Az Azonnalinak adott interjút Krekó Péter politológus, szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója, akit a koronavírus-járvány mentén kialakult álhírekről kérdezett főként a lap. Krekó már a beszélgetés elején leszögezte, hogy mindig „azok az álhírek és dezinformációk terjednek nagyon gyorsan, amikre igény van az adott közösségben”.

A politológus úgy látja, hogy a koronavírus új jelenség, mert folyamatosan derülnek ki róla új információk, ám ahogy „a tudásunk bővül, bizonyos információk néha törvényszerűen ellentmondanak a korábbiaknak”.

És ha ez nem jelentene önmagában is elég bizonytalanságot, a politika is él néha a paternalista megvezetés eszközével, ez pedig most most üt vissza.”

Krekó szerint jól megfigyelhető volt a járvány elején, hogy a világon mindenhol sok politikus érvelt a maszkviselés ellen, amivel elsősorban a beszerzési pánikot igyekeztek elkerülni, eleinte ugyanis nagyon kevés maszk volt. „Ha később a politikusok ennek az ellenkeződét mondják, az nyilván nem javít a hitelességükön”.

Kiemelte, hogy a második hullámra megnövekedett a maszkellenes és járványtagadók aránya, és nyilvánosságbeli jelenléte, még Magyarországon is. „Ez összefügg azzal is, hogy jóval kevésbé aggódnak most a magyarok, mint az első hullám idején.”

A maszkellenesség és a járvány bagatellizálása vagy éppen tagadása egyfajta vágyteljesítő gondolkodást is tükröz szerinte. „Az első hullám okozta frusztráció nagyon sokakból kiváltotta az elutasítást a széles körű és szigorú óvintézkedésekkel szemben. Ha úgy szeretném élni az életemet, mintha nem lenne vírus, akkor úgy válogatom az információkat, hogy ennek megfeleljenek.”

A politológus szerint a magyar kormányt vezető Orbán Viktor szintén felelős populistaként viselkedett, és „ellentétben mondjuk Trumppal vagy Bolsonaróval, ő nem kezdett el tudományellenes retorikát használni, sőt, folyton a tudósokra hivatkozott.

Az Orbán-rezsim túlélésének az egyik oka az, hogy ilyen alkalmazkodó”

– jegyezte meg Krekó Péter.