Kormány kontra Alkotmánybíróság: csak az lesz méltatlan a polgármesterségre, akit megbízatási ideje alatt ítélnek el

A kormány úgy akar megszüntetni egy alkotmányos mulasztást, hogy az Alkotmánybíróság véleményével szembe megy.

Kormány kontra Alkotmánybíróság: csak az lesz méltatlan a polgármesterségre, akit megbízatási ideje alatt ítélnek el

Az Ab nyáron mondta ki: az önkormányzati törvényben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség található, mert lehetővé teszi, hogy olyan ember is elinduljon polgármester- vagy képviselőjelöltként, akit megválasztása esetén méltatlanság miatt el kell távolítani, mert szándékos bűncselekményért korábban elítélték.

Gyenes Levente volt gyömrői polgármester ügyében született ez a határozat, akit egyszer adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek. Akkor le is mondott, de a polgárok ezután több mint kétharmados többséggel újraválasztották. A helyi képviselőtestület ebben nem látott semmi bajt, de a kormányhivatal kezdeményezésére a bíróság újra leváltotta Gyenest, mert a törvény szerint a korábbi elítélés miatt továbbra is méltatlan volt a tisztségre.

Ő emiatt fordult az Alkotmánybírósághoz, amely azonban azt mondta: a törvény helyesen határozza meg a méltatlanságot, és éppen az benne a baj, hogy a méltatlan személyt újra lehet választani. Az indoklás: „az önkormányzati testületek munkájában történő részvétel mind morális, mind jogi értelemben feddhetetlenséget követel meg”, aminek „nélkülözhetetlen eleme a közmegbízatásra vállalkozó polgárok erkölcsi tisztasága és példamutatása”.

A kormány most egy sok egyébről szóló törvényjavaslatba bújtatva úgy javasolja feloldani az ellentmondást, hogy csak a polgármesteri vagy képviselői megbízatás alatt hozott ítélet jelentsen kizáró okot a tisztségviselésre.

Újraválasztás esetén ne mondhassák ki ismételten a méltatlanságot, vagyis a méltatlansági ok – a szándékos bűncselekmény miatti szabadságvesztésre ítélés – bekövetkezése esetén „minden esetben a választópolgárok dönthessenek”.

Ez a megoldás kétségtelenül megszünteti a törvényben az ütközést, de az Ab érvelésével ellentétesen. Ám az igazsághoz tartozik, hogy a javaslatot most benyújtó Pintér Sándor belügyminiszternek korábban is ez volt a véleménye.

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.