A Tárki huszonöt éve zajló mérései szerint most nőtt a legmagasabbra – 58 százalékra – az idegenellenesség Magyarországon. Az idegeneket elutasítók csoportjába 2012 előtt a magyarok 30 százaléka tartozott, arányuk 2015-re körülbelül 40 százalékra nőtt – olvasható az Index cikkében.

Az 1992-ben a köztes kategóriába, a „mérlegelők” csoportjába tartozott az emberek közel háromnegyede, míg az „idegenellenesek” és az „idegenbarátok” nagyjából ugyanannyian voltak. Mára az elutasítók vannak többségben, soha ilyen kevesen nem voltak a mérlegelők, az idegenbarátok aránya pedig szinte nullára csökkent.

Az idegenellenesség 2016 elején kezdett erősödni – nem pedig tavaly nyáron, a Magyarországot is érintő menekültválság csúcsán –, akkor, amikor már szinte már nem is lehetett menedékkérővel találkozni. A kvótanépszavazás előtti kampány pedig az eddigi legmagasabb szintre lökte az elutasítást.

Az Index megbízásából a referendum előtti kampány utolsó napjaiban a Závecz Research is kutatást készített a témában, amelyből az derül ki, mekkora egyes csoportok – például az erdélyi magyarok, a homoszexuálisok és a cigányok – elutasítottsága.

Sokáig a cigányok iránti ellenérzés volt a legerősebb az idegenellenesekben, mostanra ez megváltozott: a leginkább elutasítottak az arabok. Őket követik a romák, majd a szíriai keresztények. Az is látszik az adatokból, hogy a legkevésbé az idősek, a falusiak és az alacsony iskolai végzettségűek tolerálják az idegeneket.

A felmérés azt is megmutatja, hogy az ellenzéki pártok szavazóinak idegenellenessége hasonló, függetlenül attól, hogy a bal- vagy jobboldallal szimpatizálnak. A legerősebb ellenérzései azonban a Fidesz szavazóinak vannak a kisebbségekkel szemben.