Kevés kiszolgáltatottabb helyzet lehet az ember életében, mint amikor felismerve, hogy egyedül nem tud megbirkózni egy már a mindennapjait meghatározó függőséggel, rászánja magát, hogy külső segítséget vegyen ehhez igénybe. Nemcsak önmagával és a problémával kell szembenéznie, de a szégyenérzetet félretéve be is kell avatnia helyzetébe egy idegent, vagy idegeneket. Az 50 éves Pamela 2014-ben mégis rászánta magát erre. A belga és magyar felmenőkkel bíró, Budapesten élő franciatanárt (Novák Éva olimpiai bajnok magyar úszó lányát) szabályosan bedarálta a munka: reggeltől estig, napi 12 órában dolgozott, miközben egyedül nevelte két gyerekét, és gondozta beteg nővérét. A fáradtságot és a feszültséget esténként először egy-két, majd egyre több pohár itallal vezette le. Amikor végül úgy döntött, hogy meg akar állni a lejtőn, először egy pszichiátert, majd némi utánaolvasás után az Anonim Alkoholisták (AA) közösségének egyik, lakóhelyéhez közeli gyűlését kereste fel. A nagyjából 10 fős csoportban egyből megfogta a bizalommal teli légkör, ahogyan a helyzetükről, állapotukról beszéltek az egymástól nagyon eltérő társadalmi státusú, de ugyanazon problémával küzdő emberek. Hat hónapig látogatta a közösséget, amikor ez egyik régebbi tag, Nagy Zsuzsanna, azt javasolta, hogy menjen át vele a pomázi AA-csoportba.

A magát kigyógyultnak mondó nő ehhez a személyes segítségét is felajánlotta, és minden héten autóval hozta-vitte Pamelát. Az utazások alatt rengeteget beszélgettek, majd a köztük kialakult bizalmi légkörre hivatkozva Nagy Zsuzsanna felajánlotta, hogy a szponzoráltjává fogadva segíti Pamela kilábalását az alkoholbetegségből. (Az AA rendszerén belül szponzorálásnak nevezik, amikor egy kigyógyult vagy a gyógyulásban előrébb tartó tag a tapasztalataival, tanácsaival segíti az újonnan érkezettet. A kapcsolat semmiféle anyagi jellegű támogatással nem jár – a szerk.)

Mivel a szponzor-szponzorált viszony eredendően is a két fél közti feltétlen bizalomra épül, nem szúrt szemet, hogy Zsuzsanna a legapróbb részletekig betekintést kért Pamela életébe: mindent tudni akart – és meg is tudott – a múltjáról és jelenéről, családi és magánéleti viszonyairól, nem utolsó sorban pedig az anyagi helyzetéről.

AFP / Francois Guillot

Pamela akkori helyzetében rendkívül hálás volt a törődésért – pláne, hogy a magát lelki segítőjeként aposztrofáló nő idővel még annál is többként, a barátjaként állította be magát: bemutatta családtagjainak, sőt, még karácsonyra is meghívta magukhoz a kigyógyulásban bízó franciatanárt, aki nővére szerencsétlen balesete és halála után akkoriban nem mellesleg több százezer eurós vagyont örökölt.

"Kölcsönös" bizalom

A nővér halála után Zsuzsanna egyre többször tett rá célzást, hogy Pamelának nem kellene ennyit dolgoznia, különben sosem szabadul meg az alkoholtól, 2015 novemberében pedig konkrét „segítséget” is ajánlott ehhez: ha Pamela kölcsönad – szebb szóval: befektet – 82 ezer eurót (nagyjából 25 millió forintot) a nő egy Rubik Ernővel közös találmányába, akkor többszörös haszonnal megfejelve kapja vissza az összeget.

Néhány hónap múlva, amikor az elhunyt nővér teljes hagyatéka is hozzáférhetővé vált, Pamela még „kihagyhatatlanabb” ajánlatot kapott: ha 200 ezer eurót (nagyjából 62 millió forintot) befektet a férj, Törőcsik Tamás európai uniós szabadalmába (amelynek részleteivel „úgyis megvan a kölcsönös bizalom” alapon nem terhelték), akkor egy garanciát adó ingatlanfedezeten túl még havi 2500 eurónyi kamatot – vagyis biztos megélhetést jelentő nagyjából 800 ezer forintot – fizetnek neki.

Pamela – utólag már egyértelműen látva, hogy naivan – ráállt az ajánlatra, és a pénzt annak ellenére is átadta a házaspárnak (ehhez külön számlát nyittattak vele egy nekik megfelelő banknál), hogy a feltételeket rögzítő szerződés megkötését azok különböző okokra hivatkozva újra és újra elhalasztották.

Bár a barátinak álcázott viszony külsőségeit Nagy és Törőcsik igyekezett folyamatosan fenntartani, 2016-ban egy egy hónapos közös nizzai nyaralás alatt Pamela rádöbbent, hogy valójában átverik és kihasználják – a nyelvtanulással kombinált nyaralás összes költségét, még a költőpénzüket is vele fizettették.

AFP / Garo / Phanie

A megaláztatások ellenére Pamela nem mert „ugrálni”, mert nem akarta egy összeveszéssel kockáztatni a még bizonyít(hat)atlanul Törőcsikéknél lévő családi örökséget. A visszatérés után viszont ügyvédet fogadott és elérte, hogy a korábban átadott összesen 282 ezer euróról aláírják végre a kölcsönszerződést.

A 2016 novemberében aláírt okiratban Nagy Zsuzsanna és Törőcsik Tamás a tartozás elismerése mellett vállalta, hogy 120 napon belül olyan ingatlanfedezetet nyújtanak, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a kölcsönkapott összegét – akkori értéken nagyjából 88 millió forintot.

Ez azonban – az előzményeket ismerő olvasóként nyilván nem nagy meglepetés – nemhogy 120 napon belül, de azóta eltelt két és fél évben sem teljesült, ahogyan azon a 2017 júliusi határnapon sem történt semmi, amelyet egy későbbi elismerő nyilatkozatukban szabtak maguknak Törőcsikék arra, hogy ingatlanfedezet híján visszafizessék a tartozás teljes összegét.

Névtelenül = védtelenül?

A történet eddig nem lenne több egy kiszolgáltatott helyzetéből adódóan naiv és becsapott nő személyes tragédiájánál, csakhogy a Nagy–Törőcsik-páros nemcsak Pamelát verte át és károsította meg, hanem több tucat egyéb „befektetőt” is, köztük a  könyvelőjüket, a szomszédaikat, közeli ismerőseiket, sőt, még egyes családtagjaikat is. Több áldozatukat pedig ugyanúgy kiszolgáltatott helyzetű, segítséget és kapaszkodót kereső szenvedélybetegek közül hálózták be, mint a budapesti franciatanárt.

Míg Nagy Zsuzsanna az Anonim Alkoholisták, Törőcsik Tamás az AA hasonló mintára szerveződő szerencsejátékos közösségében, a Gamblers Anonymusban szponzorkodott, annak ellenére is háborítatlanul, hogy a régi tagok nagy része már ismerte őket és a módszereiket.

Ismerte, de nem tett ellene semmit: az öröksége után futó Pamela előtt is csak akkor vált világossá, hogy nem ő az első és az egyetlen, aki így járt, amikor kétségbeesésében más AA-tagok tanácsát kérte, korábban még azok sem figyelmeztették, akik egészen közelről látták a történteket.

AFP / B. BOISSONNET / BSIP

Amikor Pamela például Nagy Zsuzsanna két korábbi AA-s szponzorához fordult, azok segítség helyett gyakorlatilag megszégyenítették, hogy ha nincs elég tisztelettel a saját szponzora iránt, sosem fog kigyógyulni az alkoholbetegségből. Több olyan AA-tag pedig, aki személyesen is ismert más károsultakat, vagy akár maga is az átvertek közt volt, csak sajnálkozva tárta szét a kezét.

Ki védheti/védhetné meg akkor a kiszolgáltatott tagokat a hasonló csalóktól, különösen attól, hogy egy a nála is elesettebbeket gyámolítani hivatott szponzor éljen vissza a tőle segítséget remélők bizalmával?

Miért nincs valami jelzőrendszer, valamilyen minden csoportba eljutó figyelmeztetés, hogy mások ne járjanak hasonlóan? – tettük fel a kérdést az Anonim Alkoholisták telefonon elért sajtósának (mivel az amerikai mintára létrejött magyarországi AA önszerveződő csoportok és egyenrangú tagok hálózata, nincs sem központi, sem alacsonyabb szintű vezetője vagy vezetősége, az egyes csoportok munkáját már kigyógyult tagok koordinálják – a szerk.)

A kommunikációs ügyeket a szervezetnél önkéntes szolgálatként kezelő férfi, aki az AA egész működését meghatározó névtelenségre hivatkozva nem szerette volna felfedni kilétét, a hvg.hu-nak azt mondta: a közösség működéséből adódóan nem tudják kiszűrni, hogy a tagok ne éljenek vissza egymás bizalmával, az pedig kifejezetten etikátlan is lenne szerinte, ha feljelentgetnék-feljelenthetnék egymást a csoportokban.

Bírósági ítélet nélkül bárki állíthat bármit bárkiről. De ha igaz is, senki sem tudja, hogy milyen élethelyzet kényszerítette erre. Mi nem ítélkezünk senki felett

– magyarázta.

Hasonlóan válaszolt a pomázi AA csoport egyik, Pamelát és Nagy Zsuzsannát is jól ismerő tagja is, megerősítve, hogy minden tagnak a saját erkölcsi érzékén múlik, hogy nem él vissza a tudomására jutott információkkal:

Ha valaki bejön, senki nem fogja vizsgálni, hogy előtte hány autót tört fel, lopott-e, rabolt-e, vagy követett-e el más bűncselekményt. Még a nevét sem kell megmondania: lehet orvos, mérnök vagy hajléktalan, nem érdekes, egyetlen felvételi követelmény van, hogy fel akarjon hagyni az ivással.

Ha valaki hosszú ideje tag, nyilván sok minden kiderül az illetőről, de ezek igazságtartalmát mi nem vizsgáljuk, mert a mi szempontunkból – a gyógyulás szempontjából – nincs jelentősége. Lehet, hogy végig megvezetett mindenkit, de ez nem az AA, hanem az ő felelőssége.

A Gamblers Anonymous telefonszolgálatát kezelő diszpécsert nem lepte meg, amikor Törőcsik Tamás ügyeiről kérdeztük. A szintén névtelenséget kérő férfi azt mondta: személyesen is ismeri Törőcsiket, illetve – miután hozzá is fordult segítségért – Pamelát is, és állítása szerint nem a tőle kicsikart 80 millió forint volt a legnagyobb összeg, amivel a magát üzletemberként eladó szélhámos lehúzott egyes GA-tagokat.

AFP / Valery Hache

Az ígéret pedig Törőcsiknél is több volt, mint kecsegtető – ahogy a felesége papolt munka helyett befektetésről az ördögi körből kitörni próbáló alkoholbetegnek, úgy próbálta rávenni ő is a GA-sokat, hogy ne „bűnös” kártyázással, kaszinózással akarjanak több pénzt szerezni, hanem szálljanak be inkább egy rövid idő alatt megtérülő befektetésbe.

A kiszolgáltatott helyzetű csoporttagokat védő esetleges szabályokról, vagy eljárásokról a diszpécser ugyanazt mondta, mint az AA sajtósa: nincsenek. A gyűléseken egymással szemben nem fogalmaznak meg, és kifelé sem továbbítanak kritikát: van egy általános ajánlás, hogy a tagok egymásnak ne adjanak kölcsön, de ennek betartását értelemszerűen nem ellenőrzik. Ha pedig egy tagról – mint Törőcsikről – tudomásukról jut valami negatív információ, nem foglalkoznak vele, mert „nem azért vannak” - nem akarnak és állítása szerint nincs is joguk beavatkozni.

„Ha valakit megkárosítottak, tegyen feljelentést!” – tanácsolta búcsúzóul a diszpécser.

Kilóg a ló

Ez általánosságban jó ötlet, csakhogy az Nagy-Törőcsik házaspár esetén valamilyen rejtélyes okból úgy tűnik, ennek semmi következménye.

Rövid kutakodás után találtunk további három sértettet, mindegyiküket 30-70 millió közötti összeggel verték át Törőcsikék évekkel ezelőtt. Az ő ügyükben indult nyomozásoknak azonban máig – több mint 5 év elteltével sincs eredménye. Nemhogy eredménye: még tanúként sem hallgatták meg őket, csak informális rendőrségi forrásokból tudják, hogy legalább tíz különböző nyomozás folyik Töröcsikék ellen, amelynek egy részét feltehetően egyesítették. Ezek részleteiről azonban sem az érintettek, sem a hvg.hu megkeresésére nem adott tájékoztatást a rendőrség, amely valamiért Pamela ügyében sem kapkodja el a nyomozást.

A nő még 2017-ben tett feljelentést, majd minden részletre kiterjedő vallomást a II. kerületi rendőrkapitányságon, de amikor idén januárban először érdeklődtünk a nyomozás állásáról, a BRFK azt írta, hogy az ügyben még ki sem hallgatták a gyanúsítottakat. Nemrégiben újra feltett kérdéseinkre már azt válaszolták, hogy megtörtént a kihallgatás, a különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntett miatt folyó eljárásról azonban a folyamatban lévő nyomozás érdekeire hivatkozva nem árultak el többet.

Az viszont már mélyrehatóbb nyomozás nélkül, egy rövid kutakodásból is kiderül, hogy a Nagy–Törőcsik-páros körül nem stimmel valami: Törőcsik Tamás nevére már az első Google-keresés egy szintén becsapott ismeretlen „T. Tamás csalássorozata” című, további károsultakat kereső kétségbeesett blogbejegyzését dobja fel, amelyben az illető milliárdos kárösszegről és Törőcsikék olyan, fényűző életmódjáról – luxusautóikról, nyaralásaikról és tízmilliós tandíjú amerikai iskolába járó gyerekeikről – számol be, amelyet a lapunknak nyilatkozó károsultak (Pamelán kívül további hárommal beszéltünk) szintén mind felemlegettek.

Ezen túlmenően a házaspár mindkét tagja ordító pirossal jelölve, cégvezetéstől eltiltott személyként szerepel a cégnyilvántartásban is: Nagy Zsuzsannához összesen öt, Törőcsik Tamáshoz pedig kilenc különböző, felszámolással vagy kényszertörléssel megszűnt, több (száz) milliós tartozást hátrahagyó vállalkozás köthető, de Törőcsik neve visszatérően olvasható a NAV 180 napon túli, 10 millió forintot meghaladó tartozással bíró adósokról készült listáján is, GFDSA nevű, időközben felszámolt ingatlanos cégével pedig két éven keresztül a NAV százmillió forintnál nagyobb összeggel tartozó vállalkozásokat nyilvántartó listáján is szerepelt.

Opten

Opten

Mindezeknél beszédesebb azonban Nagy és Törőcsik közös, II. kerületi lakásának a földhivatali nyilvántartásból lekérhető tulajdoni lapja, amelyből első ránézésre lerí, hogy a házaspár tagjai „nem ma kezdték az ipart”: az első, magánszemélyektől származó, százmillió forint feletti végrehajtási és jelzálogjog-bejegyzési kérelmek 2010-ben kerültek a dokumentumra, 2013 után pedig folyamatosan érkeztek az újabbak és újabbak. A tulajdoni lap a június eleji állapot szerint 12 oldalra rúg az összesen több mint 40 tételnyi, 4 milliótól 125 millió forintig terjedő végrehajtási és jelzálogjog-kérelem miatt, amelyek tekintélyes részének jogcímeként a „kölcsön”, illetve „kölcsönösszeg” kifejezés szerepel.

Az összegyűjtött információkkal, illetve a Pamela morális szempontból duplán elítélendő átverésével kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük természetesen a házaspár tagjait is.

„Higgye el, mi tisztességesek vagyunk. Az elejétől teljes tisztességgel bántunk Pamelával is” – mondta a hvg.hu megkeresésére Törőcsik Tamás, további kérdéseinkre viszont nem akart válaszolni, így arra sem, miért nem fizették, illetve fizetik vissza a nőnek a kamatokkal együtt mára 124 millió forintra rúgó tartozást.

A probléma Pamela fejében van, higgye el

– mondta a férfi, mielőtt elköszönt, hozzátéve egyúttal, hogy a franciatanárt fel is jelentették a rendőrségen zaklatás miatt. (Ez utóbbi a birtokunkba jutott rendőrségi iratok szerint abban állt, hogy a kétségbeesett nő telefonon és sms-ben próbálta elérni őket, hogy megtudja, mikor kaphatja vissza a pénzt. Majd, miután ezekre egyáltalán nem reagáltak, néhány alkalommal II. kerületi lakásukhoz ment, hogy személyesen próbáljon beszélni velük – a szerk.)

A férjénél is meghökkentőbb módon magyarázta azonban a történteket maga Nagy Zsuzsanna, aki sokadik próbálkozásunkra végül felvette a telefont: szerinte Pamela kifejezetten nyaggatta őket, hogy ajánljanak neki valami befektetési lehetőséget.

„Egyáltalán nem arról van szó, hogy őt megrövidítettük, és most nincs miből élnie, hiszen az a pénz csak az öröksége volt” – magyarázta a nő. Állítása szerint szó sem volt arról, hogy a pénzt a visszafizetik, a franciatanár szerinte ugyanis pontosan tudta, hogy egy üzletbe száll be a pénzzel,

márpedig az üzleti világban mindig benne van a kockázat, hogy az embernek nem teljesülnek az elképzelései.

Amikor szembesítettük vele, hogy a birtokunkban lévő dokumentumok szerint 2016 októberében egy fejlécében is kölcsön- és jelzálogszerződés címet viselő papírt, majd az abban szabott határidő lejárta után, 2017 májusában egy tartozáselismerő nyilatkozatot írtak alá az adósságról, tehát egyáltalán nem befektetésről volt szó, Nagy azt mondta: „igen, hiba volt, hogy azt aláírtuk”, majd fejtegetésbe kezdett arról, hogy szándékosan nem fizetik vissza a pénzt Pamelának addig, amíg „le nem száll róluk”, mert „a tartozás az egyetlen, ami még visszatartja a további zaklatásoktól”. Később azért hozzátette:

Lehet, hogy ez rendőrségileg nem magyarázat.

AFP / DPA / Moritz Vennemann

Nagy Zsuzsanna kezdetben azt is tagadta, hogy nem fizették-fizetik a havi részleteket sem, valamivel később viszont elismerte, hogy „felfüggesztették a fizetést”, de állítása szerint „tárgyalásban vannak” a franciatanárral, hogy hogyan tudnák megadni az elmaradt összeget.

A kérdésre, hogy mit ért „tárgyalás” alatt, ha egyszer fel sem veszik neki a telefont, és az e-mailjeire, valamint ügyvédje megkereséséire sem válaszolnak, Nagy Zsuzsanna azt mondta: Pamelával kétségkívül nem akarnak többet beszélni, de szeretnének találni valakit, aki közvetít kettejük között.

A megállapításra, hogy AA-beli szponzoraként egy kiszolgáltatott helyzetben lévő, tőle segítséget váró ember bizalmával élt vissza és károsította meg több tízmillió forinttal, Nagy Zsuzsanna egy újszülött ártatlanságával kérdezett vissza:

Csak nem gondolja, hogy végighazudtam azokat az éveket?

A kérdésre pedig, hogy akkor miért tűnt el a történtek után az AA-ból, amelynek szintén komoly erkölcsi károkat okozott, azt mondta: azért, mert nem akarta Pamelát lejáratni a többi tag előtt azzal, hogy „elmondja az igazságot”. Ugyanakkor azt is kérte: ne írjunk a történtekről, mert az szerinte komolyan árt az AA-nak és sok alkoholistának.

Telefonbeszélgetésünket Nagy Zsuzsanna azzal zárta, hogy találkozzunk személyesen, mert telefonon nem tudja kifejteni, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe, hogy több embernek is nagy összegekkel tartoznak.

Úgy tűnik, mintha ez lenne a hobbink, hogy kölcsönkérünk

– mentegetőzött a nő, amikor a közel egymilliárd forinttal beterhelt tulajdoni lappal szembesítettük, de hozzátette: ennek megvan az oka, csak nem telefontéma.

Személyes találkozó helyett néhány órával később viszont már csak egy fenyegetésnek beillő levelet kaptunk Nagy Zsuzsannától, amelyben értetlenségét fejezte ki, hogy „két ember erős érzelmekkel telített elszámolási vitája” miért téma egy újságban, a történetből születő cikk szerinte pedig „a zaklatás egy újabb állomása”. Levele zárásaként Nagy azt is hozzátette, mivel nem közszereplő, nem járul hozzá, hogy bármit is írjunk róla és a telefonbeszélgetésben elhangzottakból – ez utóbbi természetesen nonszensz, egyetlen törvény sem tiltja meg, hogy bizonyítható tényeket írjunk le egy cikk alanyáról – nem közszereplő voltára hivatkozva legfeljebb a róla készült képfelvételeket tilthatná le, ellentmondásokkal terhelt magyarázatait semmiképp.

Ugyanígy Pamela története is messze több, mint két magánember elszámolási vitája: az őt átverő Nagy–Törőcsik-páros feléjük bizalommal lévő emberek tucatjait verte át és károsította meg egyenként több tíz-, illetve százmillió forinttal, köztük nyugdíjas éveik anyagi biztonságát megteremteni vágyó, minden megtakarításukat rájuk bízó időseket, és függőségükből kigyógyulni próbáló, a támogatásukban bízó elesetteket. (A francia jogban külön tényállás is van erről: Abus de Personnes fragilisées – vagyis „sérülékeny” ember kihasználása.)

Attól, hogy mindezt megírtuk, sem Pamela, sem a többi becsapott nem kapja vissza a pénzét, de a közel egymilliárdot begyűjtő, majd eltapsoló szélhámospárnak remélhetőleg nem dőlnek be többen a jövőben.