szerző:
Serdült Viktória
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Dohányoznak, isznak és nem mozognak a magyarok, nem véletlen, hogy a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza – állapította meg az Európai Bizottság jelentése az ország egészségügyi helyzetéről. Hatalmas eltérések vannak a különböző társadalmi csoportok között is: az egyetemet végzett férfiak 12 évvel tovább élnek, mint alacsonyabb képzettségű társaik. A kormány eközben lényegében központosította az ágazatot, miközben az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadás a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban.

  • A csehek, a lengyelek és a szlovákok is tovább élnek, mint a magyarok.
  • Csak 2017-ben 76 ezer magyar részben a helytelen életmód miatt vesztette életét.
  • Magyarországon a felnőttek és a 15 évesek ötöde túlsúlyos.
  • Hat év alatt 5500 orvos hagyta el az országot.
  • A magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott.
  • Ezen csak az segít, hogy 2014–2020 között a magyar egészségügyi rendszer kapta a legtöbb támogatást Brüsszeltől.

Sokan sokféleképpen írtak már a magyar egészségügy helyzetéről, de ritkán készül olyan részletes – és egyben lehangoló – összegzés, mint az Európai Bizottság múlt heti, az EU összes országáról, így Magyarországról is kiadott egészségügyi országprofilja. Az eredményekből nemcsak az derül ki, milyen katasztrofális állapotban van a magyar lakosság, hanem azt is könnyen össze lehet hasonlítani, hogy a többi uniós tagállamhoz képest mennyit és hogyan költünk az ellátásra.

©

Nem éppen szívderítő adat, hogy bár 2000 óta folyamatosan javulnak a számok, de a születéskor Magyarországon várható élettartam még mindig a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Ma egy átlag magyar 76 évre számíthat, az EU-ban ez majdnem 81, de még régiós összehasonlításban is rosszul állunk: a csehek, a lengyelek és a szlovákok is tovább élnek, mint a magyarok. Azzal sem mondunk újat, hogy a magyar nők átlagosan hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, ez főleg a dohányzás és az alkoholfogyasztás következménye.

Feltűnő viszont az egyenlőtlenség a különböző társadalmi csoportok között: azok a férfiak például, akik csak általános iskolát végeztek, átlagosan 12 évvel kevesebbet élnek, mint magasabban képzett társaik.

©

Az, hogy összességében a születéskor várható élettartam nőtt, nagyrészt annak köszönhető, hogy sikerült csökkenteni a stroke okozta halálozások számát, de Magyarországon a keringési betegségek még mindig több embert ölnek meg, mint a legtöbb uniós országban. Szembetűnő az is, hogy 2016-ban Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta halálozás, ezért főleg a tüdő, a vastagbél, a máj és az emlő daganata a felelős.

A hosszú élet nem jelent automatikusan egészséges éveket, a 65 év feletti magyaroknak mindössze 18 százaléka állította, hogy jó az egészsége. A nők közül különösen sokan szenvednek krónikus betegségekben, ami megkeseríti az idős éveket.

©

Érdekes megállapítás, hogy az antibiotikum-rezisztencia már-már népegészségügyi probléma Magyarországon. 2014-ben és 2015-ben a kórházak 4000 olyan fertőzésről számoltak be, ami ellenálló volt az antibiotikumokra, mindezt úgy, hogy Magyarország a legkevesebb antibiotikumot használók között van az EU-ban. Szakemberek szerint a fertőzések magas számának az oka, hogy a betegeket gyakran teljesen feleslegesen kezelik széles spektrumú szerekkel.

Mindent megteszünk, hogy meghaljunk

Magyarországon sokan kizárólag az egészségügyet hibáztatják a korai halálozásért, a valóság ezzel szemben az, hogy a magyarok nagy része mintha nem is akarna változtatni. Nálunk például a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza. Mind a helytelen táplálkozás, mind a dohányzás, mind pedig az alkoholfogyasztás aránya jóval magasabb a 39%-os uniós átlagnál.

Néhány megdöbbentő adat:

  • 2017-ben az összes halálozás 28%-át (34 000) az egészségtelen étrend okozta.
  • Az aktív és a passzív dohányzás a halálesetek 21 százalékáért (25 500) volt felelős.
  • 12 ezren (10%) haltak meg az alkohol miatt (ami az egyik legmagasabb az EU-ban).
  • és 4% (4500) a kevés testmozgásnak tulajdonítható.

Vagyis csak 2017-ben 76 ezer magyar részben a helytelen életmód miatt vesztette életét.

A legnagyobb gondot még mindig a cigaretta és az alkohol okozza. 2014-ben a magyar felnőttek negyede dohányzott, ennél csak Görögországban és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Különösen szomorú, hogy 2015-ben Magyarországon a 15–16 évesek közel egyharmada állította, hogy dohányzott az elmúlt hónapban, ami szintén a legmagasabb arányok között van az EU-ban.

©

Noha az elmúlt évtizedben kevesebb alkoholt isznak a magyar felnőttek, mint korábban, ám 2017-ben az egy főre jutó alkoholfogyasztás még mindig 11,1 liter volt, szemben az uniós 9,9 literrel. Aggasztó, hogy a kamasz fiúk 43, a lányok 36%-a számolt be legalább egy olyan alkalomról, amikor az elmúlt hónapban nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott, amely az egyik legmagasabb szint az EU-ban.

Ha még ez sem lenne elég, a magyarok egyre kövérebbek: a legfrissebb adatok szerint

a felnőttek és a 15 évesek ötöde túlsúlyos.

Hat év alatt 5500 orvos ment külföldre

A rossz egészségügyi mutatókat még némileg lehetne ellensúlyozni egy hatékony egészségügyi rendszerrel, Magyarországon azonban a dokumentum szerint ezzel is komoly bajok vannak. A jelentés kiemeli, hogy egy sor, 2011-ben kezdeményezett reformot követően a magyar egészségügyi rendszer egyre inkább központosítottá vált, szinte mindenért a kormány felel. Csakhogy nem túl jó gazda.

A magyar egészségügyi kiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, a rendszer krónikusan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 EUR-t (490 ezer forintot) tesznek ki, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Emiatt a lakosság zsebből is rengeteget fizet maga után.

©

Problémát jelent, hogy a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó nemcsak az egészségügyi rendszert, hanem a nyugdíjakat is finanszírozza, az egészségügyhöz rendelt összeg viszont a kormányzati prioritásoknak megfelelően, néha év közben is változik. Ez az egész rendszert bizonytalanná teszi.

Magyarországon egyébként közel a teljes lakosság rendelkezik egészségbiztosítással, viszont ez kevesebb szolgáltatást fedez, mint a többi uniós tagállamban. A magyarok így sokkal többet fordítanak saját zsebből gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és fogorvosra.

©

A jelentés megválaszolja azt az örök kérdést is, hogy valóban kevesebb-e az orvos és ápoló Magyarországon, mint a többi uniós tagállamban. A rövid válasz: igen. Az EU-ban átlagosan 1000 emberre 3,6 orvos jut, ez Magyarországon 3,3. Az ápolók esetében rosszabb a helyzet, itt 6,5 nővér jut 1000 betegre, szemben az uniós 8,5 átlaggal.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2010 és 2016 között csaknem 5 500 orvos hagyta el az országot. A kiáramlás viszont némileg lelassult, mióta a magyar kormány megemelte az egészségügyi szakemberek bérét. Ez azért is fontos, mert a magyar rendszer erőteljesen a kórházi ellátásra támaszkodik.

©

Az EU fizet, mint a katonatiszt

A magyar kormány ugyan szeret Brüsszelre mutogatni, azt viszont már ritkábban kommunikálják, hogy

2014–2020 között a magyar egészségügyi rendszer volt az erre szánt uniós alapok legnagyobb kedvezményezettje.

Ebben az időszakban hazánk 483 millió euró támogatást kap az Európai Uniótól. (Ez amúgy az összes egészségügyi kiadás 2,4%-át fedezi.)

Magyarországon sajnos az egészségügyi ellátás nemcsak alulfinanszírozott, hanem nem is túl hatékony. Az adatok szerint csak 2016-ban 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb megelőzéssel, további 16 000 halálesetet pedig eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

Hazánk az összes egészségügyi kiadás 2,6%-át fordítja a megelőzésre, ami kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag (3,1%).

Pozitív fejlemény viszont, hogy a kormány által 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó és a transzzsírsavak 2013-as korlátozása látható eredményeket hozott. Kötelező védőoltásokban is az élen járunk: az oltások nemcsak ingyenesek, hanem a 99%-os átoltottság bőven meghaladja a WHO által meghatározott 95%-ot.

A jelentés szerint az egészségügyi ellátás helyzetén tovább lehetne javítani, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a megelőzésre és a korai felismerésre, főleg a daganatos betegségek esetében. Sokat mond, hogy 2017-ben az 50–69 éves magyar nők mindössze 41%-a vett rész emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az Unió egészére jellemző 61%-kal. A méhnyakrák szűrési arányok még ennél is alacsonyabbak, a 20–69 éves nők mindössze egyharmada vett részt szűrésen 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele.

Problémát okoz az is, hogy a magyarok sokat és hosszú ideig vannak kórházban, pedig az alapellátás javításával és az egynapos sebészet továbbfejlesztése jelentősen csökkentené a kórházak és az ott dolgozók leterheltségét. Ha pedig az orvosi tevékenységek egy részét nem orvosi végzettségű, viszont megfelelően képzett szakdolgozóknak (vagy akár háziorvosoknak) delegálnák, még vonzóbbá lehetne tenni a szakmát.

A teljes országjelentést magyar nyelven ezen a linken olvashatja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Impeachment: megszavazták a Trump elleni vádpontokat

Impeachment: megszavazták a Trump elleni vádpontokat

Még októberben is a Balaton volt a magyar turisták kedvence

Még októberben is a Balaton volt a magyar turisták kedvence

Alkotmányosan tolvajozták le Matolcsyt

Alkotmányosan tolvajozták le Matolcsyt

Folytatódhat a Szomszédok, de Ábel Anita nélkül

Folytatódhat a Szomszédok, de Ábel Anita nélkül

Van egyfajta retrohangulata egy ilyen kockás szövetes Teslának

Van egyfajta retrohangulata egy ilyen kockás szövetes Teslának

Ferenc pápa: Ostobaság, hogy Mária "társmegváltó" lenne

Ferenc pápa: Ostobaság, hogy Mária "társmegváltó" lenne