"Komoly veszélyek és nyilvánvaló feszültségek" a CEU bécsi költözése miatt
A totális jogi bizonytalanság ellenére a CEU vezetése próbál nyugalmat sugározni, az oktatók véleménye azonban megoszlik a jövőt illetően, ahogy van, akit a bécsi működési költségek is aggasztanak. A bizonytalanságok miatt van, ahol visszaesett a magyar jelentkezők aránya is.
Mivel én a CEU oktatója vagyok, ott leszek, ahol a CEU
– ezt mondta a hvg.hu-nak Bozóki András, a politikatudomány professzora. Bármi is lesz Manfred Weber néppárti csúcsjelölt javaslatának a végkimenetele (a bajor politikus egy müncheni intézmény közreműködésével tenné lehetővé az egyetem további működését), a CEU mindenképp számol az ősszel megnyíló bécsi kampusszal. A következő, átmeneti tanév még formálódik, annyi biztos, hogy a diákok – tantárgytól függően – a trimeszterek egy részét Bécsben, a maradékot Budapesten töltik. A tanárok többsége pedig ingázni fog, bár van, aki már ki is költözött.
Most tizenkétszer kettő Budapest–Bécs-vonatúttal kell számolni, egy vagy két éjszaka kint alvással.
Bozóki elmondása szerint a CEU adminisztrációja próbál úgy sakkozni az órarenddel, hogy a tanárok egy-két éjszakánál többet ne töltsenek kint, de az nem világos, az ingázást vagy a kinti szállást kifizetik-e nekik. Bár a szeptembertől felvett hallgatóknak kell Bécsben kezdeniük, van olyan kis tanszék, ahol a már Budapesten tanuló diákoknak is ki kell utazniuk. Annyira kevés ugyanis a tanár, hogy ingázás mellett nem tudnának itthon is tanítani. Bár a jelentkezők összlétszámán a beszélgetések alapján nem látszik meg a bizonytalanság, a Kisebbségpolitikai Tanszéken Pogonyi Szabolcs tanszékvezető elmondása szerint
a magyar jelentkezők száma valamelyest visszaesett,
más attól tart, a posztszocialista országokból érkező diákok elvesznek.
Az embert kiteszik a hazájából
Bár vonattal nem hosszabb az út, mintha Pécsen, Kaposváron vagy Debrecenben lenne vendégoktató, Bozóki Andrásnak ez nem időbeli, hanem elvi kérdés:
nagyon nehéz érzés, hogy az embert kiteszik a hazájából, hogy menjen egy másik országba dolgozni. Ez számunkra nem szabad választás.
Az elvi kérdés súlya meglátszik az oktatói karon is: többekkel beszélve kiderült, a tanárok nagyon eltérően ítélik meg a menni vagy maradni kérdését, nagyon széles a spektrum. Van, aki azt mondja, azonnal költözzön a CEU, mert Orbánban nem lehet megbízni, más szerint viszont politikailag és morálisan nem vállalható a költözés.
Bokros Lajos költözéspárti: "annak ellenére, hogy magyarként különösen fáj nekem a CEU elköltözése Budapestről, határozottan kiálltam amellett, hogy az egyetem minél gyorsabban távozzon Magyarországról. Rámutattam arra, hogy a döntés halogatása kárt okoz az intézménynek. A vezetés elsődleges felelőssége pedig az egyetem megőrzése, megmentése, további fejlődésének biztosítása. Fájdalom, de itt már semmiféle érzelmi megfontolás nem jöhet már számításba" – írta a hvg.hu-nak. Bokros amúgy "örömmel tájékoztatott" arról, hogy fog Bécsben tanítani, ahová vonattal jár majd.
A másik végletet a többi között Trencsényi Balázstól, a történelem tanszék vezetőjétől hallottuk, aki azt mondta,
politikai, morális és családi okokból is nehezen képzelem el, hogy egyik pillanatról a másikra csapot-papot itthagyjak.
Így ő is ingázni fog. Diákként kezdett a CEU-n, 22 évvel ezelőtt. "Tudatosan azért maradtam Magyarországon, mert a CEU-n szerettem volna tanulni és később tanítani. A régió történetéről ebben a diákközegben különleges élmény kurzusokat tartani, minden órámon van egy-egy lengyel, cseh, szerb, horvát, magyar, grúz, román, orosz és ukrán diák, félő, hogy ha az egyetem elmegy, nem lesz fenntartható az a fajta regionális beágyazottság. Ha komolyan vesszük a 'nyitott társadalom' értékrendjét, és nem akarjuk Magyarországot és az egész régiót a sorsára hagyni, nem tehetjük meg, hogy mindent feladjunk itt, amit annyi gonddal felépítettünk. 10 éves távlatban persze nehéz elképzelni, mi lesz, bízom benne, hogy minél több értéket megőrizhetünk abból, amin annyit dolgoztunk, de most egyáltalán nem látom, hogy is fog kinézni majd az egyetem, és persze hogy fog kinézni majd Magyarország."
Családdal nehéz a mozgás
Van, aki a CEU miatt jött haza, például Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutató és férje a jól fizető amerikai állásukat hagyták ott, hogy Magyarországon, a CEU-n dolgozhassanak. Ürge-Vorsatz más ilyen példákról is tud, szerinte ők is csalódottak a bécsi költözés miatt. Ő amúgy a kisgyerekei miatt nem is tudja megoldani sem az ingázást, sem a költözést:
részben a CEU bécsi költözése miatt is kértem két év gyermeknevelési támogatást.
Utána viszont vár rá egy nehéz döntés. Ha tud, marad a CEU-n, nagyon szereti ezt az egyetemet, a szakterületén a nemzetközi vonatkozásokat jobban tudja kutatni és tanítani is. Nem tudja, mennyire kapna itthon munkát, de úgy véli, magyar egyetemre is be tudna illeszkedni.
Beszéltünk Gerő András történésszel, aki azt mondta, 68 évesen már nem folytatná parttalanul a tanítást, nincs rászorulva arra, hogy Bécsben oktasson, de fontosnak tartja, hogy az elüldözött egyetemmel szolidaritást vállaljon, így ingázni fog. Van viszont egy előny, ami jelenlegi ismeretei szerint elvész:
a Monarchia korát tanítom a CEU-n, erre Bécs is alkalmas, de ott nem lehet annyi magyar hangsúlyt adni, mint itthon, ahol el tudom vinni őket a Parlamentbe vagy Gödöllőre is.
Volt, aki névtelenséget kérve arról mesélt, a nyugati sztárprofesszoroknak mindegy, hol élnek, sok fiatal a következő 2-3 évét akarja bebiztosítani, ami Bécsben könnyebb, a "networköt" is könnyebb onnan "üzemeltetni". Van olyan tanszék, ahol az elmondások szerint fele-fele arányban mennének és maradnának az oktatók, de általánosságban a többség a távozás mellett van. Beszélgetőtársunk attól tart,
hogy nyílt konfliktus alakulhat ki. Sok kifutása lehet a történetnek, a legrosszabb forgatókönyv, hogy szétesik az egész, az emberek egymás ellen fordulnak, nem lesz olyan hangulat, amiből lehet jó intézményt csinálni.
Rövid távú bizonytalanság
Van olyan, aki morálisan elfogadhatatlannak tartja a távozást, de azt is mondja,
nincs kizárva, hogy a rendszer tovább radikalizálódik Magyarországon, és nem lehet épeszű módon fenntartani az intézményt Budapesten.
Ürge-Vorsatz a morális megfontolásokra azt mondta, nem tudja, mennyire van létjogosultsága ennek a hozzáállásnak,
ha itt nem tud működni egy intézmény, nem tudom, intézményileg mit segít, ha próbálunk maradni.
Beszéltünk Enyedi Zsolttal, a CEU rektorhelyettesével, aki azt mondta, valóban folyik egy vita a CEU-n belül arról, hogy melyek az elsődleges szempontok, de szerinte a vita ellenére sem lehet széthúzásról beszélni. "A beszélgetések arról szólnak, hogy személyesen hogy alakul a sorsunk, illetve hogyan lehet a lehető legkevesebb terheléssel megoldani a kétkampuszos létet.
A bizonytalanság semmiképpen sem jó, mindenki megszenvedi, nem látjuk még, hogy 1-2 év múlva hogyan működik az egyetem. A vitákat jónak tartom, büszke vagyok rá, hogy ezek vannak, nagyon sok fórumot tartunk."
Van, aki arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy nem egyértelmű számára az egyetem hosszú távú célja, ráadásul az anyagi helyzet miatt is aggódik, miután az egyetem a bécsi költségek magasabbak, félő, hogy az egyetem a tartalékait éli majd föl.
Komoly veszélyek és nyilvánvaló feszültségek is vannak a bécsi költözés miatt
– mondja. Ilyen veszély például az osztrák szélsőjobb esetleges elszabadulása. A politikai fogadtatás kedvező volt ugyan, de a bürokrácia mindenhol nehézkes, és nagyon sok különféle szabálynak kell megfelelni, így egyáltalán nem egyszerű az egyetemet itt "becsomagolni", ott meg újra "kicsomagolni", illetve Bécsben sokkal élesebb a versenyhelyzet is a különböző intézmények között. Kérdés az is, a várhatóan kieső, posztkommunista országokból érkező diákokat pótolják-e majd a nyugat-európai, illetve amerikai hallgatók, akik Bécs helyett könnyebben választhatnak akár egy londoni egyetemet is, ráadásul a diákok számára az ösztöndíjak az emeléssel sem kompenzálják a drágább bécsi életet, ahogy egyébként abban a közegben már a tanárok fizetése sem tűnik olyan magasnak, mint itthon.
Nem is végleges a helyszín?
Van, akit nem aggaszt, hogy pénzügyileg pár évre látni előre: a helyzetet közelről ismerő forrásunk azt mondta, ennél hosszabb időre amúgy sem lehet tervezni, az viszont biztos, a CEU hosszú távú működése nincs veszélyben. Enyedi Zsolt is azt mondja, a CEU vezetése úgy számolt, a teljes költözéshez 4-5 évre van szükség, erre az időszakra kaptak pluszpénz. Az egyetem eddig is főként pénzügyi alapból és kutatási pénzekből tartotta fenn magát, ezen a jövőben sem változtatnak, azzal számolnak, hogy a forrásaik nőnek majd.
Bozóki András úgy tudja, a most bemutatott kampusz – a belvároshoz közeli banképület – nem a végleges helyszín, a jelenlegi elképzelések szerint a központtól távolabb, egy kórház, az Otto-Wagner-Spital területén alakíthatják ki a központot 2025-től. A budapesti kampusszal hosszú távon lehetőség lesz valamilyen szintű visszatérésre, de ahhoz, hogy komoly tevékenység folyjon az épületben, új kormány és új rendszer kell.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Hivatalos: Bécsben nyit kampuszt a CEU
A költözésről már régóta lehetett tudni, pénteken hivatalosan is bejelentették, ősszel nyílik a kampusz.
Nem tervez CEU-vizsgálatot az Oktatási Hivatal
Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette a Magyarországon működő felsőoktatási intézmények vizsgálatának 2019-es ütemtervét, de a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) valamiért nem szerepel a listán.
