2017. február 2-án Michael Ignatieff, a CEU rektora még nyílt levélben reagált "az egyetem ellehetetlenítéséről" szóló pletykákra, de nagyon gyorsan szembe találta magát a valósággal. Soros György, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott civil szervezetek régóta a támadás kereszttüzében álltak, majd a február eleji Figyelő kezdte feszegetni, vajon a "koronaékszer" - vagyis a Soros által létrehozott egyetem - meddig maradhat Budapesten. A lap szerint az egyik miniszter 2016 végén szűk körben már arról beszélt, 2017-ben a fő célpont a CEU lesz, és

nem egyszerűen kóstolgnák a felsőoktatási intézményt, hanem azt szeretnék, hogy hagyja el Budapestet.

Ignatieff ekkor még nyílt levelében reagálva azt írta: Soros György és alapítványai nem szólnak bele az egyetem működésébe, azt pedig nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a kormány lépéseket fontolgatna a CEU ellen, mert több mint 25 éve működnek együtt a kormányzatokkal, ezt is beleértve.

Ennek a jó kapcsolatnak a fenntartására számítunk a jövőben is.

A nyomasztó érzés nem hagyhatott alább, másnap ugyanis Figyelő tulajdonosa, Schmidt Mária a blogján fenyegető üzenetet küldött. Azt írta,

a CEU Soros György előretolt helyőrsége Európában.

Cselesen indult a kormányzati támadás

A következő jeles nap 2017. március 28-a, mikor az Origo a birtokába került Oktatási Hivatali vizsgálatra hivatkozva megírja, 28 külföldi egyetem szabálytalanul, sokszor törvénytelenül működik Magyarországon. Feltették a kérdést, a Soros-egyetem meddig maradhat. A szabálytalanul működő egyetemekre az Emmi is ráerősített egy közleményben, aznap este pedig Balog Zoltán benyújtotta a Parlamentnek CEU ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítást, amely szerint

az Európai Gazdasági Térségen (EU + Svájc, Norvégia, Izland, Liechtenstein) kívüli külföldi felsőoktatási intézmény Magyarország területén csak akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha „működésének elvi támogatásáról” nemzetközi szerződés szól,

illetve előírták azt is, hogy a külföldi egyetem csak Magyarországon nem oktathat. A CEU-ról egy szót sem írtak, mégis lehetett tudni, hogy rájuk/ellenük íródott, Ignatieff rektor azonnal kongatta a vészharangot.

Úgy tettek, mintha nem lenne semmi

Palkovics László oktatási államtitkár másnap, március 29-én azt bizonygatta, ez "nem Soros, nem CEU-ellenes" törvény, bár azt elismerte, hogy van olyan kikötés, amelynek a csak CEU nem felel meg. Azt mondta,

a kormány nem akarja kilökni Magyarországról a CEU-t,

támogatná, hogy a CEU működését államközi szerződéssel biztosítsák a jövőben, és nyitottak az Egyesült Államokkal való tárgyalásokra.

Ignatieff az aznap délután tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a törvényt árulásnak, a bizalom megszegésének és az akadémiai függetlenség felszámolására tett kísérletnek nevezte, majd a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt,

az én harcom Budapesten van, a jóhiszemű kapcsolatokat nem a CEU, hanem a kormány rúgta fel, ha ártani akar, kudarcot fog vallani.

Egy héten belül átverték

Ha az lenne a cél, hogy ellehetetlenítsünk külföldi egyetemeket, azt a jelenlegi jogszabályi keretben is lehetne, az államközi megállapodás viszont épp arra jó, hogy biztosítsa a jó működést

– hangoztatta Balog Zoltán miniszter, aki április 4-én, a Lex CEU parlamenti szavazása előtti órákban szólalt meg először a nevét viselő javaslatról. Parlamenti beszédében azt vetette a CEU szemére, hogy az egyetem nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, mert nem jelenti le, hogy hány hallgatója van, emellett nem bejelentett szakirányokat működtet.

Magyarországnak érdeke az erős, autonóm, nemzetközileg elismert egyetem léte, de nem érdeke a külföldi érdekeket szolgáló háttérszereplők, akik a demokratikusan választott kormány ellen dolgoznak, például a Soros-szervezetek támogatása. Soros György szervezetei sem állhatnak a törvény fölött

- mondta, majd a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére a Parlament április 4-én 13.27-kor megszavazta a sürgősséggel tárgyalt törvényjavaslatot.

Soros katonái

Balog Zoltán a törvény elfogadása utáni napon a Kossuth Rádióban arról beszélt, nem igaz, hogy sérül a tanszabadság vagy az intézményi autonómia. Egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi forma jött létre a budapesti Central European University-nél, amiről jogi vita folyik 1993 óta, és ezt mindenképpen meg kell szüntetni, az új törvény ezt is hivatott rendbe tenni - magyarázta.

"Nem szeretnénk, ha a CEU ebben a formában működne tovább" - ismerte el, a CEU tudományos tevékenységéről pedig lekicsinylően beszélt.

Azzal folytatta, hogy Soros György és szervezeteinek tevékenysége ellen küzdenek. Állítólag kelet-közép európai országok, balkáni államok diplomatái többször jelezték, hogy a CEU-n végzettek hazatértük után különféle politikai akciókat szerveztek és a CEU alapítójának, Soros György üzleti céljait valósították meg.

Nem Áder volt a legnépszerűbb bajszos a világon

A CEU-törvény elfogadása az utóbbi idők legnagyobb tüntetéseit hozta Budapesten, de Áder János köztársasági elnöknek semmi sem számított, április 10-én aláírta a törvényt. Annak ellenére, hogy nagyon is jól tudta, alkotmányosan nem stimmel a szöveg.

Áder közleményben magyarázkodott:

a rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti.

Palkovics közben azt magyarázta, kiadhat amerikai diplomát a CEU, a működési engedélynek nincs sok jelentősége, elég a licensszerződést módosítani, Kósa Lajos pedig valódi standup comedysként arról beszélt, a CEU név négy egymástól elkülönült szervezetet takar.

Járkálj csak, halálraítélt

Az Európai Bizottság 2017. április 26-án indította meg az eljárást a Lex CEU miatt, mert álláspontjuk szerint uniós jogba ütközik a felsőoktatási törvény módosítása, mivel korlátozhatja a szabad szolgáltatásnyújtás elvét, az ügy hónapokkal később az Európai Bíróság elé került. Erre hivatkozva farolt ki idén júniusban a CEU-törvény ügyében hozandó döntés elől az Alkotmánybíróság. Sólyom László volt elnöktől pedig egy évvel korábban már kaptak támpontokat arra, miért Alkotmányellenes a törvény.

Sokáig ment a huzavona azon is, hogy a kormány Amerikával nemlétező szinten akar megállapodást kötni, végül látszólag engedtek: az oktatási ügyekben nem illetékes szövetségi kormány helyett megelégedtek államközi megállapodással. New Yorkkal 2017. szeptemberében véglegesítették a megállapodástervezetet, amelyet azóta sem írtak alá.

Az Európai Néppárt tiltakozása és a Velencei Bizottság kifogásai után a parlament 2017. október 17-én módosította a felsőoktatási törvényt - Orbán eredetileg azt szerette volna megakadályozni, hogy az Európai Bíróság elé kerüljön a jogszabály -, mellyel egy évvel, 2019. január 1-ig kitolták azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

Ez most már látszatintézkedésnek tűnik: a CEU 2017. nyarán megállapodást kötött a Bard College-dzsal, majd kampuszt létesített New York államban. Az új oktatási helyszínt New York Állam Oktatási Minisztériuma és a Middle States Commission on Higher Education is jóváhagyta, januárban elindultak a mesterképzések. Enyedi Zsolt rektorhelyettes idén májusban a hvg.hu-nak azt mondta,

itt valódi képzés folyik, ez nem csak színház.

A törvény szempontjából mindegy, hogy hányféle képzést indítanak, és hány diák tanul kint, "a lényeg, hogy legyen valami, és ez van." Az amerikai képzési helyszínt 2018. április 13-án (pár nappal az újabb kétharmados győzelem után) tekintette meg mások mellett Palkovics László okatásért felelős államtitkár, illetve a tárgyalásokkal magyar részről megbízott Altusz Kristóf, akik megbeszéléseket folytattak a CEU vezetőségével, illetve New York állam Oktatási Hivatalának képviselőivel. Enyedi beszámolója szerint a kormány delegáltjai mindent rendben találtak.

Minden Orbán tervei szerint halad

A Külügyminisztérium májusban azt írta, még vizsgálják, hogy a CEU megfelel-e a törvényi előírásoknak (állítólag valakik ezt teszik azóta is), holott a hvg.hu információi szerint a CEU New York-i kampuszáról készült jelentés júniusban már kész volt, és kizárólag Orbán Viktoron múlik, mikor írják alá a New York állammal kötendő megállapodás tervezetet.

Az aláírás időpontját Orbán Viktor nyáron nem árulta el, cinikus válaszát ismételgetve azt mondta,

jó munkához idő kell.

A Néppárt kizárással fenyegette meg Orbánt a CEU miatt, azonban a mostani forgatókönyv számára kedves: már nyáron látszott, Orbán arra játszik, a CEU elégelje meg a bizonytalanságot és magától szedje a sátorfáját. A törvényi feltételek miatt a megállapodást legkésőbb december 31-ig alá kell írni, így Orbán addig - a nemzetközi harag hárítása szempontjából - ráér. A CEU viszont nem: Ignatieff már nyáron is felvetette a CEU bécsi költözését, 2018. október 25-én bejelentette, ha egy hónapon belül nincs megállapodás, a CEU lényege Bécsbe költözik.

Űbercinikus fokozatba kapcsoltak

A rektor nyilatkozata előtt nagyjából egy órával Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kormány nem döntött CEU-ügyben, szinte nem is értette, miért várják ezt tőlük. A kormányinfón megkérdezték, arra vár-e a kormány, hogy magától elmenjen a CEU, mire Gulyás az egyetem honlapjáról azt idézte, "maradnak."

Gulyás többször is elmondta, a felsőoktatási törvény keretein belül az egyetem találhat megoldást, közös, magyar-amerikai diplomát az alapján is kiadhat, ehhez nem kell államközi megállapodás.

A CEU akar ilyet kezdeményezni, tőlük kell megkérdezni, miért.

Újabb cinizmus volt a részéről, hogy az Oktatási Hivatal majd januártól vizsgálja az egyetem működését, akkor, amikor a törvényben előírt másik határidő már lejárt.

A CEU oldaláról érkező fenyegetést, ajánlatot Soros politikai blöffjének tekintjük.

A CEU vett egy telket Bécsben, ha úgy döntenek, hogy ott is nyitnak egy "diplomakiadó helyet", ehhez a kormánynak nincs köze.