Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c100c181-ec14-48ce-84af-fd8aaf0e9362","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Négy román harci repülőt riasztottak a helyszínre.","shortLead":"Négy román harci repülőt riasztottak a helyszínre.","id":"20250429_ukrajna-romania-dron-legter-oroszorszag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c100c181-ec14-48ce-84af-fd8aaf0e9362.jpg","index":0,"item":"17ee5b1a-929c-4857-ab19-ed3ca41e7ccb","keywords":null,"link":"/vilag/20250429_ukrajna-romania-dron-legter-oroszorszag","timestamp":"2025. április. 29. 11:02","title":"A lengyel után az oroszok a román légteret is megsérthették","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"360b8a69-7297-4b63-acb1-1ab617aac9a0","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Vélhetően nem így terveztek nyerni.","shortLead":"Vélhetően nem így terveztek nyerni.","id":"20250429_322-hatraszaltoval-repult-be-a-celba-es-gyozott-egy-motorcsonak-video","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/360b8a69-7297-4b63-acb1-1ab617aac9a0.jpg","index":0,"item":"913374a3-ede0-4f50-a5f3-40db8a4640c7","keywords":null,"link":"/cegauto/20250429_322-hatraszaltoval-repult-be-a-celba-es-gyozott-egy-motorcsonak-video","timestamp":"2025. április. 29. 10:48","title":"322 km/h-nál elszállt, majd hátraszaltóval repült be a célba egy motorcsónak és így győzött – videó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"03a59f94-dee9-4175-8088-61cc32f2e5f4","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A Tisza elnöke ismét elévágós manőverbe kezdett, szerinte azon sem érdemes meglepődni, hogy ha találnak egy széfet, vagy egy offshore-számlát a nevén. Beszélt állítólagos bennfentes kereskedelmes ügyéről is: „ha véletlen ezzel börtönbe tud záratni, lelke rajta” – üzente a miniszterelnöknek.","shortLead":"A Tisza elnöke ismét elévágós manőverbe kezdett, szerinte azon sem érdemes meglepődni, hogy ha találnak egy széfet...","id":"20250429_magyar-peter-szex-drog-tisza-fidesz-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/03a59f94-dee9-4175-8088-61cc32f2e5f4.jpg","index":0,"item":"cbc5c9db-8166-450f-b8dd-5a9eeac206c8","keywords":null,"link":"/itthon/20250429_magyar-peter-szex-drog-tisza-fidesz-ebx","timestamp":"2025. április. 29. 07:33","title":"Magyar Péter szerint a Fidesz droggal és szexvideókkal akarja őt lejáratni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"45fddaba-0bf2-4c85-8b17-9601b1797cc6","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A jövőben pontosabb lehet az űridőjárás előrejelzése, köszönhetően egy német műszernek, amit most egy amerikai teleszkópba szereltek be.","shortLead":"A jövőben pontosabb lehet az űridőjárás előrejelzése, köszönhetően egy német műszernek, amit most egy amerikai...","id":"20250429_nap-fold-teleszop-napfolt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/45fddaba-0bf2-4c85-8b17-9601b1797cc6.jpg","index":0,"item":"bde54862-ef57-43e4-bf05-d50e765716e4","keywords":null,"link":"/tudomany/20250429_nap-fold-teleszop-napfolt","timestamp":"2025. április. 29. 13:03","title":"Elképesztő fotót lőtt a Napról egy földi teleszkóp","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"27b41333-d340-42f4-942f-adb508d31283","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"A republikánusok több mint 80 százaléka ugyanakkor még mindig úgy véli, hogy Trump „erős vezető”.","shortLead":"A republikánusok több mint 80 százaléka ugyanakkor még mindig úgy véli, hogy Trump „erős vezető”.","id":"20250429_kozvelemeny-kutatas-egyesult-allamok-amerikaiak-tobbseg-donald-trump-veszelyes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/27b41333-d340-42f4-942f-adb508d31283.jpg","index":0,"item":"34310faf-4602-45fb-b900-bd109835195b","keywords":null,"link":"/vilag/20250429_kozvelemeny-kutatas-egyesult-allamok-amerikaiak-tobbseg-donald-trump-veszelyes","timestamp":"2025. április. 29. 14:19","title":"Az amerikaiak többsége szerint Trump „veszélyes diktátor”, ezért korlátozni kellene a hatalmát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5a0711ec-5941-4736-982e-5847327fe379","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Kristi Noem szerint a tolvaj egy külföldi bűnöző volt, aki évek óta illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban.","shortLead":"Kristi Noem szerint a tolvaj egy külföldi bűnöző volt, aki évek óta illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban.","id":"20250428_tolvaj-amerikai-belbiztonsagi-miniszter-taska-kristi-noem","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5a0711ec-5941-4736-982e-5847327fe379.jpg","index":0,"item":"f11750fd-1574-43c9-b88a-94f75d6abf1e","keywords":null,"link":"/vilag/20250428_tolvaj-amerikai-belbiztonsagi-miniszter-taska-kristi-noem","timestamp":"2025. április. 28. 10:40","title":"Elkapták a tolvajt, aki ellopta az amerikai belbiztonsági miniszter táskáját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fbc5c5cd-a43d-4fbd-a764-cff575d6f085","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Az oroszok ugyanakkor nem kívánnak egyeztetni a saját területüknek tekintett Krímről, a megszállt zaporizzsjai atomerőmű pedig „jó kezekben van”, és ott is marad Putyin külügyminisztere szerint. ","shortLead":"Az oroszok ugyanakkor nem kívánnak egyeztetni a saját területüknek tekintett Krímről, a megszállt zaporizzsjai...","id":"20250427_Lavrov-szerint-mar-csak-finomhangolas-kell-a-bekehez","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fbc5c5cd-a43d-4fbd-a764-cff575d6f085.jpg","index":0,"item":"9e644519-1e8f-4121-a4d6-cd84160a2a79","keywords":null,"link":"/vilag/20250427_Lavrov-szerint-mar-csak-finomhangolas-kell-a-bekehez","timestamp":"2025. április. 27. 21:25","title":"Lavrov szerint már csak „finomhangolás” kell a békéhez","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"49f4292d-0c04-4f4e-85dd-f4d4319ea406","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Miután Nagy Márton a biztosítókat – is – a szőnyeg szélére állította, a KöBE harmadával csökkenti az alapdíjat.","shortLead":"Miután Nagy Márton a biztosítókat – is – a szőnyeg szélére állította, a KöBE harmadával csökkenti az alapdíjat.","id":"20250429_Kgfb-az-egyik-biztosito-eleget-tesz-Nagy-Marton-elvarasanak-a-regi-szerzodesek-dijat-is-harmadolja","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/49f4292d-0c04-4f4e-85dd-f4d4319ea406.jpg","index":0,"item":"20e768dc-a715-4ec4-a794-0e33093d2696","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250429_Kgfb-az-egyik-biztosito-eleget-tesz-Nagy-Marton-elvarasanak-a-regi-szerzodesek-dijat-is-harmadolja","timestamp":"2025. április. 29. 11:46","title":"Kgfb: az egyik biztosító eleget tesz Nagy Márton „elvárásának”, a régi szerződések minimumdíját is harmadolja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Putyin után újabb kínos diplomáciai vizit Magyarországon
szerző:
Hajdú Eszter
Tetszett a cikk?
Miközben Putyin magyarországi látogatása fölött nehezen tér napirendre a nemzetközi sajtó, az Orbán-kormány újabb, finoman szólva is vitatott megítélésű magas rangú vendégeket fogad: jön Törökország kormányfője és külügyminisztere. A délkelet-európai NATO-tagot épp úgy kritizálják az ellenzékkel, a civilekkel és a kritikus médiával szembeni fellépése miatt, akárcsak Oroszországot vagy Magyarországot. A tárgyalásokon az Oroszországból érkező gázvezeték, a Török Áramlat, valamint az Iszlám Állam elleni háború biztosan szóba kerül.
Kedden Magyarországra érkezik a magyar-török kormány Stratégiai Együttműködési Tanácsának soros ülésére Ahmet Davutoglu kormányfő és Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter. A látogatás Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter januári ankarai útját követi, amely során a két ország külügyminisztériuma stratégiai együttműködési megállapodást kötött, valamint az energetikai és gazdasági kooperációról tárgyalt „a globális kihívások fényében”.
A magyar és a török kormány kapcsolatai 2013 óta a Stratégiai Együttműködési Tanács intézményi rendszerében működnek. A kooperációt mindkét fél példaértékűnek tartja, ennek keretében került sor például a török vízumkényszer eltörlésére. A február 24-25-ei ülésen a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett az energiakérdés, a Török Áramlat és a külpolitikai kihívások kerülhetnek előtérbe.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök és Szijjártó Péter találkozója Ankarában 2015. január 26-án
MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
Putyin a csőben
Vlagyimir Putyin 2014 decemberében ankarai látogatásán jelentette be a tervezett Déli Áramlat leállítását. Az orosz elnök elmondása szerint az Európai Unió ellenkezése miatt mondott le a projektről (ezt Budapesten se rejtette véka alá), azonban a háttérben valójában komoly gazdasági problémák késztették erre: a rubelgyengülésben elégett az a valutamennyiség, amiből futotta volna a beruházásra.
Az új tervek szerint az oroszok a török-görög határig vinnék a gázvezetéket, ahol egy földgázelosztó-központ létesülne, amire rácsatlakozhatnának azok az országok, melyek szeretnének benne lenni a projektben: így Macedónia, Görögország, Szerbia és Magyarország. Orbán Viktor számos lépést tett a tervezet megvalósítására: Putyin magyarországi látogatása, Szijjártó Péter és Ivica Dacic szerb külügyminiszter állandó tárgyalásai, illetve az orosz elnöki vizit előtti kormányfői villámlátogatás Szerbiába mind ebbe az irányba mutatnak.
A magyar tárcavezető korábbi ankarai látogatásán kiemelte, hogy Magyarország a közvetítő szerepét kívánja betölteni a felek között. Orbán Viktor a Kommerszant orosz lapnak adott interjújában kiemelte, nem csak lobbizni, hanem küzdeni kíván az Európai Unióban a projekt elfogadásáért. Azt, hogy az oroszok mennyire vállalhatatlanok szövetségeseink számára, Orbán legkésőbb a varsói látogatásakor – „baráti” lengyel közvetítéssel – az arcába kapta. A törökök szövetsége számos területen hasonlóan vállalhatatlan a nemzetközi politikai színtéren.
Barátok közt
A török államot számos kritika érte az USA és a NATO irányából az Iszlám Állam (IÁ) elleni gyenge fellépése miatt. Törökország az egyetlen NATO-tagállam, amely határos az ISIS által ellenőrzött területekkel, így innen lehetne a legeredményesebb támadásokat indítani – hangoztatják a kritikusok. A török parlament viszont csak nem kevés spéttel, 2014 októberében adott felhatalmazást a török csapatok harcba küldésére, és mintha a mélyen elítélő hozzáállás is csak a retorika szintjén lenne meg.
Az óvatos fellépés oka, hogy a török állam félt a kurdokkal egy oldalra kerülni. A terrorista szervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) folytatott évtizedes véres konfliktus a „kurd nyitás” programjával, valamint a közös ellenség megjelenésével jelentősen enyhült. Ennek példája a február 22-ei közös akció, amely során együtt evakuálták Szulejmán sah szíriai sírját. Ám a török vezetés továbbra is fél nyíltan egy oldalon harcolni korábbi ellenségével.
A nyugati szövetségesek lecsendesítésére az Orbán-kormány felajánlotta, hogy Magyarország esetlegesen katonailag is részt vesz a terrorista állammal szembeni harcban. Ebben az értelemben szólalt meg Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Szijjártó Péter is, aki a kurdisztáni beavatkozásáról szólalt fel a parlamentben – ennek megfelelően a mostani tárgyalások egyik kulcstémája lehet az Iszlám Állammal szembeni fellépés.
Visszatér a szultánság?
A Nyugat szemében egyre súlyosabb kérdéseket vet fel, ahogy az Erdogan-rezsim a politikai ellenfeleivel bánik. A török államfő korábbi szövetségese, Fethullah Gülen mára a fő ellenséggé vált: 2015 februárjában a Gülenhez köthető Közösség Bankjának (Bank Asya) a teljes vezetését lecserélte, majd a csoportot az izraeli Moszadhoz kötötte, miközben előtte és utána is zajlottak letartóztatások. Az elnök ott tart, hogy Gülen „párhuzamos államát” a Kurd Munkáspártnál (PKK) is károsabbnak nevezte.
Recep Tayyip Erdogan előadása ''A török külpolitika és a globális béke'' címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2013. február 5-én
Fülöp Máté
A kormány jelenleg az erőszakszervezetekkel kapcsolatos új törvény elfogadásán dolgozik. A jogszabály szerintük az európai uniós sztenderdeket követi, az azonban kétséges, hogy a bírói felhatalmazás nélküli, puszta gyanún alapuló házkutatás és őrizetbe vétel hol egyezik az uniós értékekkel. A kormánypárt a kurd zavargások ellen védené az országot, ám az ellenzék szerint a jogállami rendszert „rendőrállammá” kívánják alakítani. A problémás törvényjavaslat parlamenti vitája során több alkalommal hol szék, hol házelnöki kalapács röpködött, azonban úgy tűnik, Racep Tayyip Erdogan mint mindig, most is keresztülviszi akaratát.
A kiélezett belpolitikai helyzet a júniusi választásokig tovább fokozódhat. Az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) várható újabb győzelmét azonban senki sem kérdőjelezi meg. Erdogant ez egyes szakértők szerint egyenest a szultánság visszaállítására és a választások eltörlésére ösztönözheti – az ezerszobás palota már meg is van hozzá, mindössze 350 millió dollárból.
A török államrendszer gyökeres átalakítása, a szabadságjogok korlátozása és a folyamatos jogalkotási láz akár még Magyarországról is ismerős lehet, mindenesetre Orbán Törökországot is megnevezte, mint követendő példát az illiberális államok sorában. Hiába azonban Törökország rohamos gazdasági fejlődése, a média és a civilek mozgástere leszűkült, a mélyben pedig komoly szociális problémák forrnak.
A világ „legszabadabb sajtója”
Tüntetések idejére korlátozott internet-hozzáférés, kritikus hangú újságírók elbocsátása, cenzúrázása és bebörtönzése, a YouTube betiltása és a közösségi médiumok blokkolása – csak néhány jól ismert elem a sokat támadott török médiarendszerből. A Freedom House 2014-es felmérése szerint Törökországban már részben sem szabad a sajtó: 2012-ben és 2013-ban több újságírót tartóztattak le, mint Kínában és Iránban együttvéve.
A 2001-es gazdasági válságot követően számos médiaszervezet csődbe ment vagy állami kézbe került. Az AKP 2002-es választási győzelmével tovább polarizálódott a médiatér, előtérbe került a konzervatív, iszlám értékeket követő média. Több médium, mint például az Anadolu Ügynökség, a kormány direkt propagandaeszközévé vált, míg a kritikus média folyamatos vegzálásokkal számolhat. Példaként emelhető ki a Gülen mozgalomhoz közeli Today’s Zaman lap 2014. decemberi rendőrségi razziája.
Az internet- és az antiterrorista törvény alapján akár börtönbüntetéssel is szankcionálható az, aki a nemzetet, az államalapító Atatürköt, a muszlim vallást és az erkölcsi normákat sértő tartalmakat közöl – a török állami vezetés gyakorlatilag bármire rásütheti a „betiltandó, káros tartalom” jelzőt. Ez a Facebook és a Twitter esetében többször fel is merült a „közösségi oldalak pánikkeltése és hamis tájékoztatása” miatt. Erdogan ennek ellenére továbbra is azt hajtogatja, hogy az egész világon Törökországban a legszabadabb a sajtó. Ilyet sem a török államfő szájából hallhatunk először.
Máig kísérti a civileket a Gezi szelleme
A török vezetés az ellenzéki médiához hasonlóan a civil szervezetek működését is károsnak tartja. A 2013-as Gezi-tüntetések óta az állam még kevésbé tolerálja a kritikát: a társadalmi apátia megtörésére irányuló mozgalom, amely egy modern és pluralista Törökországot kívánt kialakítani, gyakoribbá váló razziákat és a civilek pénzügyi mozgásterének további szűkítését vonta maga után.
Tüntetés a Gezi parkban 2013. június 15.
AFP / Ozan Kose
A fenti példák jól illusztrálják, hogy Orbán Viktor Putyin Oroszországa mellett egy alig különb Törökországot választott szövetségesül magának. A keleti nyitás politikája végzetszerűen különböző autoriter rezsimekhez köti Magyarországot, ami miatt Orbánt a nyugati sajtóban egyszerűen Putyin trójai falovának tartják.
Az ukrajnai konfliktus miatt egyre jobban elszigetelődött Oroszország ráérzett arra, hogy a Brüsszel ellen lázadozó Orbán-kormány partner lesz a közeledésben. Se Erdogannak, se Orbánnak nem kell aggódnia amiatt, hogy Oroszország alapjogi kritikákat fogalmaz meg abból, amit odahaza művel. Nem úgy, mint az Európai Unió, az USA vagy újabban a visegrádi négyek országai, melyek értetlenül állnak Orbán lépései előtt.