szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Dohányoznak, isznak és nem mozognak a magyarok, nem véletlen, hogy a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza – állapította meg az Európai Bizottság jelentése az ország egészségügyi helyzetéről. Hatalmas eltérések vannak a különböző társadalmi csoportok között is: az egyetemet végzett férfiak 12 évvel tovább élnek, mint alacsonyabb képzettségű társaik. A kormány eközben lényegében központosította az ágazatot, miközben az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadás a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban.

  • A csehek, a lengyelek és a szlovákok is tovább élnek, mint a magyarok.
  • Csak 2017-ben 76 ezer magyar részben a helytelen életmód miatt vesztette életét.
  • Magyarországon a felnőttek és a 15 évesek ötöde túlsúlyos.
  • Hat év alatt 5500 orvos hagyta el az országot.
  • A magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott.
  • Ezen csak az segít, hogy 2014–2020 között a magyar egészségügyi rendszer kapta a legtöbb támogatást Brüsszeltől.

Sokan sokféleképpen írtak már a magyar egészségügy helyzetéről, de ritkán készül olyan részletes – és egyben lehangoló – összegzés, mint az Európai Bizottság múlt heti, az EU összes országáról, így Magyarországról is kiadott egészségügyi országprofilja. Az eredményekből nemcsak az derül ki, milyen katasztrofális állapotban van a magyar lakosság, hanem azt is könnyen össze lehet hasonlítani, hogy a többi uniós tagállamhoz képest mennyit és hogyan költünk az ellátásra.

©

Nem éppen szívderítő adat, hogy bár 2000 óta folyamatosan javulnak a számok, de a születéskor Magyarországon várható élettartam még mindig a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Ma egy átlag magyar 76 évre számíthat, az EU-ban ez majdnem 81, de még régiós összehasonlításban is rosszul állunk: a csehek, a lengyelek és a szlovákok is tovább élnek, mint a magyarok. Azzal sem mondunk újat, hogy a magyar nők átlagosan hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, ez főleg a dohányzás és az alkoholfogyasztás következménye.

Feltűnő viszont az egyenlőtlenség a különböző társadalmi csoportok között: azok a férfiak például, akik csak általános iskolát végeztek, átlagosan 12 évvel kevesebbet élnek, mint magasabban képzett társaik.

©

Az, hogy összességében a születéskor várható élettartam nőtt, nagyrészt annak köszönhető, hogy sikerült csökkenteni a stroke okozta halálozások számát, de Magyarországon a keringési betegségek még mindig több embert ölnek meg, mint a legtöbb uniós országban. Szembetűnő az is, hogy 2016-ban Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta halálozás, ezért főleg a tüdő, a vastagbél, a máj és az emlő daganata a felelős.

A hosszú élet nem jelent automatikusan egészséges éveket, a 65 év feletti magyaroknak mindössze 18 százaléka állította, hogy jó az egészsége. A nők közül különösen sokan szenvednek krónikus betegségekben, ami megkeseríti az idős éveket.

©

Érdekes megállapítás, hogy az antibiotikum-rezisztencia már-már népegészségügyi probléma Magyarországon. 2014-ben és 2015-ben a kórházak 4000 olyan fertőzésről számoltak be, ami ellenálló volt az antibiotikumokra, mindezt úgy, hogy Magyarország a legkevesebb antibiotikumot használók között van az EU-ban. Szakemberek szerint a fertőzések magas számának az oka, hogy a betegeket gyakran teljesen feleslegesen kezelik széles spektrumú szerekkel.

Mindent megteszünk, hogy meghaljunk

Magyarországon sokan kizárólag az egészségügyet hibáztatják a korai halálozásért, a valóság ezzel szemben az, hogy a magyarok nagy része mintha nem is akarna változtatni. Nálunk például a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza. Mind a helytelen táplálkozás, mind a dohányzás, mind pedig az alkoholfogyasztás aránya jóval magasabb a 39%-os uniós átlagnál.

Néhány megdöbbentő adat:

  • 2017-ben az összes halálozás 28%-át (34 000) az egészségtelen étrend okozta.
  • Az aktív és a passzív dohányzás a halálesetek 21 százalékáért (25 500) volt felelős.
  • 12 ezren (10%) haltak meg az alkohol miatt (ami az egyik legmagasabb az EU-ban).
  • és 4% (4500) a kevés testmozgásnak tulajdonítható.

Vagyis csak 2017-ben 76 ezer magyar részben a helytelen életmód miatt vesztette életét.

A legnagyobb gondot még mindig a cigaretta és az alkohol okozza. 2014-ben a magyar felnőttek negyede dohányzott, ennél csak Görögországban és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Különösen szomorú, hogy 2015-ben Magyarországon a 15–16 évesek közel egyharmada állította, hogy dohányzott az elmúlt hónapban, ami szintén a legmagasabb arányok között van az EU-ban.

©

Noha az elmúlt évtizedben kevesebb alkoholt isznak a magyar felnőttek, mint korábban, ám 2017-ben az egy főre jutó alkoholfogyasztás még mindig 11,1 liter volt, szemben az uniós 9,9 literrel. Aggasztó, hogy a kamasz fiúk 43, a lányok 36%-a számolt be legalább egy olyan alkalomról, amikor az elmúlt hónapban nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott, amely az egyik legmagasabb szint az EU-ban.

Ha még ez sem lenne elég, a magyarok egyre kövérebbek: a legfrissebb adatok szerint

a felnőttek és a 15 évesek ötöde túlsúlyos.

Hat év alatt 5500 orvos ment külföldre

A rossz egészségügyi mutatókat még némileg lehetne ellensúlyozni egy hatékony egészségügyi rendszerrel, Magyarországon azonban a dokumentum szerint ezzel is komoly bajok vannak. A jelentés kiemeli, hogy egy sor, 2011-ben kezdeményezett reformot követően a magyar egészségügyi rendszer egyre inkább központosítottá vált, szinte mindenért a kormány felel. Csakhogy nem túl jó gazda.

A magyar egészségügyi kiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, a rendszer krónikusan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 EUR-t (490 ezer forintot) tesznek ki, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Emiatt a lakosság zsebből is rengeteget fizet maga után.

©

Problémát jelent, hogy a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó nemcsak az egészségügyi rendszert, hanem a nyugdíjakat is finanszírozza, az egészségügyhöz rendelt összeg viszont a kormányzati prioritásoknak megfelelően, néha év közben is változik. Ez az egész rendszert bizonytalanná teszi.

Magyarországon egyébként közel a teljes lakosság rendelkezik egészségbiztosítással, viszont ez kevesebb szolgáltatást fedez, mint a többi uniós tagállamban. A magyarok így sokkal többet fordítanak saját zsebből gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és fogorvosra.

©

A jelentés megválaszolja azt az örök kérdést is, hogy valóban kevesebb-e az orvos és ápoló Magyarországon, mint a többi uniós tagállamban. A rövid válasz: igen. Az EU-ban átlagosan 1000 emberre 3,6 orvos jut, ez Magyarországon 3,3. Az ápolók esetében rosszabb a helyzet, itt 6,5 nővér jut 1000 betegre, szemben az uniós 8,5 átlaggal.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2010 és 2016 között csaknem 5 500 orvos hagyta el az országot. A kiáramlás viszont némileg lelassult, mióta a magyar kormány megemelte az egészségügyi szakemberek bérét. Ez azért is fontos, mert a magyar rendszer erőteljesen a kórházi ellátásra támaszkodik.

©

Az EU fizet, mint a katonatiszt

A magyar kormány ugyan szeret Brüsszelre mutogatni, azt viszont már ritkábban kommunikálják, hogy

2014–2020 között a magyar egészségügyi rendszer volt az erre szánt uniós alapok legnagyobb kedvezményezettje.

Ebben az időszakban hazánk 483 millió euró támogatást kap az Európai Uniótól. (Ez amúgy az összes egészségügyi kiadás 2,4%-át fedezi.)

Magyarországon sajnos az egészségügyi ellátás nemcsak alulfinanszírozott, hanem nem is túl hatékony. Az adatok szerint csak 2016-ban 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb megelőzéssel, további 16 000 halálesetet pedig eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

Hazánk az összes egészségügyi kiadás 2,6%-át fordítja a megelőzésre, ami kicsit alacsonyabb, mint az uniós átlag (3,1%).

Pozitív fejlemény viszont, hogy a kormány által 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó és a transzzsírsavak 2013-as korlátozása látható eredményeket hozott. Kötelező védőoltásokban is az élen járunk: az oltások nemcsak ingyenesek, hanem a 99%-os átoltottság bőven meghaladja a WHO által meghatározott 95%-ot.

A jelentés szerint az egészségügyi ellátás helyzetén tovább lehetne javítani, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a megelőzésre és a korai felismerésre, főleg a daganatos betegségek esetében. Sokat mond, hogy 2017-ben az 50–69 éves magyar nők mindössze 41%-a vett rész emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az Unió egészére jellemző 61%-kal. A méhnyakrák szűrési arányok még ennél is alacsonyabbak, a 20–69 éves nők mindössze egyharmada vett részt szűrésen 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele.

Problémát okoz az is, hogy a magyarok sokat és hosszú ideig vannak kórházban, pedig az alapellátás javításával és az egynapos sebészet továbbfejlesztése jelentősen csökkentené a kórházak és az ott dolgozók leterheltségét. Ha pedig az orvosi tevékenységek egy részét nem orvosi végzettségű, viszont megfelelően képzett szakdolgozóknak (vagy akár háziorvosoknak) delegálnák, még vonzóbbá lehetne tenni a szakmát.

A teljes országjelentést magyar nyelven ezen a linken olvashatja.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az iskola drogdílere volt egy kiskunfélegyházi diák

Az iskola drogdílere volt egy kiskunfélegyházi diák

Budapesti pláza parkolójában bukkant fel a McLaren újdonsága, a GT

Budapesti pláza parkolójában bukkant fel a McLaren újdonsága, a GT

Kompresszor és V8: 550 lóerős divatterepjáró a Jaguartól

Kompresszor és V8: 550 lóerős divatterepjáró a Jaguartól