Egyértelmű csalódottsággal fogadták a Fidesz és a KDNP hvg.hu-nak nyilatkozó képviselői a vasárnapi kvótanépszavazás érvénytelenségét. A hétfőn, a parlamentben megkérdezett tucatnyi kormánypárti politikus közül a legtöbben azt mondták: tudták, hogy nem lesz könnyű megugrani az érvényességet, de bíztak abban, hogy nem lesz igaza a referendum előtti héten már érvénytelenséget előrevetítő közvélemény-kutatásoknak.

A csalódottság a beszámolók szerint leginkább annak szólt, hogy míg a választókerületi elnökök és az általuk irányított helyi szervezetek bevallásuk szerint maximálisan „odatették magukat”, a kormány csapból is folyó, rámenős, központi kampánya az utolsó időszakban inkább már elriasztotta, mintsem részvételre sarkallta volna a még meggyőzhető választókat.

„Megint túltoltuk” – magyarázta önironikusan egy fideszes.

„Túltolták!”

– pontosította egy a beszélgetésben részt vevő másik képviselő, érzékeltetve, hogy a népszavazás érvénytelensége szerinte a legkevésbé sem az összevissza beszélő baloldali ellenzék bojkottfelhívásának, sokkal inkább a kormánypárti kampány sokakban visszatetszést keltő erőszakosságának volt köszönhető.

Túry Gergely

A riogató kampány kontraproduktivitását többek szerint az igenek alacsony aránya is igazolja (ami információink szerint egyébként még a Fidesz vezetését is meglepte). Az ugyanis, hogy a nyár közepi közvélemény-kutatásokban szereplő majdnem húszról két hónap alatt végül kevesebb mint két százalékra csökkent a referendum kérdésére igennel voksolók aránya, szerintük egyértelműen azt jelzi, hogy a kormány álláspontjával tudhatóan egyet nem értő szavazóknak a végére annyira elegük lett az egész hisztériából, hogy inkább el se mentek szavazni.

Egy a kampány előtti mozgósításokban évtizedes tapasztalattal bíró fideszes szerint egy másik fontos oka is volt az érvénytelenségnek: nem törődtek a roma szavazókkal, akiket pedig szavai szerint „ingyen közismerten nem lehet elvinni szavazni”.

A vasárnap még az országos átlagnál is gyengébb részvételi átlagot produkáló Borsod megyében például a politikus tudomása szerint több településen is felvetődött, hogy a nagyszámú roma választót – ahogyan a parlamenti, illetve önkormányzati választások előtt is – élelmiszercsomagokkal vagy más, kisebb ajándékokkal vegyék rá voksolásra, és szervezetten megoldják a szállításukat is. A választókerületi elnökök többsége azonban letett erről, mert az ehhez szükséges forrásokat saját maguknak kellett volna állniuk, és inkább a 2018-as, igazi téttel bíró parlamenti választásra tartalékoltak.

Hiába terjedt el két hete futótűzként a jászberényi fideszes polgármester érvelése, aki a Kövér László házelnökkel erősített lakossági fórumán azzal fenyegetett, hogy a betelepítendő migránsok ellátásához a romáktól kell majd elvonni a segélyeket, a célcsoport nagy részéhez a képviselő szerint ez nem jutott el, mert „nem néznek híradót, nem olvasnak újságot, nem facebookolnak, csak a kézzelfogható érvekből értenek”.

Nem érvényes a népszavazás, a Fidesz elsöprő győzelmet lát

A szavazásra jogosultaknak 40,17 százaléka adott le érvényes szavazatot, közülük 98,32 százalék mondott nemet a kötelező kvótára, 1,68 pedig igent. A leadott szavazatok 6,3 százaléka volt érvénytelen. Orbán Viktor és a Fidesz hatalmas győzelemről beszél, a kormányfő alkotmánymódosításra készül.

A csalódottság ellenére a legtöbb kormánypárti képviselő egyébként egyáltalán nem tartotta túlzónak a kormánypárti vezetők és a miniszterelnök vasárnapi, illetve mai, az érvénytelen referendumot is sikerként kommunikáló megszólalásait. A majdnem 3,3 millió NEM szavazat szerintük ugyanis azt jelzi, hogy „a főpróba”, vagy ahogy egy képviselő fogalmazott: „a Fidesz-network tesztje” jól sikerült, a mozgósítással semmi gond, hiszen egymillióval több szavazót sikerült a Fidesz álláspontja mellé állítani annál, mint ahányan 2014-ben a pártra szavaztak. (Most nagyjából annyian voksoltak nemmel, mint 2014-ben a Fideszre és a most a szintén a nemet támogató Jobbikra összesen.)

„Régóta nyilvánvaló, hogy a saját táborunk csak úgy bővíthető, ha találunk közös ügyet, egy egyetértési pontot azokkal, akik amúgy nem szavaznának ránk. Ez most sikerült: ezeket az embereket valamilyen módon már magunkhoz kötöttük.

Kialakult egy kapocs, 2018-ban a választások előtt már csak fel kell eleveníteni, hogy egyformán gondolkodunk-gondolkodtunk egy kérdésben. Ráadásul egy olyanban, ami gyaníthatóan akkor is napirenden lesz”

– érvelt a „satnyább” eredmény jelentősége mellett egy ismert fideszes. (A satnya jelzőt maga a miniszterelnök használta a részvételre még a népszavazás előtt, ezzel szembesítettük is hétfőn a Parlament folyosóján.)

Azt ugyanakkor szinte minden megkérdezett elismerte, hogy az európai uniós erőtérben gyengítette Orbán Viktort a referendum érvénytelensége. Részben emiatt is nevezték többen óriási öngólnak, hogy 2013-ban az akkor még kétharmados kormánytöbbség 25-ről 50 százalékra emelte az országos népszavazás érvényességi küszöbét.

„Egyértelműen az ellenzéki próbálkozásoknak akartunk csapdát állítani. Mit mondjak? Én sem gondoltam, hogy elsőként magunk estünk bele”

– mondta sóhajtva egy az akkori módosításban kulcsszerepet vivő vezető fideszes.

A népszavazás kudarc Orbánnak, de van egy rossz hírünk

Míg Orbán Viktor számára ez a népszavazás nem szólt másról, mint hatalma stabilizálásáról, illetve a két éve a politikai látótér közelébe került ellenzék visszaszorításáról, a szavazókkal elhitette, hogy félniük kell. És rossz hír, hogy ha már sikerült összeszednie annyi embert, akikkel ő itt két év múlva is hatalmon maradhat, akkor a következő két évünk is ugyan arról szól majd, mint az előző kettő.