Az elmúlt negyedévben egyetlen parlamenti párt támogatottsága sem mozdult el számottevően, egyedül a bizonytalan szavazók aránya növekedett – ismertette szerdán a Tárki legfrissebb, júliusi pártpreferencia-kutatásának eredményét.

A felmérés készítői a legutóbbi, áprilisi pártpreferencia-kutatáshoz képest a pártok támogatottságában csak statisztikai hibahatáron belüli elmozdulást találtak.

A teljes népességen belül a kormánypártok áprilisban 23 százalékos, júliusban 22 százalékos támogatottságot élveztek, míg a legerősebb ellenzéki párt továbbra is a Jobbik, 14 százalékos áprilisi és 13 százalékos júliusi eredménnyel.

Fazekas István

A baloldali kihívók támogatottsága is stagnál: az MSZP-é az áprilisi 10 százalékot követően júliusban 11, a Demokratikus Koalícióé 5 százalék után 4, az LMP 3 százalék után 2, az Együtté és a Párbeszéd Magyarországé külön-külön 1 százalék volt mind tavasszal, mind pedig most nyáron. Egyéb pártok összesen 2 százaléknyi szavazatot kaptak áprilisban és 1 százaléknyit ebben a hónapban.

A teljes népességen belül csak a bizonytalanok aránya mozdult el, mégpedig a növekedés irányába: áprilisban a választók 40 százaléka, júliusban már 45 százaléka nem tudott vagy nem akart választani a pártkínálatból.

Pártválasztók: 15 százalékpont különbség a Fidesz és a Jobbik között

A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP az április 38 százalék után júliusban 39, a Jobbik pedig mindkét hónapban 24 százalékot kapott.

A baloldali pártok közül az MSZP tavasszal 17, most 19 százalékot érne el a pártválasztók körében, a Demokratikus Koalíció 9 után 8, az LMP 5 százalék után most 4 százalékon áll. Az Együttre a tavaszi 1 után 2 százalék szavazna, a Párbeszéd Magyarországért pedig maradt 1 százalékon. Egyéb pártok áprilisban összesen 4 százaléknyi szavazatot kaptak volna, ami júliusra 2 százalékra csökkent.