Partra vetett Gyárfás, botrányfelhőben élő Rogán - ki bukta a legnagyobbat?
Erős évet zárunk a nagy bukások szempontjából, nehéz is dönteni, kik véreztek el látványosabban az idén. Volt, aki egyetlen év alatt szinte mindent elvesztett (Spéder Zoltán), más sütkérezhetett volna a halszagú rivaldában, mégis bukdácsolt (Schmidt Mária), a MOB-elnök az olimpia évében kapott lefokozást, de Rogán Antal is valószínűleg már maga mögött hagyná 2016-ot. Top 10-es listánkra azonban felfértek a pórul járó városligeti fák, és a legalább harcban, de végül elesett Népszabadság is.
Bevezették, mindenki utálta, visszacsinálták: a boltzárral elhasaló KDNP
A KDNP tavaly a Fidesz farvizén úszkálás közben egyetlen önálló ötletként bezáratta vasárnapra a boltokat. A hivatalos indoklás az volt, hogy a kereskedelmben dolgozóknak is jár a hétvégi szabadnap, az emberek pedig ilyenkor ne vásároljanak, inkább legyenek a családjukkal - különben is, majd megszokják. Az emberek abszolút többsége viszont utálta, hogy nem tud egész hétvégén vásárolni menni. Ezt lovagolta (volna) meg az MSZP, amely megpróbált országos népszavazást kezdeményezni a kérdésben, csakhogy a Nemzeti Választási Irodához a kérdésükkel megérkező Nyakó Istvánt a kopaszok gyűrűjében érkező Erdősiné - 2016 egyik "egydalos" celebje - megelőzte. Ebből a Nemzeti Választási Bizottságot erősen hiteltelenítő, több hónapos válság lett, ráadásul hirtelen a Fidesznek is megjött a szavazhatnékja, így lett az október 2-i kvótavoksolás - erről viszont már itt olvashat tovább.
A KDNP boltzáras fiaskója a virtuális közösség kreativitásának hála hihetetlen alkotásokat szült, nemcsak jobbnál jobb mémeket köszönhetünk Harrach Péterék ötletének, de az Apa zenél örökzölddé vált dal-trilógiáját is. Végül a parlament áprilisban 163 szavazattal eltörölte a vasárnapi boltzárat. Bár Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője véletlenül "mellényúlt", és így a nem gombot találta el, a KDNP a minisztereket kivéve minden képviselőjétől azt kérte - ha már a visszakozás mellett döntő nagytestvér Fidesszel szemben ezúttal sem mert önálló entitásként viselkedni -, hogy tartózkodjanak a szavazáson. Szerintük ugyanis ez egy "gyenge nem", elnézve a folyamatot viszont egy egyértelmű és nagy bukás - ami ráadásul több tízmilliárd forintba fájt. A bolti dolgozók nem örültek, az üzletek azonban pillanatok alatt újra úgy teltek meg, mintha a KDNP húzása meg sem történt volna.
A leglátványosabb kilövés díját kapja: Spéder Zoltán
Valószínűleg a tavaly szilveszteri pezsgőbontás idején maga Spéder Zoltán sem gondolta volna, milyen meredek lejtmenetet tartogat majd számára a 2016-os év. Annyira, hogy az idei évének bemutatása külön cikket érdemelt, amit itt elolvashat. Máig nem derült ki, pontosan mivel érdemelte ki, hogy Orbán Viktor egykori kedves tanácsadójából az lett, akinek a nevénél idén állandó eposzi jelzőnél szerepelt a kegyvesztett szó. Így év végén mérleget készítve: többé már nem ő az FHB vezére, roppant furcsa fordulattal aktívan asszisztált ahhoz, hogy legjelentősebb ingatlancégét elvigye korábbi ellenfele, Schmidt Mária kormáynbiztos, miközben a habonyizált média szabályos hadjáratot indított ellene. Utóbbi ellen nyert ugyan egy nagyot, de a Tv2 róla közölt karaktergyilkos riportjáért kiszabott 6 milliós sérelemdíj is legfeljebb némi erkölcsi revans lehet egy ilyen év után. A médiaportfóliója, és azon belül is az alappillér Index ugyan még az övé, de már itt is voltak átszervezések - nagy kérdés, hogy 2016 egyik legnagyobb bukójaként jövőre tud-e újat húzni, vagy végképp sikerült őt kiradírozni.
Schmidt Mária - a legcikibb emlékév kormánybiztosa
Az idei év kuszaságát jól példázza, hogy a nagy bukók sorában Spéder egyik legádázabb ellenfelét, Schmidt Máriát is ott találjuk. Pedig történészként 2016 akár karrierjének csúcsát jelenthette volna, hiszen kormánybiztosként ő lett a jubiláló 1956-os eseménysorozat főfelelőse. Így megkapott mindent, figyelmet és jó sok elkölteni való pénzt. Utóbbi miatt folyamatosan magyarázkodásra is kényszerült, az Átlátszó szerint már az év közepén elszálltak a reklámköltések, de a végső összesítés még messze. Hiába ismételgette Schmidt, hogy minden forinttal elszámolnak, bár a tőle megszokott diplomácia érzékkel olyan összehasonlításokat is tett, mint hogy a holokauszt 70. évfordulójára adott források elköltését bezzeg nem firtatták ennyire.
Ennél is nagyobb baj, hogy a várva várt siker és hazafias áhítat helyett kínosabbnál kínosabb húzásoktól volt emlékezetes az 56-os forradalom 60. évfordulója. Egy ország röhögött a „halszagú Magyarország dal”-on, amelynek eredeti címét kevesen tudnák felidézni (amúgy: Egy szabad országért), de annál többen hallottak a Desmond Child amerikai dalszerző újrahasznosított himnusza körüli botránysorozatról. A másik idei, nekifutásból rúgott öngólja az 56-os plakátcirkusz volt, amikor egy valószínűleg Pruck Pálról készült, hivatalos reklámként használt fotón az ügyeletes kedvenc Dózsa László neve szerepelt. Schmidt mindezt nemcsak szakmailag kezelte vállalhatatlan módon, de képes volt nekimenni Pruck jogosan kiakadt családjának is. Sikerült még olyan remek bakikat produkálni, mint amikor azt állította a Népszabadságról, hogy azt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően alapították, viszont legalább a múzeumában landolt a Népszabadság táblája – amiből szintúgy botrány lett.
Valószínűleg ő egyértelmű sikernek éli meg, hogy a bebuktatott napilap mementója mellé még megszerezte a Figyelőt, ugyanakkor kábé mindenki sejti, milyen motivációval száll be a médiapiacra, miután korábban a vonalasra állított Origóra pályázott. Anyagilag a kormánybiztos számára egyébként sem volt bukó az év, főleg, hogy sok éves belharc után idén sikerült átvennie a hatalmat Spéder Zoltántól és Nobilis Kristóftól a férjétől örökölt milliárdos ingatlancégben, a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt.-ben (BIF). A családi cégének hatalomátvételéről szóló cikk miatt be is perelte a hvg.hu-t, de ezt a sajtóper is bukást hozott számára a bíróságon elsőfokon.
Hangos évet zárt Rogán
Hiába felelős a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként a komplett kormányzati tájékoztatásért, Rogán Antal a proaktív kommunikáció helyett mintha az egész évet védekezésre kényszerülve bukdácsolta volna végig. Az ő nevéhez is kötődik az alulteljesítő kvótanépszavazást megelőző, költségeiben teljesen elszabadult kampány levezénylése, amelynek végén kirobbant helikopteres balhéja. Ugyan próbálta a dolgot elkenni azzal, hogy feleségének adott barterként röpködött egy celeb vidéki lagzijába helikopterrel pont a voksolás hétvégéjén, addigra már lelepleződött kezdeti mellébeszélése. Ehhez jön még hozzá a szintén húzódó Portik-ügy, amiben szintén konstans hírbe hozzák, többek közt Juhász Péter ellenzéki politikussal vívott harcának köszönhetően.
Innen már nem lehetett szépíteni, az újságírók darabokra szedték Rogánt, akinek amúgy is folyamatos kérdés a vagyongyarapodása. Így magyarázhatta a balatonlellei villájának felújítását éppúgy, mint a túl drágának tűnő táskáját, de a letelepedési kötvények miatt is folyamatosan szorult. Azért is folyton Rogán neve kerül elő, mert Pasa parki szomszédjának cége egymás után nyeri a zsíros pályázatokat, ehhez jött még az Index feltáró cikke a Rogánhoz köthető Kertész Balázs ügyvéd ügyeiről. Utóbbi miatt a kabinatiroda vezetője újra belezavarodott saját állításaiba, a felejthetetlen „csak felugrottam egy kávéra” mondással gyarapítva az idei év aranyköpéseit. Nem véletlen, hogy Orbánt egyre gyakrabban kérdezik arról, hogy megunva a folyamatos botrányokat, mikor válik meg emberétől.
A MOB-elnök, akinek az olimpiai évben nyesik vissza a hatalmát
A Rio de Janeiróban megrendezett 2016. évi nyári olimpiai játékokon sportolóink összesen 15 érmet szereztek, ahogy ilyenkor mindig, hetekig ötkarikás lázban égett az ország, Borkai Zsolt mégis az év egyik nagy buktáját mutatta be. A négy éves felkészülés időszakában megkaptak mindent, ami kellhet, a kormány, és személyesen Orbán Viktor mégsem lehetett elégedett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) munkájával, egyes források szerint a sportmániás miniszterelnök már Rióban kritizálta Borkait. Utána attól volt hangos a sajtó, hogy több sportoló nem kapta meg az olimpiai jutalmát, majd az év végén – vélhetően a belharcok következtében – több fontos poszton is személycsere történt: leváltották Szabó Bence főtitkárt, illetve Siklós Erik marketing és kommunikációs igazgatót.
A MOB-ot – egyben fideszes polgármesterként Győrt – vezető Borkai váltig állítja, hogy a riói szereplés sikeres volt, neki pedig "nincs miért szégyenkeznie", sőt, még az évvégén az elnökség körében szétosztott ingyen okostévét is meg tudta magyarázni. De attól még tény, hogy az olimpiai évben átrajzolták a magyar sport felsővezetését, és a MOB-ot lefokozva több fontos feladat az Emmi sportért felelős államtitkárságához került át. Slusszpoénként Borkai decemberben bejelentette, hogy továbbra is a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke akar lenni, újabb ciklust csinálna végig, ezért jövőre újraindul a posztért.
Döntetlen a medencében: Kiss László/Gyárfás Tamás
Nemcsak a MOB-elnöknek, de az úszósport két - évtizedes - húzónevének is a bukást jelentette a 2016-os év, annyira, hogy nem is tudtuk eldönteni, melyikőjük szolgált rá jobban a negatív megtiszteltésre. Kiss László, a legendás edző 55 év késéssel került az országos felzúdulás kereszttüzébe, amikor tavasszal kiderült, hogy két úszótársával együtt megerőszakolt egy lányt még 1961-ben. A gyalázatos csoportos erőszak miatt még börtönben is ült, mégis megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, először azt mondta, hogy megbűnhődött miatta, majd arra a verzióra váltott, hogy valójában koncepciós pert indítottak ellene és társai ellen. De azért lemondott úszókapitányi posztjáról, és a hetekig tartó cirkusz után végül alpolgármesteri posztját is visszaadta Százhalombattán, ahol a róla elnevezett helyi uszodáról is lekerült a névtáblája. Aztán az is kiderült, hogy Kiss elhunytnak hitt áldozata még él, Takáts Zsuzsannak a másik oldallal ellentétben dicséretesen visszafogottan és kulturáltan kezelte a helyzetet, ami az emlékezetes virágcsokros bocsánatkéréssel végződött - ami után Kiss végleg el is tűnt.
Gyárfás számára viszont az év további negatív fordulatokat tartogatott: amerikai férjének-edzőjének támogatásával a legsikeresebb úszó, Hosszú Katinka lázadt fel ellene, amiből a bukásáig fajuló vita lett.
Az úszósportban évtizedek óta megkerülhetetlen Gyárfás gyakorlatilag az egész évet végigmagyarázkodta, Hosszú és a mellé álló úszók egymás után borogatták ki a bilit a nem megfelelő feltételek miatti problémáktól kezdve a Magyar Úszószövetség szerintük antidemokratikus működéséig. Mindezt nem sokkal a 2017-es világbajnokság előtt, aminek már csak a kabalaállat-kérdését is képesek voltak több körben elszúrni Gyárfásék, így a megboldogult Bol-dog után egy ország röhögött a vizivibrátorról elkeresztelt kabalákon. Végül Gyárfás decemberre belátta, hogy nincs tovább, és lemondott, csakhogy jelen állás szerint az úszószövetség január 8-ai tisztújító közgyűlése előtt a legtöbb jelölést mégis ő kapta - még ha nem is vállalta a jelölést.
A kivágásra ítélt, megvédett, átültetésre kárhoztatott városligeti fák
Pont azért állhatnak (legalább) itt, a bukták sorában, mert élőlények: a városligeti fáknak még akkor sem hozott túl sok jót a 2016-os év, ha a jelenlegi állás szerint a kormány grandiózus Liget Projektjének szó szerint útjában álló, korábban kivágásra ítélt egyedek jelentős részét átültetik. Konstans cirkusz ment a fák körül, a polgári engedetlenség teljes repertoárját bevető ligetvédők kontra a kivitelező cég által megbízott biztonságiak, majd az utóbbiak védelmére kiküldött rendőrök összecsapásaitól volt hangos a főváros. Ahogy Tarlós kedélyek csillapítására szánt sajtóeseménye is, csak az attól, ahogy a fakivágás ellen tiltakozók szándékosan bőgették a láncfűrészeket.
A régi Hungexpo, illetve a régi Kertem területén a ligetvédők szabályosan letáboroztak, majd nagy nehezen az előbbi hivatalos és kevésbé hivatalos erők ugyan kiszorították őket innen, de addigra a zöld területet féltőknek köszönhetően a dologból óriási botrány keveredett. Amit a jelenlegi állás szerint az átültetéssel csillapítanának: a Városliget Zrt. szerint az építkezéseknél útban lévő több mint 200 fa közül – annak ellenére, hogy jogerős fakivágási engedélyük van – a tiltakozási hullám hatására – a legtöbbet, pontosan 182-t inkább átültetnek, a maradékot pedig pótolják. Csakhogy ez egyrészt jócskán megdrágítja a projektet, másrészt újabb tiltakozási hullám indult, mivel a fákat védők kétségbe vonják az átültetés sikerességét. Ebben a Greenpeace is a ligetvédők mellé állt, és az év azzal zárul, ahogy árgus szemekkel lesik, hogyan kínlódnak a fagyban az átültetéssel.
Egyébként a legszebb az egészben a logikai bukfenc, amire a ligetvédők fel is hívták a figyelmet: a Városliget grandiózus átfazonírozásához ragaszkodó hivatalos oldal végig azt állította, hogy az új épületek nem vesznek el a zöld felületből, akkor mégis hogy merül fel az egész faátültetésesdi?
Maffiavád: Voldemort nagyúr a mentelmi jogot már bukta
Bár az ügyében folytatott nyomozás hivatalosan – a meghosszabbítás miatt – majd csak februárban zárul le, a fideszes Mengyi Roland az idei év egyik nagy bukását hozta. Bár 2010 óta ül a parlamentben, valószínűleg sokan nem ismerték egészen addig, amíg augusztusban ki nem robbant a Voldemort-ügy, amelynek alapja egy baráti társaság: Mengyi egy barátja 2015-ben megtudta a politikustól, hogy kiírnak egy százmilliós nagyságrendű uniós pályázatot a szociális szövetkezetek számára. Az ügyészség szerint Mengyi pénzt kért azért, hogy az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el a pályázatot, amit a fideszes tagad, mondván "teljesen tiszta". Ehhez képest felmerült a bűnszövetségben való elkövetés, vagyis a maffiavád, és olyan bűncselekmények gyanújában folyik a nyomozás mint költségvetési csalás kísérlete, illetve vesztegetést állítva befolyással üzérkedés bűntette. A tanúvallomások alapján Mengyi Voldemort nagyúrnak is szólíttatta magát, innen a mostantól letörölhetetlen címke, még Lázár János is kiakadt az eseten. A nagyúr mentelmi jogát Polt Péter legfőbb ügyész javaslatára az Országgyűlés felfüggesztette, volt azóta házkutatás, iratlefoglalás, bár az évet szabadlábon védekezve zárja a fideszes.
Vajna hűbértévéje - egy év alatt alulmúltak minden szakmai mélypontot
Bár Andy Vajna láthatóan vidáman tölti az új évet üzekedő rénszarvasos pulcsijában, és javában ebédelget az elvileg konkurencia ATV-s Németh Sándorral, a Simicska orra elől elhalászott tévécsatornája ritka botrányos évet produkált, és hiába nincs papíron semmi köze Habony Árpád nem-hivatalos kormányfői tanácsadóhoz, mégis a habonyizált média zászlóshajójává vált. Miután a kormányrudat átvette az ősellenség RTL Klubtól igazolt Dirk Gerkens, illetve a bulvárszerkesztőből hírigazgatóvá emelt Kökény-Szalai Vivien, és az országos adót érezhetően bekalibrálták az Orbán-kormánynak kedves irányra, egymást érik a botrányok. Az valahol elkerülhetetlen volt, hogy a régi kollégák, köztük nagy nevek, egymás után menekülnek majd egy olyan tévétől, ahol egymás után készülnek a manipulált lejáratásra szánt anyagok.
Persze érkeztek is az újak, az ilyenek előállítására alkalmas Kunfalvi Nóra (aki év végére már elő is lépett), aki a Juhász Péter, a Pukli István vagy a Spéder karaktergyilkosságot jegyzi, vagy a Vajna-tévénél magát Hollywoodban érző Marsi Anikó. Hol élőben játszották be a konkurens RTL párhuzamos műsorát, hol a Jobbikra szálltak rá az aktuális kormányérdeket kiszolgálva, és akkor még elegánsan be sem linkeljük a hvg.hu újságírója elleni támadás überkínos elszúrását, amikor egy teljesen ártatlan civilt sikerült „leleplezniük”. Egyetlen év leforgása alatt a TV2-nek sikerült újraértelmeznie a szakmai mélypont fogalmát a Vona Gábor melegezésével, az elhíresült hajléktalanok-riporttal vagy az alig pár rész után süllyesztőbe került Rejtőzködő milliárdosok „sorozattal”, aminek csak a Spéderről szóló része miatt közel 6 milliós sérelemdíjat perkálhatnak, miután a bíróságon is elbuktak.
Elbukott a Népszabadság
Volt-nincs Népszabadság: január elsején még a standokon/előfizetők postaládájában találtuk a lapot, év végére kiradírozták, már az egykori névtáblája is a Terror Háza Múzeumban landolt. A napilapot és annak online változatát kiadó Mediaworks az év legvisszataszítóbb húzását produkálta, mikor költözésnek álcázta a médium becsukását és szó szerint az utcára tette a teljes szerkesztőséget. A cirkusz hetekig húzódott, főleg annak köszönhetően, hogy a dolgozók kitartottak, megpróbálták felvenni a munkát, majd tárgyalni a tulajdonossal, amely az online portállal együtt a teljes archívumot is hónapokra eltüntette. A Népszabadság kinyírásának óriási külföldi visszhangja is lett, a Mediaworks próbálta pénzügyi-gazdasági érvekkel, így a példányszáma csökkenésével magyarázni a húzását. Nem segített, civil demonstrációk kezdődtek, de a világsajtó illusztris szereplői is a sajtószabadság elleni támadásként tálalták a lap felszámolását.
Év végére pedig pontosan az történt, ami gyaníthatóan előre el volt döntve: október végén bejelentették, hogy az Opimus Group Nyrt. kezében lévő Opimus Press Zrt. százszázalékos tulajdonába kerül a lap, illetve a teljes portfólió a megyei lapokkal és a Nemzeti Sporttal. A magát pénzügyi befektetőnek minősítő Opimusra akkor is ráragadt a „Mészáros Lőrinc-közeli” jelző, ha a felcsúti polgármester váltig tagadja, hogy köze lenne a céghez. Az már csak levezetés volt, hogy a lap újságíróját Orbán Viktor sajtófőnöke kiküldte az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóról, mondván már úgysem sehová, majd kiderült, milyen ízléstelenül poénkodott maga a miniszterelnök a háta mögött a bedöntött lap egykori munkatársával.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
