Ahogy korábban megírtuk, a november elején kezdődött metrófelújítás során a jelenlegi tervek szerint húszból nyolc állomást nem akadálymentesítenek. A MEOSZ szerint a kimaradó megállók jelentős közlekedési csomópontokban, fontos egészségügyi intézményeknél, lakótelepeknél találhatók, többségük a belvárosban, ezért sem engedhető meg, hogy a következő 30-40 évben az utasok jelentős része ne érhesse el ezeket metróval.

A szervezet országos jelentőségűnek tartja a beruházást, mert a mozgássérültek ellátása Budapest-központú, számos szolgáltatást – például az egészségügy, a rehabilitáció és az oktatás területén – kizárólag ott tudnak igénybe venni. De nem csak számukra fontos: a kisgyermekes, babakocsival közlekedő családok és a nehezen mozgó idős emberek számára is.

A MEOSZ-nál úgy látják, hogy a felújítás kapcsán olyan szemlélet bontakozik ki, mely szerint az emberi jogokat, a fogyatékos emberek jogos igényeit megelőzik a gazdasági szempontok. "A szövetség több alkalommal jelezte, hogy az akadálymentesítés követelményének figyelmen kívül hagyása hazai és nemzetközi jogszabályokat, vállalásokat sért. A projekt ráadásul uniós forrásból valósul meg, ahol szintén meg kell felelni a hozzáférhetőségi követelményeknek, a részleges akadálymentesség nem elfogadható. A jogszabályi kötelezettségek betartatásában a kormánynak mint a végrehajtó hatalomnak felelőssége van" – írták.

A szövetség még október végén megbeszélésre hívta az érintett feleket, akik a közlemény szerint egyöntetűen támogatták a vonal teljes körű akadálymentesítését, de elhangzott, hogy a beruházásra rendelkezésre álló jelenlegi források erre nem elegendőek. A MEOSZ javasolta egy munkacsoport felállítását is, amely azt vizsgálná, hogy a most kimaradó megállókat milyen műszaki megoldásokkal lehet akadálymentesíteni, ezzel kapcsolatban november közepén a miniszterelnöknek és a főpolgármesternek is írtak, ám választ mostanáig nem kaptak.

Ezért döntöttek úgy, hogy közérdekű igényérvényesítést nyújtanak be a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata, a BKV Zrt. ellen. Kérték az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, hogy kötelezze az eljárás alá vontakat a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot fenntartására.

(via 444.hu)