A választási eljárási törvény értelmében az önkormányzati választás évében április 1-jéig lehet időközi választást tartani, és mivel Magyarországon hagyományosan vasárnap tartják a választásokat, ezért erre március 30-a az utolsó lehetőség.

A törvény szerint a választási bizottságoknak legalább 60 nappal korábban ki kell tűzniük a választást, így legkésőbb január 29-én lehetett kiírni időközi választást.

Ez azt jelenti, hogy ha megüresedik egy egyéni képviselői vagy polgármesteri hely, betöltetlen marad a következő választásokig. Más a helyzet, ha egy listáról megválasztott képviselő "esik ki", ilyenkor a helyére a jelölőszervezet új jelöltet jelenthet be a választási bizottsághoz, ezért ebben az esetben nincs is szükség időközi választásra.

A korábbi alkotmány értelmében az önkormányzati képviselők és a polgármesterek (és a főpolgármester) választását  négyévente októberben kellett megtartani, de az új alaptörvény már ötéves ciklusokat határoz meg 2014-től. Ebből az következik, hogy a következő parlamenti és önkormányzati választást már nem ugyanabban az évben rendezik meg.

Az elmúlt évben 116 időközi önkormányzati választást rendeztek, az esetek túlnyomó többségében - 75 alkalommal - polgármestert választottak.

A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint időközi önkormányzati választást április 1-jéig tíz településen tűztek ki az országban: a Somogy megyei Kerekiben, Kapolyon és Somogyaszalón polgármestert, Marcaliban egyéni választókerületi képviselőt, a Pest megyei Fóton egyéni képviselőt és polgármestert, a Baranya megyei Piskón, a zalai Kispáliban, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gagyapátin polgármestert, a Vas megyei Velemben polgármestert és egyéni képviselőt, valamint a Nógrád megyei Salgótarjánban egyéni képviselőt választanak.