Orbán Viktor válaszolt a Mazsihisznek, a levélben azt javasolja, hogy a párbeszédet "a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után" folytassák.
"Február 15-én, a választási kampány hivatalosan is elkezdődött. Belátom, hogy a mostani pillanat aligha alkalmas arra, hogy együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak" - fogalmaz Orbán Viktor kormányfő abban a válaszlevélben, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőségének küldött, és amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatott el csütörtökön az MTI-hez.
Orbán Viktor megfogalmazása szerint az a veszély fenyeget, hogy "a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját". Ezért a miniszterelnök a levélben azt javasolja, hogy a párbeszédet "a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után" folytassák. Kezdeményezte ugyanakkor, hogy munkacsoportjaik, ha lehet, addig is folytassák a munkát. A kormányfő írásában hangsúlyozza, "kormányaim, az előző és a mostani is, zéró toleranciát hirdetnek az antiszemitizmussal szemben, nyitottsággal, együttérzéssel fordul az áldozatok, az emlékezni akarók és az emberi méltóság hívei felé".
Hozzáteszi, azért hozták létre 1998 és 2002 között a Páva utcai Holokauszt Múzeumot, és vezették be a holokauszt-emléknapot, hogy az egész emberiséget s így az egész magyar nemzetet sújtó tragédiával a jövő generációi is minden évben szembenézhessenek.
Orbán Viktor kiemeli, abban is egyetért a Mazsihisz vezetőségével, fontos, hogy a vészkorszak borzalmainak megismertetése mellett "gyerekeink a magyar–zsidó együttélés történelmét is megismerjék", különös tekintettel azokra az értékekre, amelyeket a magyarság és a zsidóság egymásnak adott, ezzel gazdagítva a magyar történelmet és kultúrát, "segítve közös felemelkedésünket".
A Mazsihisz közölte, a szervezet vezetősége tanulmányozza az Orbán Viktor miniszterelnöktől kapott levelet, és utána nyilatkoznak a következő lépésről - mondta Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.
A Mazsihisz közgyűlése február 9-én döntött úgy, hogy egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. Arra kérték a kormányfőt, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, továbbá a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.
Orbán Viktornak írt levelükben a Mazsihisz vezetői társadalmi párbeszédet javasoltak a megszállási emlékművel kapcsolatban. A szerdai Magyar Közlönyben az jelent meg, hogy május végére módosították a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét. A Mazsihisz elnöke, Heisler András a Népszabadságnak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: "nem oldódott meg semmi".
Nem elsőprideozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
Magyarország minden különösebb ellenállás nélkül megszavazta a szankcók meghosszabbítását. Ennek a csomagnak a csomag legnagyobb tétele az Orosz Központi Bank európai bankokban fellelhető vagyonának zárolása.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
