Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
„Nos, persze azért ezt nem fogjuk tétlenül nézni. Nem vagyunk birkák, akik csendesen álldogálva várják, hogy beteljesüljön rajtuk a végzetünk. Természetesen harcolni fogunk, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be.”
(Részlet Orbán Viktor idei évértékelő beszédéből.)
„A magyar választópolgárokon múlik, hogy április 8-a után olyan többsége legyen a Fidesz–KDNP-nek a parlamentben, amely elegendő lesz Sorosék megállításához. Csak szavazni kell!”
(Részlet a Magyar Idők február 21-i vezércikkéből.)
Vasárnap nemcsak a hódmezővásárhelyi szavazók járulnak az urnákhoz választani maguknak másfél évre polgármestert (ugyanis 2019 őszén helyhatósági választások lesznek országszerte), hanem ezzel együtt az összes párt lakmuszpapírt dug a vízbe. Valójában csak két tömb: a Fidesz és "az ellenzék". Az előbbi által kiállított Hegedűs Zoltán legyőzéséért induló Márki-Zay Péter független jelölt mögött ugyanis ott az egész ellenzék – mindenki azt teszteli, ha csak egy kihívója van a Fidesznek (de azért bezavar egy-két önjelölt), mit lehet elérni a kormánypártokkal szemben. Nagyot lehet bukni, például, bár kétségtelen, hogy a Fidesz is megégetheti magát vasárnap.
A két jelöltről írtunk már egy minden igényt kielégítő, átfogó és alapos cikket, amit ide kattintva ér el, de a lényeg az, hogy Lázár János városában valójában egyik támogatója sem Hegedűsre, hanem a Miniszterelnökség vezetőjére adja majd a voksát, míg Márki-Zayt a Jobbik hozta, a többi ellenzéki párt pedig beállt mögé. Ő testesíti meg tehát az alternatívát, akire voksolhat Jobbik-szavazó, kiábrándult fideszes, balos, meg persze az is, akinek eddig nem volt pártja. Ráadásul megjelent a színen egy korábbi MSZP-s induló, Hernádi Gyula is, akit senki nem jelölt hivatalosan, miközben ő - ahogyan országosan Lévai Katalin Lendülettel Magyarországért pártja - azt hangoztatja, mindössze alternatívát próbál kínálni.
A kampány nehezített pályán zajlik, beszállt Lázár mellett az egyház és Orbán Viktor is, ráadásul sorra jelentette be a Fidesz-kabinet a milliárdos fejlesztéseket és ajándékokat. A baloldal 28 éve nem tudott itt nyerni, a képlet így tehát hasonló, mint Solymáron volt. Ott a Deutsch Tamás által csak „szar-szappan-szaláminak” nevezett összellenzéki együttállás civil jelöltje egy időközi választáson 56-42-re kapott ki a Fidesztől , miközben a körzetben a baloldali erőknek szinte soha nem sikerült ennyit elérniük. Nem véletlenül mondta azt Bárány Balázs helyi MSZP-s, aki a párt országos elnökségének is tagja, hogy „ha van olyan, hogy reményt adó vereség, hát ez bizony az. Ebben a körzetben az elmúlt sok választáson a jobboldal rendre 70 százalék fölötti eredményt tudott elérni. Most teljes összefogással az ellenzék elérte, hogy ez nagyon szoros legyen.” Akkor a civil jelölt mögött állók közül többen úgy vélték, ha a solymári hatos körzetben ilyen eredményt tudtak elérni, a körzetek többsége nyerhető ezzel a hozzáállással.
És ezt próbálják meg rekonstruálni Hódmezővásárhelyen is. Az áprilisi országgyűlési választások előtt javában zajlik az egyéni választókerületi egyezkedés (az MSZP és a DK között már megtörtént, az Együtt folyamatosan lépteti vissza jelöltjeit mások javára, bár eddig viszonzatlanul, de az LMP és a Momentum között is mintha szárba szökkent volna egy érdekházasság csírája), aminek fontos ösztönzője lehet egy netán biztató időközi polgármester-választás.
A kérdés az, mire megy egy potens kihívó a beágyazott Fidesz ellen. Egyszerre kérdés ez Vásárhelyen és országosan.
Ha a solymárihoz hasonló eredmény születik, akkor arra a Márki-Zay mögött állók mindegyike rárepülhet, mint gyöngytyúk arra a bizonyosra, kommunikációs töltény kerül a puskába, napokig, tán hetekig hallhatjuk majd, hogy „okos együttműködéssel és az egy, a legmegfelelőbb jelölt megtalálásával a legtöbb körzetben legyőzhető a Fidesz.”
Ha azonban Hegedűs elhúzza Márki-Zay nótáját, akkor azzal a Fidesz könnyen visszavetheti az ellenzék vélt vagy valós optimizmusát - a Jobbiknál és az MSZP-P-nél egyaránt. Érdemes felidézni, hogy a Závecz Research Intézet legfrissebb felmérése szerint Karácsony Gergely a számok szintjén eddig nem hozta el a megváltást a szocialistáknál, a választókorú népességen belül 9 százalékra mérték a két pártot együtt. A Jobbik a ZRI-nél 11 százalékon áll, a Fidesz 32-n.
A Fidesznek nem elég a győzelem Hódmezővásárhelyen
Saját táboruk számára már az áprilisi választások tétjét is felemelték azzal, hogy a Stop Soros-törvénycsomag elfogadását az új parlamentre tolták, bízva a kétharmadban. Ez pedig leszivárgott helyi szintre is. Vásárhelyen szórólapon gyalázzák azokat, akik támogatják Márki-Zayt, taxist, tanárt, 92 éves férfit – egy szűk győzelem tehát nem lenne győzelem sem a pártnak, sem a szavazóknak.
A tábor éhségét már csak egy kétharmados győzelem elégítené ki, ezzel azonban veszélyes játékot játszik a Fidesz. Ha Lázár János városában nincs meg a nagyarányú győzelem, nehéz lesz megmagyarázni, hogyan szeretnének kétharmadot országosan.
Ráadásul választ kapunk arra is, hogy Tiborcz István hány szavazót morzsolt le a Fidesz táborából, ugyanis az OLAF-jelentés szerint Hódmezővásárhelyen szakította a legnagyobbat az Elios, 940 millió forintot. Az akkor még Lázár János vezette önkormányzat még azt sem kötötte ki, milyen technológiával kell elérni, hogy energiatakarékosabb legyen a város közvilágítása, a pályázókra bízták a kidolgozását,. Az ES Holding (a későbbi Elios) pedig úgy nyerte el a megbízást, hogy 2008-ban nem volt bevétele, 2009-ben pedig csak 9 millió forint forgalma volt, ráadásul nem volt tapasztalata a közvilágításban. Egyszóval, ha ez felpiszkálta a helyieket, annak vasárnap látszik majd nyoma. És a Fidesz ezt nagyon nem szeretné.
(A kiemelt képen Lázár János és Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen.)
