Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A Parlamentben is kampányolt az ellenzék annak érdekében, hogy a kormány törölje el az oltási regisztrációt, ugyanis a pártok szerint sokan bizonytalanok a kormányzat által működtetett honlap iránt, vagy nem tudják, hogyan kell regisztrálni. A témát Oláh Lajos DK-s politikus hozta fel, kérve a kormányt, hogy a járvány elleni védekezésben az önkormányzatokra partnerként tekintsen, engedje az oltópontok felállítást, és segítsenek a szegénységben élőknek.
Dömötör Csaba államtitkár erre azt mondta, a kormány minden erejével a magyarok megsegítésén dolgozik, az oltásra pedig levélben is lehet jelentkezni. Dömötör elismételte a kormány által február óta sulykolt narratívát, amiben az ellenzéket teszik felelőssé a járvány terjedése és a halálozási adatok miatt. Mint elmondta, Magyarország jól áll az oltási programmal, ám ezzel egy időben „turbó fokozatra kapcsolt a cinizmus és a képmutatás”, több ellenzéki politikus korábban az Európai Unióban a mai napig sem engedélyezett vakcinák ellen kampányolt, majd később mégis beadatta magának azt.
Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa az azonnali kérdések órájában elmondta, hogy érthetetlennek tartja, mi alapján gondolja a kormány időszerűnek a járványügyi korlátozások fokozatos feloldását. A képviselő szerint a járványügyi szakértők korainak tartják a szabályok lazítását és az általános iskolák megnyitását, a pedagógusok közül sem oltottak be még mindenkit, lesz olyan, aki április 18-án fogja megkapni a vakcinát. A képviselő nem érti, hogyan várja a kormány azt, hogy egy 18-án oltott tanár április 19-én visszamenjen az iskolába tanítani. Tordai szerint ennyi idő alatt nem szereznek védettséget a tanárok, a szülők túlnyomó többsége pedig még nincs beoltva a fertőzés ellen.
Kérdéseire az Emmi államtitkára, Rétvári Bence nem reagált érdemben, annyit mondott, hogy míg Tordai korábban a keleti oltóanyagok ellen kampányolt, nem sokkal később ő maga is beoltatta magát az orosz vakcinával.
Tordai erre azt mondta, ő egészen addig ágált csak például az orosz Szputnyik V oltóanyag ellen, amíg a The Lancet című tudományos lapban meg nem jelent, hogy 90 százalék feletti hatásfokkal rendelkezik. Dömötör Csaba és a jelenlévő kormánypárti politikusok azonban továbbra is kitartottak amellett, hogy az ellenzék és Gyurcsány Ferenc „fekete öves, okleveles, doktori fokozatú oltásellenes”. A Fidesz politikusai külön felrótták az ellenzéki pártoknak, hogy még mindig nem vonták vissza a keletről érkező vakcinákkal szemben megfogalmazott korábbi nyilatkozatukat.
Szilágyi György, a Jobbik képviselője azt rótta fel a kormánynak, hogy nem vállalják a felelősséget a járványügyi adatokért, sőt, azzal vádolják az ellenzéki pártokat, hogy bizalmatlanságot ébresztenek a lakosságban a vakcinákkal szemben. Szilágyi szerint a bizalmatlanság észrevehető, de nem az ellenzéknek, hanem a kormánynak köszönhető. Állítását példákkal támasztotta alá: szerinte bizalmatlanságot ébreszt, hogy a fideszes üzleti körök kaszinói nyitva maradhattak, az éttermek viszont a teraszaikat sem nyithatták még ki, hogy azon a napon jelentette be a miniszterelnök a nyitást, amikor a legtöbben haltak meg, illetve hogy a NER magángépe – az a kiszivárgott utaslista szerint Mészáros Lőrinccel és Várkonyi Andreával a fedélzetén azután járt Dubajban, hogy a miniszterelnök a Kossuth rádióban azt kérte, senki ne utazzon.
Orbán Balázs miniszterhelyettes válaszában oltásellenes uszítással, valamint azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járvány közben is a „saját politikai pecsenyéjét süti”. Azt is mondta, hogy uniós felmérések szerint Magyarország növekedési kilátásai 2021-ben biztatóbbak, mint az Európai Unió legtöbb tagállamáé, szerinte ez is bizonyíték a helyes járvány- és válságkezelésre.
A DK-s Sebián-Petrovszki László szerint kizárólag a kormány felelős a járvány magyarországi tombolásáért. A politikus külön kiemelte, hogy március 31-én Magyarországon 302 ember halt meg, ez a szám pedig meghaladja 14 másik Európai Uniós tagállam összes halálozási számát. Sebián-Petrovszki a kormány szemére hányta azt is, hogy az elmúlt 11 évben a GDP hét százalékánál is kisebb összegből tartják fenn az egészségügyet, az új munkaszerződések miatt pedig 5 500 ember távozott az ágazatból. Orbán Balázs válaszában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány 915 milliárd forinttal költ többet az egészségügyre, mint a szocialista kormány 2010 előtt.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa azt kérdezte, a néhány hét múlva lejáró kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja-e a kormány, ám Nagy István agrárminiszter erre nem reagált, pusztán felsorolta a járvány alatti támogatásokat. Z. Kárpát szerint a kormány lefeküdt bankárbérenc, mert „vállalták, hogy a károsultak érdekében nem avatkoznak közbe a kilakoltatásoknál”.
A koronavírus mellett előkerült a Magyarországon hamarosan kampuszt nyitó Fudan Egyetem is. Ungár Péter LMP-s politikus szerint a nemzeti szuverenitást sérti, hogy a Kínai Kommunista Párt által támogatott intézmény Magyarországon nyit kampuszt. Ungár kérdésében azt szerette volna megtudni, hogy van-e a Nemzetbiztonsági Szolgálatnak elég kapacitása arra, hogy kiszűrje az egyetemmel Magyarországra érkező esetleges hírszerzőket a tanárok és diákok közül, ám erre nem kapott választ. Schanda Tamás államtitkár a kérdést figyelmen kívül hagyva mondta azt, hogy a Fudan Egyetem magyarországi jelenléte pusztán a felsőoktatás érdekét szolgálja.
Később, amikor Arató Gergely, a DK képviselője vetette a kormány szemére, hogy a kínai kommunista ideológiát támogatja, Schanda Arató személyes felelősségét hangoztatta a felsőoktatás „2010 előtti szétverésében”, és számonkérte a képviselőn, hogy az „utódpárt utódpártjában ülve” hogyan kommunistázhatja a „polgári” kormányt.
