A II. kerület képviselő-testületének csütörtöki döntésével immár a második fideszes vezetésű budapesti önkormányzat fogadott el olyan szabályozást, amely adót vet ki a területén álló reklámhordozókra.
A kerületek sarcolnak, a jelenség viszont egyáltalán nem csak fővárosi: a júniusban áterőltetett, de a Jobbik által hónapokig könnyűszerrel kijátszott plakáttörvény egy szeptemberi módosítása alapján ugyanis az önkormányzatoknak országszerte meg kell alkotniuk a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló rendeleteiket.
A helyi adókról szóló törvény tavaly év végi módosítása pedig szintén általános szabályként írta elő, hogy 2018. január 1-jétől adóköteles minden, az önkormányzat illetékességi területén elhelyezett reklámhordozó, a közelgő határidő miatt a helyhatóságoknak így a helyi adórendeleteiket is módosítaniuk kell.
Legutóbb a fideszes Kocsis Máté vezette VIII. kerület fogadott el hasonló, a reklámhordozókat az építményadó hatálya alá behúzó változtatást. Az adó mértékét a II és a VIII. kerület is a törvényben maximumként szabott évenként négyzetméterenként 12 ezer forintban határozta meg. Vagyis ezentúl egyetlen – átlagban 12 négyzetméteres – óriásplakát éves adója 144 ezer forint lesz.
A II. kerület csütörtöki testületi ülésén az ellenzéki – főként a jobbikos – képviselők politikai bosszúval vádolták a kormánypárti előterjesztőket, tekintve, hogy az adókötelezettség elsősorban Simicska Lajos több oldalról szorongatott cégeinek, a Mahírnak és a Publimontnak jelent újabb nehézséget (az adó alól értelemszerűen az éppen aktuális kormánypropaganda hirdetéseinek – most épp a Soros-plakátoknak – helyt adó francia JCDecaux sem kivétel, de a kormánynak értelemszerűen az sem jelent majd gondot, ha ennyivel drágábban kapja majd a plakátokat, hiszen most is tízmilliárdokért hirdet).
A kerület fideszes polgármestere, Láng Zsolt tagadta, hogy politikai motivációja lenne, illetve országos Simicska-üldözés része lenne a módosítás, állítása szerint egyszerűen arról van szó, hogy vissza akarják szorítani a közterületeket szerinte elcsúfító hirdetéseket a kerületben. Az Együttben politizáló Hajdú Nóra felvetésére, miszerint a kerületet most legfőképpen a kormány Soros-hirdetéseivel vannak tele, azok nem csúfítják-e el a közterületeket, a polgármester azt mondta: nem érti, hogy ezt miért tőle kérdezi a képviselő, hiszen nekik – mint mondta – semmi ráhatásuk nincs erre.
Az ellenzéki képviselők a vita végén kezdeményezték, hogy a tervezetet vegyék le a napirendről. A kormánypárti többség miatt ez nem sikerült, az ellenzék viszont teljes egységben a Jobbiktól az LMP-n és Együttön át az MSZP-ig nemmel szavazott a módosításra.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
