Várhatóan a héten jelenik meg a Magyar Közlönyben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) helyett a régi javított kiadása – tudta meg a HVG.

Az átdolgozott alaptantervet és a rá épülő kerettanterveket ráadásul már szeptember elsejétől bevezetnék, holott ennek feltételei finoman szólva sem adottak. Az előző NAT-ot is fokozatosan léptették életbe, és szinte alig lehetett valamennyi évfolyamon végigvinni, máris itt az újabb. Ezt szintén lépcsőzetesen indítják el, azaz idén csak az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Vagyis nagyjából 2025-re állna át rá a teljes közoktatási rendszer.

A fideszes oktatási kormányzat a jelek szerint továbbra is kísérleti alanyoknak tekinti a diákokat és a tanárokat.

Ők még most, az általános és középiskolai jelentkezés időszakában sem tudhatják, pontosan mi vár rájuk, milyen ismereteket milyen módon kell majd elsajátítaniuk.

Bár a hírek szerint a NAT-ra épülő kerettantervek hamarosan nyilvánosak lesznek, az ezeknek megfelelő tankönyvekről nem sokat hallani.

A Csépe Valéria akadémikus vezette csapat például jelentős tananyagcsökkentésben, illetve -átalakításban gondolkodott, ám a szélesebb körű szakmai viták hiányában azt sem tudni, hogy ezek a szempontok milyen súllyal jelennek majd meg a kerettantervekben. Az mindenesetre nem ad okot optimizmusra, hogy a NAT és a kerettantervek egyes részeinek átdolgozását a Nyugatot „kis zsidó lapocskának” tartó, Kertész Imre magyarságát megkérdőjelező Takaró Mihályra bízták.

A diákok kiszolgáltatottságát ráadásul nemcsak a közoktatásban növeli a Fidesz-kormány, hanem a felsőoktatási felvételinél is. Az idén érettségizők ugyanis csak november közepén tudták meg, mik lesznek a felvételi követelmények. Holott például egy egyetemi felvételire való felkészülés éveket igényel, a felvételi metódus pedig nagyban meghatározza, melyik tantárgyakra érdemes ráerősíteni a jelentkezést fontolgató diáknak.

A Fidesz oktatáspolitikájáról és az átdolgozott NAT-ról további részleteket az eheti HVG-ben és a HVG360-on olvashat.

HVG