szerző:
Kacskovics Mihály Béla
Tetszett a cikk?

Főként a koronavírusról szólt az Országgyűlés hétfői ülésnapja is: az ellenzék a kormányt teszi felelőssé a járványadatokért, a kormánypárti képviselők viszont az ellenzék „oltásellenességére” mutogattak a parlamentben.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A Parlamentben is kampányolt az ellenzék annak érdekében, hogy a kormány törölje el az oltási regisztrációt, ugyanis a pártok szerint sokan bizonytalanok a kormányzat által működtetett honlap iránt, vagy nem tudják, hogyan kell regisztrálni. A témát Oláh Lajos DK-s politikus hozta fel, kérve a kormányt, hogy a járvány elleni védekezésben az önkormányzatokra partnerként tekintsen, engedje az oltópontok felállítást, és segítsenek a szegénységben élőknek.

Dömötör Csaba államtitkár erre azt mondta, a kormány minden erejével a magyarok megsegítésén dolgozik, az oltásra pedig levélben is lehet jelentkezni. Dömötör elismételte a kormány által február óta sulykolt narratívát, amiben az ellenzéket teszik felelőssé a járvány terjedése és a halálozási adatok miatt. Mint elmondta, Magyarország jól áll az oltási programmal, ám ezzel egy időben „turbó fokozatra kapcsolt a cinizmus és a képmutatás”, több ellenzéki politikus korábban az Európai Unióban a mai napig sem engedélyezett vakcinák ellen kampányolt, majd később mégis beadatta magának azt.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa az azonnali kérdések órájában elmondta, hogy érthetetlennek tartja, mi alapján gondolja a kormány időszerűnek a járványügyi korlátozások fokozatos feloldását. A képviselő szerint a járványügyi szakértők korainak tartják a szabályok lazítását és az általános iskolák megnyitását, a pedagógusok közül sem oltottak be még mindenkit, lesz olyan, aki április 18-án fogja megkapni a vakcinát. A képviselő nem érti, hogyan várja a kormány azt, hogy egy 18-án oltott tanár április 19-én visszamenjen az iskolába tanítani. Tordai szerint ennyi idő alatt nem szereznek védettséget a tanárok, a szülők túlnyomó többsége pedig még nincs beoltva a fertőzés ellen.

Kérdéseire az Emmi államtitkára, Rétvári Bence nem reagált érdemben, annyit mondott, hogy míg Tordai korábban a keleti oltóanyagok ellen kampányolt, nem sokkal később ő maga is beoltatta magát az orosz vakcinával.

Tordai erre azt mondta, ő egészen addig ágált csak például az orosz Szputnyik V oltóanyag ellen, amíg a The Lancet című tudományos lapban meg nem jelent, hogy 90 százalék feletti hatásfokkal rendelkezik. Dömötör Csaba és a jelenlévő kormánypárti politikusok azonban továbbra is kitartottak amellett, hogy az ellenzék és Gyurcsány Ferenc „fekete öves, okleveles, doktori fokozatú oltásellenes”. A Fidesz politikusai külön felrótták az ellenzéki pártoknak, hogy még mindig nem vonták vissza a keletről érkező vakcinákkal szemben megfogalmazott korábbi nyilatkozatukat.

Szilágyi György, a Jobbik képviselője azt rótta fel a kormánynak, hogy nem vállalják a felelősséget a járványügyi adatokért, sőt, azzal vádolják az ellenzéki pártokat, hogy bizalmatlanságot ébresztenek a lakosságban a vakcinákkal szemben. Szilágyi szerint a bizalmatlanság észrevehető, de nem az ellenzéknek, hanem a kormánynak köszönhető. Állítását példákkal támasztotta alá: szerinte bizalmatlanságot ébreszt, hogy a fideszes üzleti körök kaszinói nyitva maradhattak, az éttermek viszont a teraszaikat sem nyithatták még ki, hogy azon a napon jelentette be a miniszterelnök a nyitást, amikor a legtöbben haltak meg, illetve hogy a NER magángépe – az a kiszivárgott utaslista szerint Mészáros Lőrinccel és Várkonyi Andreával a fedélzetén azután járt Dubajban, hogy a miniszterelnök a Kossuth rádióban azt kérte, senki ne utazzon.

Orbán Balázs miniszterhelyettes válaszában oltásellenes uszítással, valamint azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járvány közben is a „saját politikai pecsenyéjét süti”. Azt is mondta, hogy uniós felmérések szerint Magyarország növekedési kilátásai 2021-ben biztatóbbak, mint az Európai Unió legtöbb tagállamáé, szerinte ez is bizonyíték a helyes járvány- és válságkezelésre.

A DK-s Sebián-Petrovszki László szerint kizárólag a kormány felelős a járvány magyarországi tombolásáért. A politikus külön kiemelte, hogy március 31-én Magyarországon 302 ember halt meg, ez a szám pedig meghaladja 14 másik Európai Uniós tagállam összes halálozási számát. Sebián-Petrovszki a kormány szemére hányta azt is, hogy az elmúlt 11 évben a GDP hét százalékánál is kisebb összegből tartják fenn az egészségügyet, az új munkaszerződések miatt pedig 5 500 ember távozott az ágazatból. Orbán Balázs válaszában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány 915 milliárd forinttal költ többet az egészségügyre, mint a szocialista kormány 2010 előtt.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa azt kérdezte, a néhány hét múlva lejáró kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja-e a kormány, ám Nagy István agrárminiszter erre nem reagált, pusztán felsorolta a járvány alatti támogatásokat. Z. Kárpát szerint a kormány lefeküdt bankárbérenc, mert „vállalták, hogy a károsultak érdekében nem avatkoznak közbe a kilakoltatásoknál”.

A koronavírus mellett előkerült a Magyarországon hamarosan kampuszt nyitó Fudan Egyetem is. Ungár Péter LMP-s politikus szerint a nemzeti szuverenitást sérti, hogy a Kínai Kommunista Párt által támogatott intézmény Magyarországon nyit kampuszt. Ungár kérdésében azt szerette volna megtudni, hogy van-e a Nemzetbiztonsági Szolgálatnak elég kapacitása arra, hogy kiszűrje az egyetemmel Magyarországra érkező esetleges hírszerzőket a tanárok és diákok közül, ám erre nem kapott választ. Schanda Tamás államtitkár a kérdést figyelmen kívül hagyva mondta azt, hogy a Fudan Egyetem magyarországi jelenléte pusztán a felsőoktatás érdekét szolgálja.

Később, amikor Arató Gergely, a DK képviselője vetette a kormány szemére, hogy a kínai kommunista ideológiát támogatja, Schanda Arató személyes felelősségét hangoztatta a felsőoktatás „2010 előtti szétverésében”, és számonkérte a képviselőn, hogy az „utódpárt utódpártjában ülve” hogyan kommunistázhatja a „polgári” kormányt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!