Plágiumgyanú: Másolt Rezesova szakértője?
Múlt ősz óta tudott az ügyészség és a szakértői kamara is arról, hogy az Eva Rezesova magánszakértőjeként ismertté vált Melegh Gábor – egy szinte párhuzamosan futó másik büntetőeljárásban – plágiumot követhetett el. Mégsem lett belőle ügy. Sőt, mint a rendőrség szakértőjét, közpénzből ki is fizették: több mint 150 ezer forint járt az összeollózott munkáért, így gépelési pénz, oldalanként.
„A szakértő által felszámolt díj összegét, valamint annak indokoltságát, így különösen a vélemény elkészítésére feltüntetett óraszámok megalapozottságát ellenőriztem, jogosságát igazolom” – írta a Szentendrei Rendőrkapitányság közlekedési osztálya a hvg.hu birtokába került határozatban, amely így 156 ezer forint szakértői díj kifizetését engedélyezte a kirendelt szakértőjüknek. Ez a közlekedési bűntett miatti nyomozásban kirendelt szakértő Melegh Gábor volt, aki Eva Rezesova büntetőügyében mint a védelem által felkért magánszakértő lett ismert. Nagyban az ő szakvéleménye támasztotta alá ugyanis a négy halálos áldozattal járó balesetet okozó szlovák nő vallomását, amíg másodfokon a vele szemben felmerült elfogultsági aggályok miatt ki nem zárták az ügyből.
A hvg.hu birtokába került iratok alapján a Rezesova-üggyel szinte párhuzamosan zajló szentendrei eljárásban Melegh Gábor kirendelt szakértőként 156 210 forintért készítette el szakvéleményét, amit a rendőrség az előbb idézettek szerint ellenőrzött és jóváhagyott. A szakértői díjtáblázat szerint ezen belül Melegh 84 ezer forintos munkadíjat kért, a határozatban részletezték, hogy 3 órán át jegyzeteket készített, 4 órán át „előkészítette a véleményt”, majd ezt 6 órán át összeállította, illetve 8 órán át számításokat végzett. Ehhez jöttek a költségek: 32 oldalon keresztül gépelte/gépeltette – oldalanként 300 forintért – az amúgy csak 22 oldalas szakvéleményt, és közel 30 ezer forint költségátalányt is felszámított. Így jött ki végül a 156 ezer forintos szakértői díja a közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett gyanúja miatt indított eljárásban.
Csakhogy a Melegh által leadott szakvélemény közel fele mások által írt szöveg copy-paste másolata, bármilyen hivatkozás feltüntetése nélkül – derül ki a hvg.hu birtokába került anyagból. Ezt információink szerint az ügyben meggyanúsított férfi ügyvédje szúrta ki, és emiatt 2013 szeptemberében panaszt is tett a rendőrségen. Számonkérte a rendőrségen, hogy a határozatban leírtakkal ellentétben egyáltalán nem ellenőrizték a kirendelt szakértőjük munkáját, különben rájöttek volna, hogy ennek jelentős része, 10 oldal nem is Meleghtől származik, hanem megtalálható az interneten. Az ügyvéd be is azonosította: egy része egy főiskolai hallgató dolgozatában köszön vissza, a szakvélemény más részeit pedig több közlekedéssel foglalkozó honlapon olvashatja el bárki. Ezért arra kérte a hatóságot, ellenőrizzék, valóban plágium történt-e, ha pedig ez bebizonyosodik, akkor érvénytelenítsék Melegh szakvéleményét, és tegyenek lépéseket a szakértő felelősségre vonása érdekében.
Ugyanonnan másolhatta, ahonnan egy főiskolás
A hvg.hu is ellenőrizte a szakvéleményt, és sikerült megtalálnunk az eredeti forrását a hivatkozás nélkül átvett anyag jelentősebb részének: Melegh Gábor szakvéleményében az ESP elektronikus menetstabilizálóról szóló rész egy az egyben Kőfalusi Pál ABS-től ESP-ig című szakkönyvéből származik. Ez az a rész, amit az ügyvéd egy internetre kikerült házi dolgozatban talált meg, így ő emiatt tett panaszt, de a valódi forrás minden bizonnyal a közlekedési szakkönyv. Vagyis a nagy szaktekintélynek számító Melegh valószínűleg ugyanúgy ebből a könyvből másolta be forrásmegjelölés nélkül szakvéleményének ezt a részét, ahonnan a főiskolai hallgató a házi dolgozatába, csak a diák legalább az irodalomjegyzékben feltüntette a forrást.
A szakkönyvben sikerült bekezdésről bekezdésre beazonosítani a Melegh szakvéleményében szereplő részeket. „Ilyen mértékben, oldalakon keresztül, szó szerint még pontos forrásmegjelöléssel sem idézhető egy szellemi alkotásnak számító könyv anyaga. De ez így már nem idézésnek, hanem átvételnek számít, így ehhez a kiadó kifejezett engedélye kellett volna” – mondta névtelenséget kérve egy szerzői jogokban jártas forrásunk, akinek megmutattuk a szakvélemény és a könyv egyezéseit. Szerinte már az aggályos, hogy Melegh pénzt is kapott ilyen forrásmegjelölés nélküli munkáért, „haszonszerzés céljából” ugyanis nem lehet felhasználni más szellemi termékét.
Melegh szakvéleményének további 4 oldala, amely a légzsák szerepéről és fontosságáról szól, egy autós honlapon található meg, az írás eredeti forrása azonban nem egyértelmű. Kerestük többször a honlap üzemeltetőjét, de nem sikerült elérnünk. Így nem tudni, ki írta ezt a 22 oldalas szakvéleményből 4 oldalt kitevő részt, de ha az ő munkája, akkor kérdés, hogyan került ki a rendőrségnek készült anyag. Ennek ellentmond, hogy a neten megtalálható, szinte szóról szóra megegyező részben egy helyen példaként egy konkrét autógyártót említenek, ez az egyetlen fordulat, ami a szakvéleményben nem szerepel.
Nem baj, hogy átvétel, a maradék attól bizonyíték
A Budakörnyéki Járási Ügyészség a birtokunkba került határozat tanúsága szerint egyetértett az ügyvéddel abban, hogy „a hivatkozott részek valóban egyezőséget mutatnak”, de ennek ellenére sem mondták ki Melegh szakvéleményének érvénytelenségét. Arra jutottak, hogy Melegh valóban hibásan számított fel 32 oldal gépelési költséget az összesen 22 oldalas (ebből egy a fedlap) szakvéleményért, ezért a 156 ezer forintos díjat leszállították a korrigált gépelési oldalszám alapján 152 ezer forintra.
A gépelési költséggel ellentétben az „egyezőséget” nem tartották jelentős problémának, mint írják, a maradék oldalak alapján „a szakvélemény bizonyítási eszközként használható”. A kirendelt szakértő ugyanis az 1-7 oldalon válaszolt a hatóság kérdéseire, ezek az átvett részek „nem képezik a szakvélemény részét” – szól az ügyészségi határozat. Ezek szerintük ugyanis csak „mellékletek”, a szakvélemény „könnyebb érthetősége” érdekében – így fogta az ügyészség Melegh pártját, bár az oldalszámozás folyamatos, és semmilyen utalás nincs az anyagban arra, hogy ez annak csak melléklete lenne.
Vagyis a törvényességért felelős ügyészségnek eszébe sem jutott a hvg.hu-hoz hasonlóan tovább vizsgálni ezeket a plágiumgyanús részeket, és abban sem láttak kivetnivalót, hogy kifizessék ezeknek – a szakvéleménynek szerintük „részét nem képező” melléklet-anyagoknak – a díját. A magyarázatért megkerestük a Pest Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivője, Gyugyi Csilla is arra hivatkozott, hogy a szakértő díját „felülvizsgálták, azt csökkentették”, ahogy meg is írtuk, 4000 forinttal. Másrészt megismételte, hogy „a szakvélemény jelzett részei a szakvélemény törvény szerinti részeit nem képezték”, ezért „bizonyítékként történő értékelését sem érintették”.
Nem rendeltek ki helyette új szakértőt
Így is lett, az ügyészség Melegh hét oldalon is meggyőző, már csak 152 ezer forintba kerülő szakvéleménye alapján vádat is emelt. (A hét oldalból az 1. oldal a fedlap, a 2. oldal csak leírja a megbízás tárgyát és az előzményeket.) A vádemelés tényét az ügyben eljáró és Melegh szakvéleményét bepanaszló ügyvéd, Molnár T. József kérdésünkre megerősítette. „A vádiratot idén áprilisban nyújtotta be az ügyészség, vagyis a kifogásolt szakvélemény alapján megy tovább az ügy. Hiába kértünk másik szakértőt, nem rendeltek ki. Pedig azok után, hogy kiderült a plagizálás, ez lett volna a korrekt eljárás” – mondta a hvg.hu-nak.
A védence ellen azért indult közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett gyanúja miatt az eljárás, mert miközben utasként ült egy autóban, behúzta a kéziféket, ezért a kocsi lesodródott az útról. Az ügyészség szerint szándékosan, az ügyvéd szerint viszont a középkorú férfinak esze ágában sem volt saját életét is veszélyeztetni, az alacsony sportautóban először ült volt élettársa mellett, és egyszerűen bepánikolt, amikor egy nyerges vontató közelébe értek. „Azt hitte, hogy alácsúsznak, közben fogta meg a kéziféket, amit el is ismer. Csakhogy a kocsi teljesen életidegen módon kezdett ezután pörögni, és a légzsákok akkor sem nyíltak ki, amikor fának ütközött, vagyis felmerülhet az elektronikai vezérlés hibája. Ezért volt óriási szerepe az igazságügyi szakértőnek” – mondta Molnár T. József.
A kamara tudott az ügyről
Bár Melegh aggályos szakvéleményére alapozva vádat emelt az ügyészség, azért továbbították az ügyvéd plágiumot felvető panaszát a területileg illetékes Budapesti Szakértői Kamarához (BISZK), amely etikai ügyekben eljárhat a hozzá tartozó igazságügyi szakértőkkel szemben. A budapesti kamaránál a mai napig Melegh Gábor a közlekedési szakosztály vezetője, és ahogy azt megírtuk, most ősszel indul az országos kamara elnökválasztásán is. Ennek jelenleg is tiszteletbeli elnöke, miután 12 éven át vezette az országos szakmai szervezetet.
Melegh körül akkor volt a legnagyobb a felhajtás a Rezesova-perben vállalt szerepe miatt, amikor az ügyészség lehetséges plágiumról szóló tájékoztatása befutott a kamarához. Az eljárás azonban elakadt.
„Valóban érkezett az ügyészségtől tájékoztatás arról, hogy a kirendelt szakértő ellen védőügyvédi beadvány érkezett, amelyben kifogásolták a szakértői vélemény tartalmát és annak költségelszámolását” – erősítette meg a budapesti kamara etikai bizottságának elnöke, Prencsok János. „A beadvány megismerése után választ kértem a védelem képviselőjétől arra, hogy kíván-e etikai eljárást kezdeményezni a szakértő ellen, és amennyiben igen, abban az esetben 8 napon belül pótolja a panaszbeadvány jogszabályban felsorolt kellékeit. A hiánypótlásra felhívó levelünkre határidőn belül válasz érkezett ugyan, de sem az etikai eljárás kezdeményezését, sem a hiánypótlás előírt kellékeit nem tartalmazta” – magyarázta az etikai bizottság vezetője, aki így a panaszt elutasította.
Az alapügyben eljáró ügyvéd, Molnár T. József azonban nem érti, miért neki kellett volna bármilyen eljárási lépéseket megtennie, hiszen a területi kamara elnökségének a figyelmét a törvényesség felett őrködő ügyészség hívta fel a lehetséges etikai vétségre, vagyis ezzel foglalkozniuk kellett volna. „Ez azt jelenti, hogy az eljárás tőlünk függetlenül megindult” – mondta a hvg.hu-nak. Ezért érthetetlennek tartja, miért rá vár a kamara, hogy a súlyos szakmai kifogás ügyében eljárjon, hiszen az ügyészség már megállapította, hogy Melegh máshonnan származó anyagot adott be. Ettől kezdve az ügyészségen múlik, mit kezd a szakvéleménnyel, az pedig a kamarán, hogyan kezeli a körébe tartozó szakértő ügyét – mondta.
Melegh tagad és vádaskodik
Természetesen megkerestük Melegh Gábort, és szembesítettük a szakvéleménye és más munkája közti egyezőséggel. Ismét azzal a feltétellel reagált, ha válaszát „változtatás nélkül, teljes terjedelemben” közöljük. „A plágium gyanúját határozottan visszautasítom. A szakértői véleményemben levő összes megállapítás a saját szellemi termékem. A megállapításaimat pedig, ha szükségesnek ítélem, akkor a vonatkozó szakirodalommal is igyekszem alátámasztani. Véleményem szerint a levele része annak a lejárató kampánynak, melyet Ön, általam nem ismert személyes okból ellenem folytat, kérem a továbbiakban tartózkodjon ettől” – írta a hvg.hu újságírójának.
„Előkészített” anyagokról beszélt korábban
A Melegh Gáborral a Rezesova-ügy közepette készített interjúnkban rákérdeztünk arra is, hogyan tudott saját állítása szerint 27 ezer szakvéleményt elkészíteni, miközben más, főállásban ezzel foglalkozó, ugyanezen a területen dolgozó szakértők ennek töredékét sem tudják teljesíteni. Emiatt Meleghet egy szakosztályülésen is támadták, mire ott információnk szerint azt mondta: úgy tud ennyi ügyet vinni, hogy párhuzamosan több számítógépen dolgozik, és ezek közt gurulós széken gurul – ezt az interjúban is megerősítette.
Melegh azzal indokolta a mennyiséget, hogy „ez a tapasztalat”, ráadásul „gyorsolvasó”, így átlagos ügyekben akár 1,5-2 óra alatt is letesz egy szakvéleményt. Utalt ugyanakkor arra is, hogy használ már előre elkészített anyagrészeket is. „Balesettípusonként vannak előkészített véleményeim, amelyeket csak ki kell egészítenem az adott ügy sajátosságaival” – mondta. „Igenis volt olyan napom, amikor 2-3 vagy akár 4-5 szakvéleményt készítettem, vagy egy hétvégén 12-t. Az utolsó fillérig adózom, volt ellenem vizsgálat, nem találtak semmit. Egyszerűen sok az irigyem, de a munkát azért nem szokták irigyelni” – mondta.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
