szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az idei augusztus 20-i tűzijátékról azt ígérik, Európa leglátványosabbja lesz. A Turisztikai Ügynökség a belföldi turizmus élénkítésével indokolja a nagyszabású programsorozatot, több mint 70 ezren viszont úgy látják: egy katasztrofális gazdasági hatásokkal lecsengett első járványhullám után és egy várható második előtt ezt nagyon nem így kellene.

"Szerte a világon látványos programokkal ünneplik történelmük jelentős eseményeit a nemzetek. Július 14-én Bastille-ostromára, a francia forradalom sikerére emlékezik Franciaország, az amerikaiak július 4-én ünneplik a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését, március 17. pedig Szent Patrik napja, az írek nemzeti ünnepe. Augusztus 20-án Magyarország születésnapjára, az államalapításra, a több mint ezeréves történelmünkre emlékezünk, amely szintén megérdemli, hogy méltó módon, többnapos eseménysorozat keretében megünnepeljük" – több napnyi gondolkodás után ezzel indokolta a hvg.hu-nak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), hogy miért kell minden idők legnagyobb szabású tűzijátékát megrendezni abban az évben, amikor a koronavírus-járvány első hulláma a miniszterelnök bevallása szerint is mélypontra lökte a gazdaságot, több tízezer ember vált munkanélkülivé és ősszel várhatóan a járvány újabb hulláma érkezik.

Kérdésünk másik részére, hogy felvetődött-e, hogy a látványosságra fordítandó összeget (vagy egy részét) inkább további gazdaságélénkítő programokra, vagy az újabb járványhullám elleni védekezésre különítsék el, nem válaszolt az MTÜ (és a kérdéssel szintén megcélzott Kormányzati Tájékoztatási Központ sem), de az állami szervezet szerint az eseménysorozattal is elsődlegesen a gazdaságot – belföldi turizmust – akarják élénkíteni, hiszen ha a többnapos programsorozatra minél több hazai vendég látogat és budapesti szálláshelyeken, éttermekben és attrakcióknál költi a pénzét, azzal is az ágazatban dolgozókat támogatja.

Nagyjából ugyanezzel – a látványosság turisztikai hasznára hivatkozva – ütötte el a hvg.hu kérdését a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, az attrakció árát azonban sem ő, sem a KTK, sem az MTÜ nem árulta el, noha mindannyiuktól ezt is megkérdeztük.

©

Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség vezetője a társaság két héttel ezelőtti podcastjában kottyintotta el, hogy Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát rendezi majd az MTÜ egy több napos, a főváros egészét érintő Szent István-napi programsorozatként. Utóbbiról pedig a kormányközeli Magyar Hírlap is közölt néhány részletet – a lap akkor azzal magyarázta a grandiózus kivitelezést, hogy az a világjárvány utáni újrakezdést is szimbolizálhatja.

Az MTÜ válaszából annyi derült még ki, hogy a tűzijáték a dunai rakpartok több mint 4 kilométeres szakaszán lesz látható, emellett drónjáték, légiparádé, és óriás méretű szobrok, a főváros több pontján pedig családi kísérőprogramok is lesznek majd.

Augusztus 20-án egyébként éppen nem lesz már érvényes az az április 30.-i kormányinfón bejelentett járványügyi korlátozás, amely szerint augusztus 15-éig semmilyen tömegrendezvényt nem lehet tartani az országban, és amelynek értelmében a Szigettől a Balaton Soundig a nagy hazai fesztiválok mindegyikét törölték. (Igaz, az augusztus 15-i határidőnek azóta sem találni nyomát egyetlen hivatalos dokumentumban vagy rendeletben sem.) Az operatív törzstől a héten több alkalommal is megpróbáltuk megtudni, hogy nem tartják-e járványügyi szempontból kockázatosnak ennyi – adott esetben több százezer – ember összezsúfolódását, de nem kaptunk választ a kérdésre.

Az MTÜ vezetőjének bejelentésére több ellenzéki párt is felháborodott közleményben reagált. Az MSZP online aláírásgyűjtést indított, hogy „irracionális ünnepségsorozat” helyett fordítsa a kormány szociális támogatásokra és a járványhelyzet enyhítésére az erre szánt összeget, a Momentum pedig, amely szintén úgy vélte, hogy a kialakult helyzetben „egy fillért sem fordíthatunk pár perces szórakozásra”, egy szolidaritási alap létrehozását javasolta a keretből. A közösségi oldalakon szintén számos tiltakozó bejegyzés született, nagyjából „cirkusz helyett kenyeret”– mottóval, hétfő délutánra pedig online petíció is indult a szabad a Hang felületén, amelyet több mint 71 ezren írtak alá azóta.

A tiltakozás szervezője Homonnay Gergely író, újságíró szerint

A pandémia utáni újrakezdést sokkal jobban szimbolizálná, ha lemondanánk erről a grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, amivel valóban méltóképp tudnánk ünnepelni a magyar állam születésnapját. Az erre szánt grandiózus összeget pedig azoknak a megsegítésére használnánk, akiknek most nagy szüksége van erre.

A csatlakozók többsége nagyjából hasonlóan indokolta, miért nincs szükség szerinte a látványosságra:

  • "Nem ez a legfontosabb akkor, amikor sok ember a megélhetésért küzd."
  • "Semmiféle tűzijáték most nem kell, azonnal utalják át a teljes tervezett összegét az egészségügyi és szociális dolgozóknak."
  • "Találhatnánk hatékonyabb felhasználási módot ennek az összegnek, amit a kormány szeretne elpuffantani."

De volt, aki környezet- vagy állatvédelmi okokból (is) ellenzi azt, és prágai példára fényjátékot, vagy a tűzijátéknak szintén a töredékébe kerülő lézershow megrendezését javasolta a kormánynak.

©

A budapesti főpolgármestert – ahogy az a 444-nek pénteki interjújából kiderült – egyelőre mindenesetre nem tájékoztatta sem a kormány, sem az MTÜ a belváros nagy részét érintő rendezvényről. Igaz, nem is sok döntés maradt ezzel kapcsolatban a kezében, miután a kormánypárti többség kedden a parlamentben elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a fővárosnak és az érintett kerületi önkormányzatoknak ingyenesen kell átengedniük a központi ünnepséghez kapcsolódó közterületeket az ünnep szervezőjének.

Karácsony Gergely szerint egyébként nemcsak idén, hanem összességében is ideje lenne átgondolni, hogy mindig tűzijátékkal kell-e emlékezetessé tenni az ország nemzeti ünnepeit:

ez brutálisan légszennyező dolog, nem beszélve arról, hogy a háziállatokra és a madarakra is rossz hatással van. Szerintem sokkal szebb a fényfestés, mint a tűzijáték, és mivel a levegő minősége és a vírus terjedése között nagyon szoros a kapcsolat, én javasolnám a kormánynak, hogy gondolják át, akarjuk-e büdösíteni a várost tűzijátékkal

– mondta a főpolgármester.

Az utóbbi tíz évben egyetlen egyszer – 2010-ben fordult elő – hogy, ha el nem is maradt, a megszokottnál szolidabb tűzijátékkal ünnepelte a kormány az államalapítás évfordulóját: az azévi nagy árvíz után a mostanihoz hasonló petíció indult annak érdekében, hogy nagyszabású pirotechnikai bemutató helyett az arra szánt pénzt fordítsák helyreállításra. A Mondjunk le a tűzijátékról az árvízkárosultak javára! című Facebook-csoportból indult online tiltakozáshoz több mint 275 ezren csatlakoztak. A kormány végül csak a korábbi összeg felét, 150 millió forintot fordított az ünnepségre, a nettó 50 milliós tűzijátékot pedig saját felajánlásaként egy szombathelyi vállalkozó állta. A rakétákat abban az évben csak uszályokról lőtték ki, a rakpartokról és a Gellért hegyről nem.

Az utóbbi tíz évben hozzávetőleg nettó 100-145 millió (bruttó 125-225) forintba került – rendezvények nélkül – az augusztus 20-i pirotechnikai show.

Minden idők leglátványosabb... ööö... hamburgere

A bejelentéstől, hogy „minden eddiginél látványosabb augusztus 20-i tűzijátékra és állami ünnepségsorozatra készül a kormány” – nem véletlen, ha déja-vu érzése támad az embernek: 19 évvel ezelőtt szóról szóra ugyanezzel harangozta be ugyanis az akkori (az első) Orbán-kormány a milleniumi évforduló emlékére szervezett rendezvényt is.

Ez utóbbi egyúttal a minden idők legdrágább hazai pirotechnikai látványossága címet is magáénak tudhatja, bár sokáig csak a rendezvénysorozat – nagyjából egymilliárdos – összköltsége volt ismert. A szervező Országimázs Központ akkori vezetője, Tóth István Zoltán ugyanis rendre azzal hárította el a tűzijáték árát firtató kérdéseket, hogy

karácsonykor sem szokás a nagymamánál a bejgli árát firtatni, mert azzal elrontják az ünnep hangulatát.

Csak évekkel később, az ÁSZ és a KEHI jelentéseiből derült ki, hogy a tűzijáték 247 millió forintba került. A látványosság viszont nemcsak az ára miatt maradt emlékezetes: a Duna fölé kilőtt alakzatok között ugyanis egy gyanúsan hamburgerre és egy ismert sörmárka emblémájára emlékeztető is szerepelt. Bár a szervezésért felelős Tóth István Zoltán első reakcióiban véletlennek nevezte, hogy a nézőknek bizonyos szögből ezek a formák rajzolódtak ki, később kiderült, hogy messze nem volt az, hanem Orbán Viktor akkori, azóta elhunyt tanácsadója, Wermer András családjának egyik cége a McDonald's üzletlánc elfekvő petárdáit vásárolta meg.

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Kiválóan teljesített a plugin hibrid Toyota RAV4 a hatótávtesztben

Kiválóan teljesített a plugin hibrid Toyota RAV4 a hatótávtesztben

Vízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része

Vízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része

Duma Aktuál: Ezek a kínai maszkok mindenkiből Kóka Jánost csinálnak

Duma Aktuál: Ezek a kínai maszkok mindenkiből Kóka Jánost csinálnak