Politikai vihart kavart a Kisalföld értesülése: a lapnak munkanélküliek arról beszéltek, hogy megkereste őket a Magyar Honvédség, és toborzásra hívta őket. Mivel az ajánlat munkalehetőségnek minősül, a toborzásokon kötelező megjelenni. A közfoglalkoztatottak elmondták a lapnak, úgy tudják, ha nem szerződnek katonának, kiesnek a közfoglalkoztatotti programból, és törölhetik őket az álláskeresők közül.

A hírre a Honvédség nem teljesen egyértelmű cáfolatot adott ki, az ellenzéki pártok pedig tiltakoztak. A HM állítja, nincs kötelező katonai szolgálat, ez csak egy lehetőség. Persze jogos kérdés, hogy mit tud kezdeni a magyar haderő katonai szolgálatra alkalmatlan, idősödő emberekkel, kulturális közmunkát végző, ötvenkilós magyarokkal.

Mi is feltettük a kérdéseket a kormánynak, a közfoglalkoztatásért felelős Belügyminisztérium válaszolt kérdéseinkre. A tárca felidézi, hogy 2016 márciusában már tartott a honvédség toborzó előadásokat a közmunkásoknak négy megyében, és több ezer olyan személyt értek el a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai, akik korábban nem kerültek a hadsereg látókörébe. Ezért úgy döntött a BM és a HM, hogy országos szintre terjesztik ki a programot.

A toborzás nem konkrét munkahelyre történő munkaközvetítést jelent, hanem részletes tájékoztatást ad, és helyszíni jelentkezési lehetőséget biztosít.

Nemcsak azokat nem éri semmilyen retorzió, akik nem jelentkeznek a seregbe, és azért sem jár büntetés, ha valaki nem megy el a toborzásra, igyekszik megnyugtatni mindenkit a BM. "A járási hivatalok nem alkalmaznak szankciókat, az álláskeresőket nem törlik a nyilvántartásból és a közfoglalkoztatottak nem kerülnek kizárásra a közfoglalkoztatásból" – zárul a BM válasza.