Gyenest 2016-ban a kecskeméti számlagyárként ismerté vált büntetőügyben adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen kilenc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

A próbaidőre tekintettel a közügyektől nem tiltották el, de a bíróság a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények tekintetében előzetes mentesítésben nem részesítette.

Ő ezután lemondott, de néhány hónap múlva több mint kétharmados támogatással újra nyert. Beiktatását azonban a kormányhivatal kifogásolta, hivatkozva az önkormányzati törvényre, amely szerint nem lehet polgármester, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. A gyömrői képviselőtestület nem értett egyet, mert szerinte az újraválasztott polgármester előző elítélése nem számít, csak akkor válna méltatlanná, ha az újabb megbízatása alatt követne el megint olyasmit, amiért elítélik. Meglepő módon ez volt a belügyminiszter véleménye is. A kormányhivatal azonban bírósághoz fordult, és végül az fosztotta meg tisztségétől Gyenest.

Az Alkotmánybíróság szerint a polgármesteri megbízatás elnyerése a választópolgárok bizalmának megtestesülését jelenti. „Az önkormányzati testületek munkájában történő részvétel mind morális, mind jogi értelemben feddhetetlenséget követel meg”, aminek „nélkülözhetetlen eleme a közmegbízatásra vállalkozó polgárok erkölcsi tisztasága és példamutatása”. Vagyis nem a méltatlanságról szóló törvényi paragrafus és az arra alapozott ítélet sérti az Alaptörvényt, ahogy Gyenes gondolja, hanem éppen az, hogy egy másik, az önkormányzati választásról szóló törvény szerint a felfüggesztett börtönre ítélt polgár akkor is indulhat a választáson, ha a büntető bíróság az előzetes mentesítésre nem tartotta érdemesnek – pedig megválasztása esetén nem töltheti be a tisztségét. Ezzel az országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott, és ezt rendeznie kell.

A döntéssel két alkotmánybíró nem értett egyet. Salamon László szerint „a választópolgárok választásokon kinyilvánított akaratát azonban akkor is tiszteletben kell tartani, hogyha azzal nem értünk egyet.” Schanda Balázs pedig az országgyűlésre bízta volna, hogy az önkormányzati törvény szigorúbb vagy a választási törvény megengedőbb megoldását tartja-e meg.