BMW M3 és M4

Újabb szentségtörés: itt az összkerekes BMW M3 és M4

Magyarországon a Skoda Enyaq iV villanyautó legolcsóbb változata

Magyarországon a Skoda Enyaq iV villanyautó legolcsóbb változata

A világ legfehérebb festékével hűtenék le a Földet

A világ legfehérebb festékével hűtenék le a Földet