Térfigyelő kamerák lepték el a Kossuth tér környékét, ahová szombat délután megérkezik az Operától a várhatóan több tízezres tömeg. Az érdeklődők száma ugrásszerűen nő: míg szerdán 26 ezer résztvevő mellé jutott 68 ezer érdeklődő, addig az esemény Facebook-oldala szerint csütörtök estére már 32 ezren ígérték részvételüket, további 79 ezer ember pedig érdeklődik iránta.

A visszajelzések szerint a résztvevők fele vidéki lesz – ami azért fontos, mert míg az ellenzék Budapesten erősebb volt, addig a Fidesz a vidéket tarolta le április 8-án. Miattuk, a vidékről Budapestre utazók részvétele érdekében hozták előre a szervezők az eredetileg vasárnapra meghirdetett tüntetést szombatra. Közben bejelentették, Berlinben és Londonban is szimpátiatüntetés lesz, de Győrben is utcára vonulnak.

Minden, országos listát állító ellenzéki pártot meghívtak a demonstrációra – melyek sorra jelezték vissza részvételüket –, de az ígéretek szerint első vonalas, országos pártpolitikus nem fog szónokolni. Helyette lesznek Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészek, közéleti személyiségek, de a nevekről még hallgatnak. Olyanokat ígértek, akik a vidékieket is megszólíthatják, és magukkal ragadhatják a tömeget.

Túry Gergely

Beszéltünk az esemény kitalálójával, Lányi Örssel, aki azt mondja, a frusztráció, a csalódottság és tenni akarás motiválta az esemény facebookos meghirdetésében, aztán másnap a 21 éves, médiaszakos egyetemista arra kelt, hogy pár óra alatt több ezren jelezték részvételüket. Az esemény fő célja a választási rendszer átalakításának elérése és a szavazatok újraszámlálása, de követelik majd a pártatlan közmédia helyreállítását és sajtószabadságot is.

Szelep vagy gyűjtőerő?

Lányi Örs azt mondja, soha nem szervezett még tüntetést, teljesen civilként indította ezt el. Azóta már heten szervezik, köztük az Erzsi nevű kormánykritikus macskája figurájával Facebook-oldalt vezető Homonnay Gergely, illetve a Független Diákparlament-es Gyetvai Viktor. A Facebookon öt szervező neve szerepel, bizonyos Szilágyi Kristóf és Dietrich Márk. Homonnayt ismerősei kötötték össze Lányival azután, hogy Homonnay a macskája nevében kiadott egy közleményt a választás másnapján.

„Hatalmas felelősség a tüntetés, de meg kellett lépni. Reméljük, sikeres lesz”

– mondja Lányi.

Fülöp Máté

Arra szerinte nehéz jó választ adni, hogy egy több tízezres tüntetéssel nem késtek-e el így a választások után, mindenesetre azt mondja, a tömeg választ fog adni erre. Homonnay Gergellyel is beszéltünk, aki azt mondta, nem hajlandó a múlton révedezni, így szerinte értelmetlen arra a kérdésre válaszolni, mi lett volna, ha a választás előtt – jelzésértékűen – utcára visznek több tízezer, a kormánnyal elégedetlen embert.

"Nincs idő most arról beszélni, mi volt a múlt héten. Elég egyértelműen kezd kirajzolódni a jövő, és mi ebből nem kérünk. Tennünk kell most valamit, mert itt pikkpakk diktatúra lesz. Annak, hogy idáig – az újabb kétharmadig – jutottunk, nemcsak a kormány, hanem az ellenzék és a választópolgárok hibája is. Mi hagytuk, hogy így legyen. Fel kell rázni az embereket, célokat kell kitűzni. Fontos, hogy mi a Fidesz szavazóiért is kimegyünk tüntetni, ők is itt élnek, és hiszem, hogy ők is demokráciát akarnak."

Bár sok civil szervezésű tüntetéstől igyekeznek távol tartani a pártokat, itt ez nem így van, Homonnay szerint szükség van rájuk, mert nélkülük nem mennek semmire. Szeretnék, ha a pártok együtt jönnének és befejeznék az acsarkodást, meghallanák a tömeg hangját – mondja.

Lányi Örs ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem akarnak kívülről ellenzéket csinálni. Szerinte ha az országban változást akarnak, akkor egy egységes ellenzékre van szükség. Felvetésünkre, hogy az eddigiek alapján nem úgy tűnik, hogy ez bármikor is megvalósulhat, Lányi azt mondta, a tüntetés hét szervezője eltérő politikai nézeteket vall, „Egy hete lehet, hogy mi sem tudtunk volna még egy asztalhoz ülni, de ez megváltozott. Látva a kudarcot, amit az ellenzék elkönyvelhetett, lehetséges, hogy félredobják a pártok személyes érdekeiket, és képesek lesznek egységként dolgozni.”

Nem négyéves düh

Arról is beszélt, a fiatalságban nagyon nagy erő van még, de van egy réteg, akit nem tudtak megszólítani a pártok, így nekik kell most teret biztosítani. Ő bízik abban, amit a momentumos Fekete-Győr András jósolt, hogy nem négy évig kell kitartania a mostani lendületüknek, mert ez a rendszer hamarabb összeomlik. Abban bízik, hogy a szombati fővárosi tüntetés szikra lehet, ami beindítja a vidéki nagyvárosokban, falvakban is a tüntetéseket. Szerinte nagy erőt képvisel az, hogy ez egy civilek által szervezett tüntetés. 

Asszonyi Eszter

Homonnayt és Lányit is megkérdeztük, miért számítanak arra, hogy a pár napja újból kétharmados többséget szerző Orbán megretten a tüntetéstől, és teljesíti akár csak egy követelésüket is. Homonnay szerint a választással kapcsolatban több esetben felmerült a csalás gyanúja, így "amíg nem bizonyítják, hogy legitimen szerezték a hatalmat", joga van kételkedni. Lányi abban bízik, a hatalom megtorpan a tüntetés erejétől, az elégedetlenek tömegétől, illetve hogy fellépésüket sztrájkok követhetik a különböző szektorokban.

„Az összes sérelem, ami felgyülemlett az emberekben, komoly lépéseket eredményezhet.”

Volt, amit lepöckölt Orbán, más előtt meghajolt

Persze nagy kérdés, hogy az Orbán-kormány ellen hatásosak-e ezek a megmozdulások. Ezért átnéztük, hogy az elmúlt időszak nagy elánnal indult tüntetései milyen eredménnyel zárultak, és a kép legalábbis vegyes. 

• 2010 végétől ezrek tüntetettek a médiatörvény szigorítása miatt, azonban a kormány nem ezek, hanem az Európai Bizottság észrevételei alapján és miatt módosította a törvényt 2011 márciusában
• Az Orbán-kormányok alatt folyamatos hallgatói tiltakozások voltak – például a Corvinus átalakítása elleni tüntetés, vagy a hallgatói szerződések eltörlése, illetve az államilag finanszírozott keretszámok csökkentése miatti demonstrációk. A Corvinus nem szűnt meg, hallgatói szerződések maradtak, viszont a feltételek változtak, illetve az államilag finanszírozott keretszámokon is kicsit lazított a kormány, bár Balog Zoltán miniszter utóbbit úgy próbálta eladni, ennek semmi köze a diáktüntetésekhez.
• A legeredményesebb tömegtüntetés a tervezett pár száz forintos netadó ellen zajlott, amelyet végül nem vezetett be az akkor már a kitiltási ügybe is belezavarodott kormányzat. Ebből a lendületből próbáltak kinőni kisebb tüntetések, azonban azok idővel elhaltak.
• Voltak a kockás inges tüntetések, mikor az oktatás helyzete, a tanárok-diákok túlterheltsége miatt tiltakoztak diákok, tanárok, létre jött a Tanítanék Mozgalom is két éve. A kormány itt nagyon egyszerűen fogalmazva álgesztust gyakorolt, összehívott egy olyan kerekasztalt, amelyen egy idő után csak a saját emberei vettek részt, az érdemi átalakítások csúsznak.
• A civiltörvény elleni tiltakozások végeredményben nem hatották meg a Soros támogatta szervezetek ellen folytatott, de másokat is megfélemlítő kampányt folytató kormányt, a választások előtt bejött a Stop Soros nevű minősíthetetlen törvényjavaslat, ami alapján a migrációval foglalkozó civil szervezeteket végső esetben be is lehet tiltani.
• A CEU miatt mozdult meg az elmúlt hét évben a legtöbb ember, a legnagyobb tüntetésen tízezrek, a szervezők szerint 80 ezren vonultak utcára. A lelkesedés később némileg apadt, és bár óriási visszhangot váltott ki a tüntetéssorozat, a kormány mégsem ettől, hanem az Európai Bizottság szigorú kritikái, esetleg az éles amerikai reakciók miatt hátrált meg, már ha meghátrált.
• A Közös Ország Mozgalmat létrehozó Gulyás Márton is a választási rendszert akarta volna megváltoztatni úgy, hogy az ellenzéki pártok dolgozzanak ki és nyújtsanak be egy közös javaslatot, amit, ha nem fogad el a parlamenti többség, polgári engedetlenség követ. Ez nem következett be, viszont ebből nőtt ki a taktikai szavazás propagálása. Az önmagában előremutatónak bizonyult, a Fidesz viszont így is kétharmadot ért el.

Az már korábban kiderült, az "Orbán, takarodj" már nem elég. Nagy kérdés, hogy a mostani tömeg mire lesz elég, mit mutathat meg, visszakozásra késztetheti-e bármilyen területen a kétharmados mámorban dajdajozó hatalmat. 

Homonnay Gergely azt mondta, van forgatókönyvük arra, hogy a tüntetéssorozat ne haljon el, mint ahogy az eddigiek, "láttuk a hibákat, és nem követjük el azokat", azonban a jövőbeli terveikről még nem akarnak beszélni. Lányi Örs azt mondta, erős, de teljes mértékben erőszakmentes tüntetést akarnak, ám komoly kockázat, hogy esetleg megjelennek a helyszínen fizetett provokátorok. Az erőszakosságnak úgy próbálják elejét venni, hogy mindenki számára világossá teszik: itt mindenki egy célért küzd, és ezt nem erőszakkal fogják elérni.