Kül- és beltéri pormintákat vizsgált a Greenpeace a Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telepének környékén – magánlakásokból és egy cég telephelyéről –, hogy feltérképezze, kijuthattak-e az ott tárolt vegyi anyagok, illetve a terület szennyezett talajában lévő vegyületek az üzem környezetébe. A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be. Bár a volt BVM területén található több ezer tonnányi veszélyes hulladékot június elején elkezdték elszállítani, a hordók egy része még a helyszínen van.

A 11 mintából 10 esetben kimutatható volt a DDT vagy bomlástermékei. Ezek közül 2 mintában kiugró mennyiségben (a XIX. és a XX. kerület BVM felé eső részén), 3 mintában szignifikáns mennyiségben (IX. kerület, József Attila lakótelep és Gubacsi út), 5 mintában pedig csekély mennyiségben voltak jelen.

A DDT és bomlástermékei származhattak a volt BVM telephelyéről, hiszen ott korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyagcsoport a határérték több mint 500-szorosában van jelen a talajban – olvasható a szervezet közleményében.

Van két szennyező, amelyeket ugyan kis mennyiségben talált a Greenpeace, de szinte biztos, hogy a BVM területéről jutottak ki. Ezeknek nincs hétköznapi használatuk, a BVM területén azonban nagy mennyiségben tárolták őket: a DNBS-ről (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminokról (más néven amino-benzotrifluoridok) van szó. Ezek a veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek.

MTI/ Lakatos Péter

DNBS-t három pormintában mutattak ki: az Illatos úton, a XX. kerületi Nádor utca padlásterében, és a IX. kerületi Napfény utca egy erkélyén. Szintén három mintában volt kimutatható a 3A-BTF és a 4A-BTF (más néven 3-amino-benzotrifluorid és 4-amino-benzotrifluorid, avagy 3-(trifluorometil)-benzamin és 4-(trifluorometil)-benzamin). A három minta közül kettőt a BVM egykori területéről vették – olyan cégek épületének párkányán kiülepedett porból, amelyek ma is ott működnek. A harmadik minta egy sok éve porosodó padlástérből származott, a XX. kerület BVM felé eső részén. Ennek az anyagcsoportnak szinte biztosan a BVM a forrása, hiszen ott nagyobb mennyiségben tárolták őket – ahogy ez az idén áprilisi bejáráson a hordókban is látható volt –, a környéken más felhasználása azonban nem ismert – írják.

A szervezet szerint további vizsgálatokra van szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. A Greenpeace ezért azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat – és ha igen, hogyan, tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés, a hatóságok garantálják, hogy ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.

A szervezet azt szeretné, hogy a kormány követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett – írják.

A Greenpeace megjegyzi: mintavétele nem reprezentatív, a mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A méréseik eredménye ezt valószínűsíti.