Így telt az évünk a gyűlölt boltzártól a bebukott kvótáig

A KDNP bekerült év végi válogatásunkba azzal, hogy szinte egyetlen önálló ötlete is megbukott az idén. Mivel a bolti alkalmazottak kivételével a többség utálta a vasárnapi boltzárat, az MSZP rárepült a témára, csakhogy amikor Nyakó István február 23-án megpróbálta leadni a vasárnapi boltzár eltörlésére vonatkozó népszavazási kérdésüket, egy kopasz, "erős testalkatú" férfiakból álló társaság szabályosan megakadályozta ebben. A választási pankráció a Nemzeti Választási Iroda épületében, a teljes sajtó jelenlétében zajlott.

Az esemény "sztárja" Erdősi Lászlóné, a herceghalmi volt fideszes polgármester feleségének hasonló témájú kérdését segítették célba az irodánál, így lett az asszony 2016 egyik rövid, zajos ismertséget szerző szereplője. Hónapokig tartó agonizálás kezdődött, hiszen senki nem értette, hogyan történhetett meg mindez a választások tisztaságának biztosítására hivatott Nemzeti Választási Bizottság, illetve Nemzeti Választási Iroda részéről, bár előbbi végül rábólintott a szocialisták kérdésére. A kopaszokról is kimondták nagy nehezen, hogy az NVI épületében tartózkodó ismeretlen személyek akadályozták saját népszavazási kezdeményezése benyújtásában, érdekes módon viszont az ellenük folyó nyomozásból nem lett semmi, hiába tett végül hosszas hezitálás után feljelentést NVB és az NVI is.

Végül a parlament áprilisban 163 szavazattal eltörölte a vasárnapi boltzárat, az üzletek újranyitása ráadásul több tízmilliárd forintba fájt. A népszavazási törvényt azért módosították, ha már így kiderültek a hibái, de az év úgyis egy központilag vezényelt voksolásról szólt.

Egy nappal a kopaszbalhé után eldőlt az év témája

A február 23-i kopaszbalhét ugyanis azonnal követte a bejelentés: Orbán Viktor február 24-én tudatta, hogy a kormány is népszavazást akar, csak éppen más témában, az EU menekültbetelepítési kvótájáról. A kérdés így hangzott: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Az országgyűlés megszavazta, Áder János pedig a tőle megszokott határozottsággal államfőként a nyáron ki is tűzte októberre a voksolást.

Nyakó István a Nemzeti Választási Iroda épületében 2016. február 23-án.

Stiller Ákos

Ettől kezdve gyakorlatilag az egész év a menekültkérdésről és az országos referendumról szólt: egyik oldalon a kormány, illetve a Fidesz riogatott minden módon Brüsszel tervével és a hozzánk érkező tömegekkel, miközben az ellenzéki pártok megosztva próbálták tartani a lépést a hihetetlen intenzitású kormányzati kampánnyal. A Jobbik szintén nem-szavazatra buzdított, míg az MSZP, a DK és a többi ellenzéki erő hol érvénytelen szavazásra, hol az egész voksolás bojkottjára.

Közben milliárdok folytak el az erősen uszító jellegű „Tudta?”-kampányra, ömlött a pénz a kormánypárti médiába, az egész voksolás végső bekerülését még mindig legfeljebb becsülni próbálják.

Az október 2-i népszavazás végül érvénytelen lett, mert a részvétel mindössze 40 százalék körül mozgott. Igaz, akik elmentek, azoknak a 98 százaléka nemmel voksolt a kötelező betelepítésre, erre hivatkozva folyt tovább az Orbán-kormány agitálása, miszerint 3 millió ember akaratát képviselik. A hivatalos verzió az volt, hogy óriási győzelmet arattak, amit Brüsszelben is érvényesíteni fognak - kár, hogy kiderült, erre semmi szükség nincs, mert maga Orbán is megszavazta már a kvótákat még februárban.

A csúnyán elvérző voksolás után ráadásul a folyamatot betetőző alaptörvény módosítás sem jött össze a letelepedési kötvények miatt bekeményítő Jobbiknak köszönhetően.