szerző:
Gergely Zsófia

A jövőben nyugodtan politizáljon, "álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe" a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá kell fejleszteni – ezt irányozza elő a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztés. Az Emmi titkos javaslata ösztöndíjat és képzést biztosítana a "magyar érdekeket szem előtt tartó" újságíróknak, a pezsgőbb kulturális élet érdekében előírná a támogatott szerzők kötelező fellépését, és szakítana az "író ír írónak” elitista gyakorlatával. Milliárdokat szánnak arra, hogy az irodalmi múzeum "a magyar mátrix kiemelt és vonzó erőterévé" váljon, az ingatlana pedig az írószövetségek és a kultúra centrális székhelyévé.

„Kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert”, új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség – jelentette ki tavaly, az újabb kétharmad megszerzése utáni első tusványosi – így köztudottan célmeghatározó – beszédében Orbán Viktor. Az akkor már javában zajló kultúrharcot is dicsérte a kormányfő, sejtelmesen hozzátéve, hogy ezen a téren „nagy változások előtt állunk”.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn
©

Kifejezetten erre, a miniszterelnök kijelentéseire hivatkozik az a kormány számára készült, még titkos előterjesztés, amely lapunk birtokába került. „Magyarország Miniszterelnöke a 2018-as országgyűlési választásokat és az új kormány megalakulását követően több alkalommal is kifejtette, hogy a magyar kultúrában, kultúrpolitikában új korszakra van szükség” – olvasható a dokumentumban, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) készített, és többek közt Kásler Miklós hagyott jóvá.

©

Az nem derül ki belőle, hogy az előterjesztés mikor kerül a kormány elé, így mikor dönthetnek róla. Részletesen kidolgozott, konkrét lépéseit azért is hozzuk nyilvánosságra, mert jól mutatja, miben gondolkodnak nemcsak a múzeum, de az egész „magyar nemzeti kultúra” jövőjét illetően. Terjedelmi okokból két részben, tényszerűen ismertetjük a nem nyilvános anyagot, a koncepcióváltás és az erre szánt milliárdos ráfordítás bemutatása után a szerdára tervezett folytatásunkból kiderül, milyen további, médiát és kultúrát érintő változásokat dolgozott ki az Emmi.

Címe alapján az előterjesztés kifejezetten a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) "hosszú távú fejlesztési és működési koncepciójáról" szól, ugyanakkor ennél jóval többet fed le: egy széles spektrumú, „nemzeti” jellegű javaslatsorozatot vázol fel, amelyben központi szerepet szánnak a múzeumnak. Káslerék anyaga magát az „új víziót” ismerteti, aminek köszönhetően egy sima múzeumhoz képest a PIM

„nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá” válik,

sőt azt tűzik ki célként, hogy „közép-európai szinten meghatározó ikonikus helyszínné és szervezőközponttá” váljon.

Megduplázott büdzsé, plusz munkahelyek, cafeteria

A PIM körül már tavaly állt a bál, amikor Kásler Miklós váratlanul eltávolította a múzeum éléről Prőhle Gergelyt.

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója
©
Az új főigazgató, Demeter Szilárd által irányított, „erőközponttá” felpumpált intézményre a tárca javaslatában nem sajnálják a közpénzt: 2019-ben a PIM költségvetésére fordított 2,9 milliárd forinthoz képest 2020-ban és 2021-ben is duplájára emelnék a intézményre költött összeget. Hogy mire pontosan mennyit, azt tételesen tartalmazza a táblázatba foglalt részletes költségvetés, ennek összesítése egyértelműen mutatja a változások nagyságrendjét: a felvázolt programra 2020-ban 6,1 milliárd forintot, 2021-ben 5,8 milliárd forintot, 2022-ben pedig 5,4 milliárd forintot irányoznak elő.
Demeter Szilárd
©

Ennek legnagyobb része a működési költség, a koncepció megvalósítására szánt pénz és a tervezett ingatlanfejlesztésekhez szükséges források, de azért nem feledkeznek meg a múzeumban dolgozókról sem. Számukra már idén „életpályamodell”-t biztosítanak, az elkövetkező három évben pedig státuszbővítéssel számolnak, de a cafeteriaalapot is több mint duplájára emelnék.

Radikális fejlesztés, koncentrált átrendezés

Az előterjesztésben kiindulópontként megállapítják: a PIM jelenleg kielégítő módon eleget tesz ugyan a muzeológiai alapfeladatainak, de „teljesítőképességének határán van”. Ezért mindenképpen „radikális fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a kortárs magyar irodalom csúcsintézményévé váljon”. A több fő részre, és részletes programokra tagolt javaslat mindezt „a szinergiák erősítésével” valósítaná meg, szem előtt tartva a PIM múzeumi alapfeladatát”.

„Ahhoz, hogy fel lehessen azt mutatni, a PIM mitől válik jelentősebbé egy múzeumi intézményhez képest, szélesebb társadalmi közönséget megszólító programok szükségesek, valamint az állami fenntartású intézményeknél szétszórtan fellelhető feladatok koncentrált átrendezésére és az ehhez szükséges, jelenleginél nagyobb források biztosítására” – olvasható a javaslatban, amely ezért előirányozza az intézményi feladatkörök, jogosítványok felülvizsgálatát.

Újrahangolás: a PIM politizáljon és ne legyen többé „elitek klubja”

„Alapjaitól kezdve újra kell gondolni, újra kell hangolni az intézményt”, hogy a PIM a magyar irodalom egyik legfontosabb intézményévé váljon, „vissza kell térnie, illetve vissza kell vennie az eredeti szerepét, miszerint ez a magyar irodalom háza” – tűzik ki. Hogy mit jelentene az újrahangolt működés, azt a múzeum jövőbeli szerepein, illetve az új alapelveken keresztül világítják meg:

A PIM a közbeszéd alakítójaként: "Ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat” – írják. A politikai vonal az anyag más részeiben is megjelenik, egy helyen például arra jutnak Káslerék, hogy

„a mai nyugati kultúrában a PIM már pusztán létezése okán politikai állásfoglalásnak számít”.

Fenntartója, a kormány viszont abban hisz, hogy „létezik olyan, hogy „magyar nemzeti kultúra”, és csak ennek gazdag múltjára lehet élhető jövőt építeni”.

„Írócentrikusság” helyett „olvasó- és látogatóközpontúság”: „A PIM-et ki kell mozdítani az elitek klubja berendezkedésből, a horizontját ki kell tágítani, (…) a jövőben minden erejével azon kell lennie, hogy az »író ír írónak« berögzült gyakorlatát felülírja.”

A PIM, mint „a kortárs irodalom kovásza és kapuőre”: „Jelenleg a PIM-nek a kortárs irodalom jelenére, és ami fontosabb: jövőjére kevés befolyása van. Pedig „ambiciózus hozzáállással lehetne az utolsó lépcsőfok a Magyar Művészeti Akadémia-tagság előtt”.

A PIM, mint kulturális inkubátorház: „Olyan társadalmi programokat kell kezdeményeznie és menedzselnie, amelyek a lehető legszélesebb olvasói kört érik el az egész Kárpát-medencében.”

A PIM, mint a magyar irodalmi ügynökség: Problémaként vetik fel, hogy a magyar irodalom idegen nyelvekre fordítása, illetve a nemzetközi irodalom „magyarítása” koncepció nélküli, leginkább a „piaci igények” befolyásolják, ezért ezt is a PIM-nek kellene összefognia.

A PIM mint közép-európai kulturális erőközpont: Jelenleg a közép-európai művek német közvetítéssel kerülnek hozzánk, ez „kiszolgáltatottság, ami helyett a PIM képes lehet egy budapesti központú közép-európai horizontális kapcsolati hálót kiépíteni”.

A PIM szerepe a kultúrkincs megszervezésében: „Hihetetlen mértékű kultúrkincs fölött rendelkezik” a múzeum, de ezt láthatóvá kell tennie „XXI. századi eszközökkel a XXI. századi fogyasztói szokásokhoz igazodva”, vagyis szolgáltasson tartalmakat, mert akkor „a magyar mátrix kiemelt és vonzó erőtere lehetne”.

 

©

Médiaipari tehetséggondozás a „magyar érdekeket szem előtt tartó újságíróknak”

Az Emmi alá tartozik az állami tulajdonban lévő Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., amit még 2015-ben hoztak létre, korábban az Átlátszó írt arról, hogyan osztogat irodalmi pályázatokon keresztül a szokásos díjaknál jóval magasabb összegeket. Az íróközpontként emlegetett szervezet eddig szépirodalmi programokat vitt, de a jövőben képzőművészeti, színházi és zenei projekteket is tervez „az anyaországi és a határon túli magyar tehetségek felkutatása és szakmai kiteljesedésük elősegítése” érdekében. A tehetségeket anyagilag – ösztöndíjak és a „nyertes pályázók szellemi termékeinek megvásárlásával”, valamint „professzionális menedzsment”-tel is segítenék.

A PIM funkcióit sajátos irányba bővítenék ki a javaslat készítői: jelenleg ez a Kárpát-medencei tehetséggondozó gyakorolja a tulajdonosi jogokat egy másik, kevésbé ismert szervezet, a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. felett. A jövőben viszont direktben a múzeum alá tolnák be ez utóbbi, nemzetinek nevezett tehetséggondozót, amelynek

„célja és feladata jól felkészült, tájékozódni és elvonatkoztatni tudó, kritikus gondolkodású, felelősségteljes, a magyar érdekeket szem előtt tartó újságírók képzése, akik képesek lesznek alakítani, ezáltal jobbá tenni a világot”.

Ennek megvalósítására „egy médiaipari gyakorlatorientált tehetséggondozási rendszert" hoznának létre. Az nem derül ki, ez mégis mit takar, de a PIM alá betagolt nemzeti tehetséggondozó „ösztöndíjprogramot alapít, létrehoz egy oktatási bázist”, méghozzá együttműködve „különféle médiavállalkozások tulajdonosaival és vezetőivel”.

A javaslat a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea feladatává teszi, hogy intézze az ehhez szükséges rendeletmódosításokat.

Átszabott ösztöndíjak: a támogatott íróknak kötelező fellépni

Ha rábólintanak a tervezetre, nemcsak a felsorolt kritériumoknak megfelelő újságírók ösztöndíjáról gondoskodna a kormány, viszont hozzányúlnának a jelenlegi támogatási rendszerhez. A múzeum jelenleg három ösztöndíjprogram szakmai lebonyolítója:

  • a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj – fiatal írók, irodalmárok kaphatják, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást
  • a Babits Mihály műfordítói ösztöndíj – fiatal műfordítók részére kiírt ösztöndíj,
  • az Örkény István drámaíró ösztöndíj – a fiatal drámaírók ösztöndíja, hogy ezzel segítsék új magyar színművek létrejöttét.

Az Emmi-koncepciójában – azon túl, hogy keveslik az erre fordítható 47 millió forintos keretet – kifogásolják, hogy „nem kerülnek becsatornázásra a keletkezett művek”. „Leegyszerűsítve: az írók elnyerik az ösztöndíjat, de utána »nincs visszacsatolás, csak leadják az elkészített művet«” – sérelmezik. Ezért már az ösztöndíj kiírásban előre rögzítenének „havi vagy kéthavi kötelező rendezvényi fellépést a PIM-ben”. Így „a PIM rendezvényeire a Móricz Zsigmond ösztöndíjasok az irodalmat, az Örkény István ösztöndíjasok a drámákat (színészekkel, felolvasószínházzal, bemutatókkal), a Babits Mihály ösztöndíjasok a világirodalmat szállítanák”.

Az is módosulna, hogy eddig a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK)-on keresztül lehetett pályázni, ezentúl mindhárom ösztöndíj teljes körű megvalósítása a PIM-nél koncentrálódna.

Az is megfontolandó, hogy ne csak a fiatal generációk kapjanak anyagi támogatást, hanem nyissanak az idősebb írói generáció felé is. Ezért bedobják a „40-60 év közöttiek részére »senior« ösztöndíjak létrehozását, így lenne „Móricz senior, Babits senior, Örkény senior”.

Nekik is előírnák a havi kötelező „megmutatkozás”-t, részvételt az irodalmi karavánokon és azt, hogy működjenek közre mentorként. „Számukra vonzóvá tehető a pályázat, ha több évre elnyújtott magasabb összegű ösztöndíjszerződésük lenne” – javasolják, mivel lehetne megfogni az idősebb korosztályt.

Felfejlesztett PIM-székházba kerülnének az írószervezetek

Mint a „magyar irodalom inkubátorházának”, a PIM-nek egy korszerűbb székhely dukál, amit meg is kell tölteni élettel, ezért az írószervezeteket is ide terelnék – derül ki az előterjesztésből. A PIM székhelye már most is az V. kerületi Károlyi-palotában van, az itteni kiállítótereket megtartanák, de az ingatlan fejlesztését irányozzák elő. Egyrészt az itt található éttermet közösségi térré alakítanák, „ötvözve a XX. század eleji kávéházi kultúrát, a »kockás abroszos« vendéglőt a manapság divatozó »co-working irodákkal«”.

Itt tartanának szerkesztőségi üléseket a különféle folyóiratok, de azt az ötletet is bedobják, hogy élesszék fel, „játékként hozzák vissza a »kávéért kézirattal fizetek« gyakorlatát”. Ez azt jelentené, hogy a regisztrált szerzők verssel, prózarészlettel, rajzzal fizethetnének egy kávét, a „befizetett” művet pedig azonnal posztolná a kávéház a közösségi oldalra.

A trendi kávéházas-co-working koncepció mellett viszont azt is célként tűzik ki, hogy állítsák vissza a Károlyi-palota eredeti állapotát, illetve javasolják, hogy a palota kertjét és a szomszédos, jelenleg közparkként funkcionáló ingatlant nyissák egybe és tegyék látogathatóvá. A tervek szerint ehhez a Károlyi u. 16. szám alatti épület udvara és a Károlyi-kert közötti falat bontanák le, hogy szabad legyen az átjárás.

Az átalakított erőközpont-inkubátorházba más módon is pezsgőbb életet generálnának: a jövőben ez lenne a székhelye „minden nagyobb írószervezetnek”. Így helyt adna többek közt a Magyar Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, a József Attila Körnek (JAK), a Fiatal Írók Szervezetének (FISZ) is – sorolják. Az írószervezetek használhatnák a PIM infrastruktúráját, kibérelhetnék a termeket, ezzel „állandó életet vinnének” az épületbe, de azért a múzeum saját rendezvényei továbbra is elsőbbséget élveznének.

„PIM-ökoszisztéma”

A jövőben a központként funkcionáló Károlyi-palotát és a PIM tagintézményeit – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) a Kassák Múzeum és a Mesemúzeum ingatlanjait – egy rendszerbe szerveznék. Ennek az lenne az előnye, hogy a „jelenleg atomizált rendezvényhelyszíneket” egységes koncepció mentén „PIM-ökoszisztémává alakítanák”, amibe minden helyszín a saját karakterének megfelelően csatlakozhatna be.

Mint írják, a „PIM tagintézményeinek mindegyike fejlesztésre szorul”, de a Károlyi-palotára korábban készült, forráshiány miatt elakadt ingatlanfejlesztési-terv „bármikor aktualizálható”, az OSZMI ingatlanjaira is készült már felmérés. A Mesemúzeumnál már zajlik is a munka, és elkezdődött a Kassák Múzeum ingatlanának átadása is a PIM-nek, hogy egy igazi „rendezvényhelyszín-ökoszisztéma” jöjjön létre.

Cikkünk szerdai folytatásából megtudhatja többek között azt is, hogy milyen új lap indításán ötletel a kormányzati előterjesztésben az Emmi.

Országos intézményből erőközpont
Az 1954-ben létrehozott PIM „az irodalmi muzeológia országos hatókörű intézménye”. Alapfeladata a magyar nyelv és irodalom tárgyi, képi, kéziratos és nyomtatott, illetve könyvformában található emlékeinek, hangzó dokumentumainak gyűjtése, megőrzése, hasznosítása. Tagintézményként hozzá tartozik a Kassák Múzeum, az Ady Endre Emlékmúzeum, a Jókai Mór Emlékszoba, a Kazinczy Ferenc Múzeum, a Magyar Nyelv Múzeuma, a Mesemúzeum és Műhely.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csak használjuk, a többi nem a mi gondunk

Csak használjuk, a többi nem a mi gondunk

Meghalt Inzelt Péter, a SZTAKI volt igazgatója

Meghalt Inzelt Péter, a SZTAKI volt igazgatója

1 év 8 hónap a józsefvárosi késes bringatolvajnak, akit videóra is vettek

1 év 8 hónap a józsefvárosi késes bringatolvajnak, akit videóra is vettek

Két év felfüggesztettet kapott egy volt fideszes önkormányzati képviselő

Két év felfüggesztettet kapott egy volt fideszes önkormányzati képviselő

Eladták az állítólagos Caravaggio-festményt, jelentették be két nappal az árverés előtt

Eladták az állítólagos Caravaggio-festményt, jelentették be két nappal az árverés előtt

Spanyol lapértesülések szerint Neymar megegyezett a Barcelonával

Spanyol lapértesülések szerint Neymar megegyezett a Barcelonával