A tallinni magyar nagykövetség múlt heti bezárása nem kellőképpen végiggondolt döntés, sem nyelvi-kulturális, sem abból a szempontból, hogy az orosz-ukrán konfliktus közepette milyen biztonságpolitikai üzenete van a balti államok felé, és körükben hogyan érzékelik a budapesti lépést – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a Népszabadságnak adott interjúban. A lap keddi számában közölt beszélgetésben a politikus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, fontosnak tartja, hogy a Bem rakparton újragondolják az észtországi jelenlétet. A tallinni magyar nagykövetség bezárása Navracsics Tibor négy hónapos külügyminiszteri pályafutásának egyik döntése volt.

Németh Zsolt és Navracsics Tibor

MTI / Koszticsák Szilárd

Arra a felvetésre, hogy a kétoldalú magyar-amerikai viszony meglehetősen hűvös, és az elmúlt időszak eseményei (Szijjártó Péter első összezördüléséről az amerikaiakkal itt olvashat bővebben) azt mutatják, Magyarországgal, különösen a magyar kormánnyal kapcsolatos percepció meglehetősen kedvezőtlen, Németh Zsolt azzal reagált, hogy ő sem elégedett a kétoldalú kapcsolatokkal. Szerinte a magyar diplomáciának eminens feladata, hogy megváltoztassa ezt az érzetet. A magyar nemzeti érdek hosszú távú érvényesítése szoros együttműködést követel meg az Egyesült Államokkal, és reméli, hogy e heti washingtoni látogatása szintén ebbe az irányba mozdítja a dolgokat – mondta.

Németh Zsolt beszélt arról is, hogy az orosz atomipari szerep megkerülhetetlen Magyarországon. Alapvető érdekünk, hogy a nukleáris energetikai együttműködést mentesítsük a biztonságpolitikai vitáktól – mondta a politikus.

A cikkben felidézik, hogy a nyári kormányalakítás után az új külügyi és külgazdasági minisztériumból több elbocsátott munkatárs is Németh Zsolthoz kötődik, de erre ő azt válaszolja, hogy egyelőre nem szívesen nyilatkozik a személycserékről.