Gulyás korábban arról beszélt, ha ez nem sikerül, akkor erőszakmentes polgári engedetlenséggel próbálják majd kikényszeríteni az új szabályok jogerőre emelkedését, de részleteket egyelőre nem árult el az aktivista.
A választási reformjavaslat tartalmaz többek között egy ötről négyszázalékosra csökkentett bejutási küszöböt, 222 fős Országgyűlést a mostani 199 helyett, a választói akarat arányos megjelenítését és női kvótát, vagyis a pártlistákon minden három jelöltből legalább egynek nőnek kellene lennie. Megszűnne a győztes kompenzációja, és az átrajzolt választókerületeknek is véget vetnének.
Maradna a vegyes (egyéni és listás szavazat), egyfordulós rendszer, 110 helyet listán, ugyanennyit egyéniben osztanának ki, kettő hely menne a külhoni magyaroknak. Végül mindenki annyi mandátumot kapna arányában, amekkora szavazatot összegyűjtött, tehát nem fordulhatna elő az, ami 2014-ben, amikor a Fidesz a listás szavazatok 45 százaléka mellé szerzett parlamenti kétharmadot.
Gulyás kezdeményezését az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, az Együtt, a Párbeszéd, a Modern Magyarországért Mozgalom és a Liberálisok is támogatták.
A mozgalom közös tüntetésre hívta a Jobbikon kívüli ellenzéket október 23-ra a Kossuth térre, de a Momentum és az LMP nem megy el, Gulyás pedig azt mondta a demonstrációról, hogy nem lesz fütty, nem lesz sípolás, ahogy azt az utóbbi időben az Együtt-től megszokhattuk.
Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
