Kapu Tibor miatt figyelt Magyarországra az egész világ, vagy valami egészen más okból? Eddig ismeretlen tények a magyar gyerekvédelemről, kizsákmányolt pályakezdők és Lázár János mint modern Marie Antoinette. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Magyarországra figyelt az egész világ – lelkendezett a minap a magyar asztronauta, Kapu Tibor kilövését a köztévén kommentáló űrügyi miniszteri biztos (merthogy nekünk olyanunk is van). Nincs kétségem afelől, hogy nemzeti büszkeség duzzasztja most számos magyar keblét, köztük olyanokét, akik a tévéfotelba rogyva, kezükben hideg sörrel osztoznak abban az érzésben, hogy kicsit az ő dicsőségük is, hogy 45 év elteltével ismét lett egy Farkas Bercink.
A világért sem akarnék megsérteni senkit, csak halkan jegyzem meg, hogy az emlegetett nemzetközi figyelemből még a Google-keresések tanúsága szerint is több jutott azoknak, akik – javarészt elsőprájdozóként – a kormányfői tiltás ellenére kimerészkedtek a szombati demonstrációra.
Tudom, hisz azóta minden kormányközeli rádió, tévé, mosógép azt harsogja, hogy épp ez volt a mesterterv.
Ahogy nyilván az is régóta szerepelt a Nagy Forgatókönyvben, hogy állami kitüntetés jár a rábízottakat prostituáltként futtató javítóintézeti igazgatónak és államfői kegyelem a pedofilmentegetőnek. Arról, hogy a gyermekvédelem mit jelent a rögvalóságban, a Pride politikai következményeit elemző Fókuszban-összeállításunk után pár lappal, Magyarország rovatunkban sorakoztatunk fel eddig ismeretlen tényeket. Például azt, hogy a nevelőintézetekben egy év alatt mintegy felével nőtt a bűncselekmények száma.
Nemcsak a gyerekvédelemre, a peres ügyektől roskadozó igazságszolgáltatásra is ráférne a valódi reform, ám a kormány az utóbbit is ráolvasással, varázspálcás megoldással oldaná meg: bírságokkal ösztönözné az ítéletek gyorsabb megszületését.
Ahogy Lázár János szerint az is csak elhatározás kérdése, hogy valaki, akinek kevés a fizetése – mint például annak a fiatalnak, aki a miniszter minapi vidéki fórumán szóvá tette, hogy éhbérért dolgozik –, miért nem keres jobban fizető állást. Ahogy a Marie Antoinette-nek tulajdonított mondás is tartja: „Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, egyenek inkább kalácsot.” Arról, hogy nem így működik a világ, Dosszié-összeállításunkban olvashatnak.
A rendszerváltásnak három pilléren kell nyugodnia: a jogállam helyreállításán, az állami bűnszervezet és az orosz csatlósviszony felszámolásán – erről már Magyar Bálint, a maffiaállam-elmélet kidolgozója beszél a lapunknak adott interjújában. Szerinte az utóbbi évek színes forradalmainak három közös összetevőjéből – rossz gazdasági helyzet, állami bűnszervezet, elcsalt választások – lényegében mindegyikkel szembesülhettek már a magyarok; a különbség annyi, hogy az orosz és közép-ázsiai rezsimekben a fizikai erőszak széles körű alkalmazásával meg tudták akadályozni, hogy versenyképes ellenzék jöjjön létre.
A kérdés nálunk csak az, mennyire lesz szűk keresztmetszet a rendszerváltáshoz Magyar Péter.
Akinek helyzeti előnyt jelenthet, hogy – mint a Medián felméréséből kiderül – a magyaroknak csak szűk kisebbsége minősíti magát bal- vagy jobboldalinak.
Azt, hogy a kimondott szó világot teremteni és rombolni képes erő, Donald Trump amerikai elnök példájából is tudjuk. Bár a washingtoni szenátuson nem ment át az a javaslat, amely megtiltotta volna az amerikai elnöknek, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül katonai hadműveleteket indítson, mint Világ rovatunk cikkéből kiderül, Trump úgy gondolja, az USA 1942 óta nem is háborúzott, hiszen senkinek sem küldött hadüzenetet.
Azt pedig Orbán Viktor minapi közléséből tudjuk, hogy Trump érkezése óta (bár a béketeremtés elmaradt) a háborúk rövidebbek lettek, és veszítettek a lendületükből. Ők hárman – Trump, Erdogan meg Orbán – szerinte jó úton járnak a fegyverkezési verseny megakadályozása felé. Mondta ezt a NATO-csúcs után, ahol a résztvevők vállalták: 2035-re a GDP-jük 5 százalékára növelik a katonai kiadásaikat.
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
