A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság honlapján olvasható adatok szerint a Tiszán Tiszabecs és Záhony, a Szamoson Csenger és Tunyogmatolcs között, továbbá a Túr garbolci részén a folyómeder telítettsége jóval alatta van a vízmérce nulla pontjának.

A Tisza vízállása lejjebb, Tiszabercelnél is mindössze 260 centiméter körüli, míg a térség negyedik folyójának, a Krasznának a vízszintje csak 100 centiméternyi Ágerdőmajornál. A térségi vízügyi igazgatóság szakembereinek összesítése szerint idén meglehetősen szélsőséges volt a csapadéktevékenység Szabolcsban.

Az első három hónapban az átlagosnál több csapadék hullott, januárban 28, februárban 48 százalékkal, márciusban pedig a sokévi átlag négyszerese esett, nagy része hó formájában. Az idei március így az utóbbi másfél század legcsapadékosabb hónapja lett.

Az év eleji sok eső és hó miatt júniusig három nagyobb árhullám vonult le a szabolcsi folyókon, másod- és harmadfokú árvízvédelmi szinteknek megfelelő vízmagassággal. A nyár viszont az elmúlt 150 év legszárazabb időszaka volt Szabolcsban, júniusban például 59, míg augusztusban 68 százalékkal kevesebb eső hullott a sokévi átlagnál.

A megye folyóin alacsony vízállások alakultak ki, a Tisza július végén, augusztus elején 15-30, míg a Szamos 5-10 centiméterre közelítette meg a valaha mért legkisebb vízállást. Ősszel és eddig decemberben sem volt nagyobb csapadék, így jelenleg is alacsony a szabolcsi folyók vízszintje.

A szakemberek tapasztalata szerint az évi átlagos léghőmérséklet egyébként emelkedő tendenciát mutat Szabolcsban, az 1800 évek végén mért 9,4 fokról, 10,4 fokig nőtt az idén. Március és december kivételével minden hónapban magasabb hőmérsékletet mértek a sokévi átlagnál. A nyári, 30 fok feletti hőségnapok száma megkétszereződött, és hat 35 fok feletti forró napot is regisztráltak 2013-ban, a sokévi átlag egy-két napjával szemben.