szerző:
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?

Rekordösszegű – 5,3 millió forintos – költségtérítést akart bevasalni a Magyar Államkincstár két éve a Transparency International Magyarországtól annak fejében, hogy kiadja a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseinek dokumentumait. Pontosabban, az állami szervezet ennyi pénzért csak vizsgálni lett volna hajlandó, hogy kiadja-e egyáltalán a dokumentumokat. Az adatvédelmi hatóság után most első fokon a bíróság is nonszensznek nevezte a MÁK követelését.

Megalapozatlanul kért a Magyar Államkincstár (MÁK) arcpirítónak mondható, összesen több mint 5,3 millió forintos kártérítést a Transparency International (TI) Magyarországtól azért, hogy egyáltalán megvizsgálja, kiadja-e a szervezet közérdekű adatigénylésében kikért dokumentumokat a 2018-as parlamenti választás kampányköltéseiről.

A korrupcióellenes szervezet az egyéni jelöltek és a pártlistát állító pártok kampánytámogatásainak felhasználásáról szóló elszámolásokat, az ezekhez kapcsolódó bizonylatokat, illetve a MÁK befizetési kötelezettségről hozott határozatait szerette volna megkapni – hiszen ezekből lehet(ne) teljes képet kapni arról, hogy szabályszerű volt-e a központi költségvetésből kiutalt kampánypénzek felhasználása.

Az Államkincstár azonban az adatok kiadása helyett 5,41 millió forintos költségtérítés kiszabásáról tájékoztatta a TI-t, arra hivatkozva, hogy az adatigényléssel érintett dokumentumok előállítása aránytalan mértékű munkaerő-ráfordítást igényel a részéről. Majd, mivel a Transparency International nem fogadta el a kiugróan magas költségigényt, felülvizsgálva első kalkulációját, és méltányosságra hivatkozva (!) százezer forinttal, 5,31 millió forintra csökkentette a költségtérítést.

©

Az adatkiadási ügyekben alighanem rekordnak számító díj pikantériája, hogy a gigantikus összegért cserében a MÁK még csak azt sem ígérte, hogy odaadja a kért adatokat, csak annyit vállalt, hogy megvizsgálja, vannak-e adatok, és azok kiadhatók-e. Ad abszurdum, az 5 millió forintért cserébe a végén akár arra következtetésre is juthatott volna, hogy semmilyen adat nem adható ki – de a TI-nek ugye még ez előtt ki kellett volna fizetnie a jogi véleményezés költségét.

A TI a történtek után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH) kért állásfoglalást, amely vizsgálata végén arra jutott, hogy a MÁK többszörösen is jogszerűtlenül kért ekkora összeget: az adatigénylés összeállítása egyrészt szerinte nem minősül aránytalan mértékű igénybevételnek, mert bár bizonyos mértékű munkaerő-ráfordítást szükségképpen igényel, de ez a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog biztosításának velejárója, a közfeladatot ellátó szerveknek ugyanis készen kell állniuk arra, hogy bármely tevékenységüket illetően érkezhet hozzájuk közérdekű adatok megismerésére vonatkozó kérelem.

Vagyis, a NAIH szerint

a közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigénylés teljesítésekor nem szolgáltatást nyújt, hanem az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogból eredő kötelezettségét teljesíti.

A hatóság helytelenítette azt is, hogy a MÁK nem fejtette ki kellő részletességgel, hogy pontosan hogyan számolta ki a több mint 5 millió forintos költségtérítés összegét, majd – mivel szerinte mindezzel megsértette az adatkérő, vagyis a TI közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát – az adatok kiadására szólította fel az Államkincstárat. Mivel a MÁK ennek nem tett eleget, a TI pert indított, a Fővárosi Törvényszék pedig múlt heti, első fokú ítéletében neki adott igazat.

Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró arra hivatkozott, hogy a MÁK nem bizonyította, hogy valóban elfogadhatatlanul sok ráfordítást igényelne a kért számlák kikeresése (és anonimizálása). Sőt, e bizonyítási kötelezettségének a szervezet olyannyira nem tett eleget, hogy bíróság a költségtérítés jogosságát sem tudta vizsgálni, ezért az adatok ingyenes átadására kötelezte az Államkincstárat.

Hasonló ítéletet hozott egyébként a Fővárosi Törvényszék tavaly abban a hvg.hu újságírója által a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen indított perben is, amelyben a 2015 és 2018 között készült Századvég-iratok átadására kötelezte a Rogán Antal vezette minisztériumot. A Kabinetiroda munkatársunknak csak 233 200 forint költségtérítés ellenében lett volna hajlandó átadni a kikért adatokat. A bíróság azonban alaptalannak mondta a költségigényt, mondván, a dokumentumok a minisztériumban eleve a rendelkezésére állnak elektronikus adathordozón, vagyis a kiadásuk – ami lényegében nem több az átmásolásuknál – nem jár a tárca alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Az amerikai kormány szerint alapvető fontosságú, hogy a fegyverboltok nyitva maradhassanak

Az amerikai kormány szerint alapvető fontosságú, hogy a fegyverboltok nyitva maradhassanak

Egy nap alatt több mint 73 ezer fertőzöttel lett több világszerte

Egy nap alatt több mint 73 ezer fertőzöttel lett több világszerte

Ismét 800 fölött az elhunytak száma Spanyolországban

Ismét 800 fölött az elhunytak száma Spanyolországban