Elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A magyarokat nagyfokú intolerancia jellemzi, és a menekültválság kapcsán tovább erősödő bevándorlóellenes érzületek minden eddigi mértéket meghaladnak – derül ki a Political Capital szélsőjobboldali eszmék iránti keresletet jelző indexének (Derex) elemzéséből.
Tíz európai országban szignifikánsan emelkedett azok aránya, akik egyetlen bevándorlónak sem engedélyeznék a letelepedést – ezt mutatta ki a legszélsőségesebb társadalmi attitűdöket mérő Derex-szám. Az ennek alapját képező European Social Survey (ESS) nemzetközi közvélemény-kutatásban 20 európai ország vett részt 2015-ben. Mivel az adatfelvétel idején az államok többségében már érzékelhetőek voltak a menekültválság hatásai, nem meglepő, hogy elsősorban a Derex előítéletességet és jóléti sovinizmust mérő alindexe jelez látványos változást. A szélsőségesen kirekesztő álláspontot képviselők aránya a legnagyobb mértékben három „visegrádi” országban nőtt (a negyedik, Szlovákia nem vett részt az ESS legutóbbi felmérésében, és a menekülthullámnak leginkább kitett Görögországból és Olaszországból sem állnak rendelkezésre adatok). Magyarországon 45-ről 54, Csehországban 32-ről 39, Lengyelországban 18-ról 25 százalékra emelkedett ez a mérőszám.
A háttérben mindenütt a bevándorlással kapcsolatos elutasító vélemények erősödése áll, miközben a melegekkel szembeni ellenérzések a legtöbb vizsgált országban mérséklődtek. A kutatásban részt vett országok között az extrém bevándorlásellenesek súlya Magyarországon (54), Litvániában (43), Észtországban (41), Csehországban (39) és Portugáliában (31) haladja meg a harminc százalékot.
Az intézmények iránti szélsőséges bizalmatlanságot jelző rendszerellenesség-alindex ugyancsak változékonynak mondható. A friss adatok az országok háromnegyedében legalább két százalékponttal eltérnek a megelőző mérés eredményétől. Tíz esetben erősödés tapasztalható, azaz nőtt a politikai intézményrendszer iránti bizalmatlanság és elégedetlenség. Öt esetben ezzel ellenkező folyamatokat figyeltünk meg. A rendszerellenesség kiugróan emelkedett Lengyelországban (29-ről 36 százalékra), az Egyesült Királyságban (14-ről 20-ra) és Ausztriában (14-ről 19 százalékra). Jelentős mérséklődés figyelhető meg Csehországban (31-ről 20-ra) és Spanyolországban (33-ról 28-ra). Az extrém módon bizalmatlanok és elégedetlenek aránya Portugáliában, Szlovéniában és Lengyelországban volt a legmagasabb.
Alapvetően két tényező gyakorol komoly hatást a rendszerellenességre. Egyrészt az, ha az adatfelvétel nem sokkal a választások előtt történik, mert olyankor többnyire felerősödik a kormány- és rendszerkritikus társadalmi vélekedés; míg ha utána, az általában megnyugvást, a szélsőséges nézetek visszaszorulását jelzi. Külső tényezőként az Európai Unió (EU) megítélésének dinamikája is befolyásolja az alindexet. Mivel a menekülthullám kezelése kapcsán jellemzően csökkent a bizalom a tagállami kormányok egy része által bűnbakká tett EU iránt, ez a folyamat is közrejátszott a rendszerellenesség most megfigyelt erősödésében. Tizennégy országban nőtt ugyanis az Európai Parlamentben (EP) egyáltalán nem bízók aránya, és mindössze négy esetben csökkent. Érdekesség, hogy utóbbiak közül éppen Magyarországon volt a legnagyobb mértékű a mérséklődés (14 százalékról 10 százalékra). Azaz az adatfelvétel idején az idegenellenesség itthoni erősödése még nem vonta magával az EU-ellenességet.
Az EP iránti bizalom jobban erodálódott, mint a nemzeti parlamentekbe vetett hit. Tizenkét országban nagyobb mértékben nőtt az EP iránti rendkívül erős szkepticizmus, mint a nemzeti parlamenttel szembeni. Olyan ország pedig nem volt, ahol a helyi törvényhozásba helyezett bizalom nagyobb mértékben kopott volna meg, mint az EP iránti. Messze nem ilyen egyöntetű azonban a kép, ha a változás mértékén túl arra vagyunk kíváncsiak, melyik intézménnyel szembeni szkepszis az erősebb. A vizsgált országok egyik csoportjában lényegesen erősebb a bizalmatlanság az EP iránt. Ezek Ausztria, az Egyesült Királyság és Németország. Más országokban ugyanakkor ennek épp az ellenkezője figyelhető meg. Litvániában, Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon a nemzeti parlamentek megítélése lényegesen gyengébb, mint az uniós parlamenté.
Míg az előítéletesség (elsősorban a bevándorlóellenesség) és a rendszerellenesség a legtöbb európai országban emelkedett, a jobboldali értékorientáció, illetve a félelem–bizalmatlanság–pesszimizmus alindexe inkább mérséklődött. Ezek az ellentétes hatások okozzák a Derex fő mutatójának, azaz a legszélsőségesebb nézeteket vallók arányának viszonylagos stabilitását az egyes országokban. A húszból tizennégy országban legfeljebb egy százalékpontos eltérést láthatunk a legutóbbi hullámhoz képest. Három országban emelkedett legalább két százalékponttal az attitűdszélsőségesek részaránya a társadalomban. Ezek Lengyelország (8-ról 11-re), ahol elsősorban az előítéletesség és a rendszerellenesség növekedett; Szlovénia (7-ről 10-re), ott a rendszerellenesség mutat erősödést, továbbá Litvánia (5-ről 7-re), ahol pedig az előítéletesség és a jobboldali értékorientáció fokozódott. Három másik országban ugyanakkor csökkent a Derex: Magyarországon (12-ről 10-re), Csehországban (8-ról 6-ra) és Írországban (7-ről 5-re). A most vizsgált húsz ország közül négyben éri el a magasnak mondható tíz százalékot az attitűdradikálisok aránya: Portugáliában, Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon.
Itthon különösen jól látható a menekültválság és a rá épülő kormányzati kampányok hatása. Hiszen az utóbbi hat évben megfigyelt mérséklődés után ismét csúcsra emelkedett a már említett előítéletesség és jóléti sovinizmus alindexe. Ennek hátterében kizárólag a bevándorlással kapcsolatos szélsőséges attitűdök erősödése áll, hiszen a homofóbia mértéke – ami szintén szerepel az alindexben – Magyarországon is csökkent. A megkérdezettek 45 százaléka az Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek közül senkinek sem engedné meg, hogy Magyarországra jöjjön élni, ami 10 százalékpontos növekedés a 2012–2013-as értékhez képest. A súlyos bevándorlásellenességet a pártpreferenciák alig befolyásolják, a Jobbik szavazótábora ebből a szempontból némileg kiemelkedik ugyan, de a bevándorlók szélsőséges elutasítása a baloldali ellenzéki pártok szimpatizánsai körében is 50 százalék feletti.
A rendszerváltás óta szisztematikusan végzett vizsgálatok egyik fő tanulsága, hogy a magyarokat nagyfokú intolerancia jellemzi, és a menekültválság kapcsán tovább erősödő és a kormánypolitika szintjére emelt bevándorlásellenes érzületek, úgy tűnik, minden eddigi mértéket meghaladnak. Ezt támasztja alá a Tárki kutatása is, amely szerint 2016-ra korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség Magyarországon. Ez összefügg a társadalmi fenyegetettségérzés magas szintjével is, hiszen általában azokkal a csoportokkal szemben intoleránsak a magyarok, amelyeket fenyegetőnek is tartanak. A fenyegetettségérzés növelésében pedig a politika, főként a kormány felelőssége óriási. Nem kétséges, hogy a 2015 eleje óta tartó sorozatos menekültellenes kampányok nagy politikai hasznot hoztak a Fidesz számára, és ez a nyereség a közelgő népszavazás kapcsán tovább növekedhet. Az ennek érdekében felkeltett idegenellenes hisztéria társadalmi kára azonban megbecsülhetetlen.
JUHÁSZ ATTILA, MOLNÁR CSABA
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Egybehangzóan ítéli meg a nyugati sajtó az alaszkai csúcstalálkozótt.
A hidegfront északnyugat felől érkezik, de majd csak az éjjeli órákban.