Parlagfű-gate: 642 milliót ad a kormány, hogy valaki lehajoljon
Megtalálta a Földművelésügyi Minisztérium azokat, akik megváltást hozva a kétmillió allergiásnak „lehajolnak, és tényleg kihúzzák” a gyomnövényt: ők a civilek, beleértve a középiskolásokat vagy a grátisz besegítő polgárőröket. Az áthárított tennivaló mellé a civilek akár 5 millió forintot kaphatnak majd gépekre, ezzel 642 millió forint is elmehet közpénzből fűkaszára és fűnyíróra, miközben nincs garancia arra, hogy parlagfű helyett nem a saját telkét nyírja majd vele egy-egy élelmesebb „civil”. Vagy pénzért a másét.
„642 millió forintot újra a parlagfű elleni védekezés csataterébe állítja a kormány” – mondta némi képzavarral, de nagy lelkesedéssel Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén. A bizottsági ülés renoméját erősen amortizálta, hogy a fideszes tagok el sem jöttek „egyéb halaszthatatlan elfoglaltságra” hivatkozva, amivel a határozatképességet helyből elintézték. Így az ellenőrző albizottság jobb híján átalakult „konzultációs beszélgetéssé”, amiről az ellenőrizendő Fazekas Sándor földművelésügyi- és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már legálisan távol maradhatott. Ezt valahogy előre megsejtette a két kormánytag, mivel államtitkárokat és osztályvezetőket küldve maguk helyett, meg sem jelentek az ülésen.
Csak nagyvonalúan: hagyjuk, ami eddig történt
A súlytalan konzultációvá lefokozott ellenőrző ülés egyik napirendi pontja volt a beszámoló a parlagfű elleni védekezés 2014. évi tapasztalatairól, illetve az erre civileknek kiírt idei pályázatokról. A pollenek elleni harc tavalyi tapasztalatait végül nem ismerhettük meg, mert a Fazekas Sándor beugrójaként megjelent államtitkár lazán azzal kezdte: ami eddig történt, azt hagyjuk, arról „nem szeretnének vitatkozni”, lényeg, hogy „a téma előkerült, a civil társadalom megbolydult”. Nagy István ezzel vélhetően azt írta körül diplomatikusan, amit a Parlagfűpollen No Egyesület tudott meg a TASZ segítségével bírósági úton: a parlagfű elleni küzdelemre 177 ezer adózó egyszázalékos felajánlásaiból összegyűlt 1,1 milliárd forintból 642 milliót más célokra csoportosítottak át, a maradékot pedig felélték az állami szervek rezsire, cipőtisztító gépre és gémkapocsra, mint ahogy arról a hvg.hu beszámolt.
A botrány miatt többször interpellált földművelésügyi miniszter vizsgálatot rendelt el. A 642 milliót gyorsan visszacsoportosították parlagfűre – nagyjából eddig tartott az allergiától szenvedők érdekeiért évek óta harcoló civilek öröme. Hamar kiderült ugyanis, hogy a pénzt elherdáló minisztérium – amelynek saját emberei ismerték el a hvg.hu-nak, hogy többek közt irodaszert és tetőfedő anyagokat vettek a parlagfűpénzből – látszólag nagyvonalú lépést tett: mind a 642 millió forintra pályázatot írt ki „a parlagfű elleni védekezést végző civil szervezetek számára”.
A tárca elképzelése szerint a civilek vissza nem térítendő támogatásként 1-5 millió forintot kapnának eszközbeszerzésre, vagyis ebből vehetnének „köz- és parlagterületek mechanikai és kémiai gyomirtására alkalmazható” gépeket, így traktorműködtetésű motoros fűkaszát, fűnyírót, gyomfésűt, kaszagépet és permetezőgépet. „Az allergiát okozó pollenkoncentrációnak súlyos egészségkárosító hatása lehet, (…) a parlagfű okozta allergiás és asztmás megbetegedések nemcsak a betegek életminőségét rontják jelentősen, de komoly nemzetgazdasági károkat is okoznak” – írják a pályázati ismertetőben. Ezért az Orbán-kormány és a minisztérium „kiemelt figyelmet fordít” a problémára – úgy, hogy „lehetőséget teremtenek” a parlagfű ellen harcoló civil szervezeteknek, hogy eszközöket vegyenek, és mentesítsék a parlagfűvel szennyezett területeket.
Irtó nagy akadály: be sem mehet más telkére
„Büntetésből lökik oda a pénzt a civileknek, de ez nem fog megoldani semmit. Állami feladat lenne, hogy felépítsék a parlagfű-mentesítés rendszerét, aminek az élére ki kellene nevezni egy felelős szakembert, aki irányít, intézkedik, ellenőriz, számon kér” – sorolta a parlagfűre szánt 1,1 milliárd elköltésének adatait kiperlő Parlagfűpollen No Egyesület vezetője, Kelen Andrásné, aki szintén ott volt az ülésen. Szerinte a pályázat „jól mutat”, a kormány így elmondhatja majd, hogy ők biztosítottak erre forrásokat, de nem fog megoldódni „a 2 millió allergiás problémája, akik évente 40 milliárdért szedik a gyógyszereket”.
Szerinte ugyanis hiába kapnak az allergiásokat képviselő, illetve a parlagfű elleni harcra létrejött egyesületek, szervezetek pénzt kaszagépre. „Én nem tudok vele kaszálni, valaki más a teremben tudna?” – tette fel a kérdést az ülésen, de a kezek nem lendültek a magasba. A civil szervezeteknek valóban nagyon fontos szerepük lehet, csak éppen a fertőzött területek felmérésében, a bejelentőrendszer működtetésében, a lakosság tájékoztatásban és egy sor más feladatban. Főleg, hogy a gyomnövény nagyjából 90 százaléka mezőgazdasági magánterületeken nő, amit a hatályos jogszabályok szerint a föld tulajdonosának, illetve a földhasználónak kötelező eltávolítania. „Mégis, hogyan mennének be a pályázaton elnyert gépeikkel a civilek a magántulajdonban lévő földekre parlagfüvet irtani?”” – teszi fel a kérdést a pályázat kiírása óta több fórumon Kelen Andrásné.
Mivel az allergiával és parlagfűvel foglalkozó hazai civil szervezetek egy kézen megszámolhatóak, szerintük nagy a veszélye annak, hogy a pályázat útján milliókért megvásárolt eszközök nem a közérdekű mentesítést szolgálják majd. „Negatív példa a néhány éve önkormányzatoknak hasonló célra kiírt pályázat, amely személyes tapasztalataink alapján mindenre fordítódott, csak parlagfű-mentesítésre nem” – állították. A legdurvább azonban az, hogy az ötletet nemcsak átgondolatlannak tartják, de szerintük maga a minisztérium is tisztában van azzal, hogy nincs is jelenleg elég, a feltételeknek megfelelő civil szervezet Magyarországon, mégis „kihátrálnának a kötelezettségből és a civilekre hárítanák a felelősséget”.
"Már nincs itt a sajtó" – de, ott voltunk
A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ülésen gyakorlatilag elismerte, hogy valószínűleg nem is lesz elég jelentkező a fűnyíró-pályázatra, és így a mentesítés feladatára. Szó szerint azt mondta: „arra számítanak, hogy nem lesz első körben megpályázva” a visszacsoportosított 642 milliós összeg. Nem tudjuk, hogy ebben szerepet játszott-e az, hogy Nagy István azt hitte, és ezt meg is jegyezte, hogy „már nincs itt a sajtó”, ugyanis az első két napirendi pont után a terem szinte kiürült, egy kamerás stáb is távozott, viszont – ahogy ezek szerint nem vette észre – a hvg.hu újságírója végig maradt.
De ennek ellenére is kiírták az egész visszacsoportosított pénzre a pályázatot, mert az a tervük, hogy „egyeztetést hívnak össze minden fontosabb szervezettel”, és majd „ennek során kikristályosodik az egyetemes álláspont arról, amire a 642 millió nagyobb része felhasználható” – mondta. Nyomatékosan a jelenlévő MSZP-s bizottsági tagoknak intézve azt is megjegyezte a sajtót az ajtón kívül tudó államtitkár, hogy „nem mi találtuk ki azokat a könyveléstechnikákat”, illetve a költségvetési összeg zárolását, de „most rajtunk csattant”.
Legyen, aki kihúzza – civil, gimnazista, polgárőr
Azonban a minisztériumi vezető szerint a koncepciójuk akkor is merőben új, mert most először „meglesz, hogy ki az, aki a végén tényleg kihúzza a parlagfüvet”. „Mert most már a kézzel fogható megoldásokra kell koncentrálnunk, valakinek le kell hajolni érte. Mert odáig soha nem jutunk el” – magyarázta. Nagy kissé ingerülten visszaszólt a Parlagfűpollen No Egyesület vezetőjének, amiért „keltik a hangulatot”, és úgy állítják be, hogy minden rossz, amit a kormány ebben a kérdésben tervez. Szerinte a civileknek abban sincs igazuk, hogy előzetes tájékoztatásra, képzésre is szükség lenne, mert sokan fel sem ismerik, melyik a parlagfű. „A vidéken élők nem hülyék, nem kell képezni őket, mert akkor mikor jutunk el oda, hogy le is kaszálják?” – vetette ellen.
„Minél több önkéntes is jöhet, ott vannak az érettségizett gyerekek, meg lehet kérni őket, hogy menjenek ki és segítsenek” – tette hozzá Nagy István. Elmondása szerint polgárőrszervezetek is bejelentkeztek a minisztériumnál, mióta a kérdés napirendre került, és felajánlották segítségüket a pollenek elleni harcban.
"Hogy a tökömbe' veszem észre?"
Megkérdeztünk egy polgárőrséget belülről ismerő forrásunkat, mit szólna ahhoz, ha a helyi szervezetek valóban beszállnának a parlagfű-mentesítésbe, de nem igazán tudta elképzelni a know-how-t. „Az egy, hogy nem is ismerném fel. De még ha meg is mutatják, melyik a parlagfű, és kiadja utasításba a polgárőrség vezetője, hogy járőrözés közben erre is figyeljünk, hogyan veszem majd észre az éjszakai sötétben?” – tette fel sorra a kérdéseket. Pedig egy vidéki település polgárőrségéről van szó, de mint mondta, a tevékenységük elsősorban az éjszakai cirkálás, vagyonvédelmi okokból.
Abban sem tudnának segíteni a civileknek, hogy bejussanak a fertőzött magánterületekre irtani, semmilyen jogosítványuk nincs erre nézve, hiszen nem számítanak hatóságnak – erősítette meg. „Félek, hogy ebből itt vidéken az lenne, hogy megkapják a pályázati pénzt parlagfű elleni gépekre, de aztán a maszek fűvágás fog felvirágozni” – jegyezte meg, vagyis a civil szervezetekhez hasonlóan ő is tart a visszaélésektől.
A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság egyik munkatársa – névtelenséget kérve – szintén arról beszélt: az irtásra-permetezésre alkalmas eszközökkel kistafírozott civilek keveset tehetnek, csak a szakhatósági szervektől várható el hatékony fellépés. „Csak a növényvédelmi felügyelő mehet oda a fertőzött területre, hogy felszólítsa, vagy akár megbüntesse a tulajdonost, illetve ha kell, kényszerkaszálást rendeljen el, aminek a költségét behajtja rajta. De erre meg vállalkozók vannak” – vetette fel.
A vidéki igazgatóságon dolgozó forrásunk szerint régen is volt már olyan, hogy „kivezényelték a gyerekeket egészen a gimnáziumig”, de abbamaradt, mert olyan visszajelzések jöttek, hogy a gyerekek is allergiások, és így fokozott pollenkoncentrációnak voltak kitéve”. „Annyi közmunkás van most már, hogy akár szálanként kitéphetnék a belterületen a parlagfüvet, kapjanak kesztyűt és maszkot, és vessék be inkább őket” – jegyezte meg.
Vitték az ingyenes kaszagépet – de parlagfű ellen?
Korábban is voltak már pályázatok, amelyeken civil szervezetek a parlagfű irtására nyerhettek el forrásokat, az azóta megszűnt Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete pedig ebből pontosan azt valósította meg, amire most mind a 642 milliót adná a minisztérium: gépeket vettek és kölcsönöztek a lakosságnak. „Sikeres volt, bárki kikölcsönözhette a motoros kaszagépeket. Csak rengeteg munka volt vele, amit mi ingyen csináltunk” – mondta a hvg.hu-nak Zempléni János, az egyesület egykori elnöke.
2003-tól élt a lehetőség egészen két évvel ezelőttig, de szerinte még a mai napig futnak be érdeklődők. Ehhez az is hozzájárult persze, hogy nagy publicitást kaptak, szinte minden nagyobb tévé, lap beszámolt a tevékenységükről, a hatóságokkal közös sajtótájékoztatóik is voltak. Persze ez a megoldás a helyi lakosoknak szólt, vagyis csak a belterületen található gyomnövényt irtották, az ingyen elvihető gép mellé benzint és védőfelszerelést is adtak. Így nem csoda, ha folyamatosan vitték is a 13 kaszagépüket a pollenszezon 5 hónapjában, olyan is volt, aki akkor már a telke előtt, az utcai részt is lenyírta, vagy rögtön a szomszédnak is továbbadta.
A kezdeményezésnek két éve mégis vége lett, a korábbi elnök szerint azért, mert nem volt pénz, elapadtak a minisztériumi, önkormányzati, fővárosi pályázati lehetőségek, amiből az üzemanyagot és elsősorban a gépek nagy kihasználtsága miatt gyakori karbantartási-javítási költségeket fedezték. Ráadásul más tevékenységeik is voltak, táboroztatás, betegoktatás, ezekre is kellettek a források, ezért nem tudták tovább fenntartani. Kérdésünkre Zempléni elismerte: abban nem lehettek biztosak, hogy a gépeket valóban kifejezetten parlagfű-mentesítésre használják a bérlők, de szerinte ez nem gond, eleve úgy szólt a kölcsönzéskori megállapodás, hogy „egyéb gyomnövények irtására” is odaadják. Az is számít, mert mint mondta, „ha valaki rendbe teszi, lenyírja a telkét, annak is van hatása a pollenszintre, mert más növények tovább erősíthetik a parlagfű allergén hatását”.
| De akkor mi a megoldás? |
A Parlagfűpollen No Egyesület szerint a megoldást az jelentené, ha valódi szakemberek bevonásával a minisztérium kidolgozna egy olyan hosszú távú intézkedési munkatervet, amely a most érvényes akciótervvel ellentétben „általánosságok helyett számokhoz kötött célokat, határidőket és felelősöket határoz meg”. Kistérségi koordinátorok kinevezését javasolják, akik már a pollenszórást megelőzően (júniusban) parcellaszinten feltérképezik a fertőzött területeket, hogy a földhivatalok időben értesíthessék az ingatlantulajdonosokat a védekezési kötelezettségükről. Ezt követően – akár bírságolással – állami jogkör kikényszeríteni, hogy a tulajdonos gondoskodjon is a parlagfű kiirtásáról. Csakhogy a minisztérium – amely jelenleg a parlagfű-mentesítés kizárólagos felelőse – valójában ellenérdekelt, mert nyilván nem fog szembemenni a gazdákkal. Pedig a civilek szerint, ha a hatóságok számon kérnék a hatályos jogszabályokban előírt mentesítési kötelezettséget, akkor – a fertőzött terület kiterjedtsége miatt – milliárdok folynának be a bírságokból, ebből pedig fedezni lehetne a törvénytisztelő gazdálkodók növényvédelemre fordított költségeit. Így hosszabb távon egyre javulna a jogkövető magatartás aránya – a fő célról, a pollenkoncentráció csökkentéséről nem is beszélve. |
* A képek sorrendjében a megfejtés: 1. disznóparéj, 2. fekete üröm, 3. parlagfű
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
