szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sem a vakcinák hatékonyságának igazolására, sem az oltóanyagok hatékonyságának összehasonlítására nem alkalmas az a táblázat, amit vasárnap tett közzé a kormány. Ha komolyan vennénk a táblázat számait, akkor például Magyarországon kétszázhuszonötször annyian halnak meg az oltottak közül koronavírusban, mint az Egyesült Államokban, ami nyilvánvalóan nonszensz.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

"A baloldali politikai erők többféle módon folytatják oltásellenes kampányukat. Ennek egyik formája az, hogy kétségbe vonják egyes vakcinatípusok hatékonyságát. Ezért a kormány nyilvánosságra hozza az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat. Ezekből az adatokból jól látható, hogy minden Magyarországon használt vakcina hatékony és erős védelmet nyújt a fertőzés ellen" – ezzel a kísérőszöveggel osztotta meg Facebook-oldalán a magyar kormány vasárnap ezt a táblázatot:

©

A koronavírus tájékoztató oldalra már egy MTI-hírrel tették ki a táblázatot, amelyben külön hangsúlyozták: a Pfizer–BioNTech vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm vakcina után. A táblázat közzététele nem előzmény nélküli, hiszen Gulyás Gergely az elmúlt két kormányinfón azt hangoztatta, hogy „az adatok alapján” a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül. Gulyás ezt arra reagálva mondta, hogy sokan kezdték megkérdőjelezni a kínai vakcina hatékonyságát.

A kormány vasárnapi Facebook-posztjának szövege arra utalt, hogy mindegyik vakcina biztonságos és hatékony, de nem lehet nem észrevenni, milyen különbségek vannak a keleti és a nyugati oltóanyagok között – legalábbis a táblázat adatai szerint. Ez alapján ugyanis úgy tűnik, hogy noha mindegyik vakcina hatékony, a nyugati vakcináknál (AstraZeneca, Pfizer, Moderna) sokkal hatékonyabbak az orosz Szputnyik vagy éppen a kínai Sinopharm oltóanyagok.

Ha például a táblázat adataiból indulunk ki, akkor azt látjuk: tavaly december 26 és idén április 20-a között 175 ember halt meg koronavírus-fertőzésben azután, hogy a második adag Pfizert megkapta, míg a Szputnyik második adagja után “csak” ketten hunytak el. A második oltás utáni megbetegedések esetében pedig a táblázat azt mutatja, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcinával történő oltások után 3048-an, a Sinopharm vakcina után 1744-en, az AstraZeneca vakcina után 613-an, a Szputnyik vakcina után 201-en, a Moderna vakcina után pedig 108-an betegedtek meg.

©

Csakhogy ezek a számok így önmagukban az égvilágon semmit nem árulnak el – erre már több szakértő is felhívta a figyelmet, köztük Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense, aki lapunknak azt mondta: így, ebben a formában ez a táblázat értelmezhetetlen.

Nem derül ki a táblázatból például:

  • a beoltottak életkora,
  • az, hogy volt-e alapbetegségük vagy sem,
  • és mivel az oltatlanok megbetegedései sem, így azt sem lehet ez alapján megállapítani, hogy mennyire hatékonyak a vakcinák.

Az sem mindegy, hogy mikor adták be az oltást, ahogy az sem derül ki a táblázatból, hogy a második oltás után mennyi idővel történtek a megbetegedések vagy a halálozások. Ezek azért is lennének lényeges kérdések, mert az öt különféle oltóanyag eleve más-más időpontban érkezett Magyarországra. Márpedig minél több idő telik el, annál nagyobb eséllyel fordul elő megbetegedés. Arról már nem is beszélve, hogy az első adagos oltás utáni koronavírusos megbetegedésről vagy halálról egyáltalán nem közöltek adatokat.

A táblázat egy tavaly december 26-tól idén április 20-ig tartó időszakot vizsgál. Az első vakcinaszállítmány, a Pfizer tavaly december 26-án érkezett Magyarországra, míg a Moderna először január közepén, az AstraZeneca pedig február elején. A táblázatban a többiekhez képest igencsak jól szereplő Szputnyikkal először február 12-én kezdtek el oltani, a szintén jól muzsikáló kínaival február 24-én.

Mivel a Szputnyik V második adagját 21, a Sinopharmét pedig 28 nap elteltével kell beadni, ez azt is jelenti, hogy Magyarországon az orosz vakcinából először március 5-én, a kínaiból pedig március 24-én adták be a második dózist. Mivel a táblázatot a kormány a rajta található tájékoztatás szerint április 20-án zárta, a Sinopharm utáni fertőzéseket és halálozásokat összesen 27 nap adatai alapján állították össze – szemben például a Moderna és a Pfizer akkor már több hónapja tartó alkalmazásával. (Pfizerből már január végén adtak be második dózist.)

Az oltási tervnek megfelelően elsőként az egészségügyi dolgozók kaptak oltást, méghozzá Pfizert, mert az első időkben csak az állt rendelkezésre. A sorban következtek a legidősebbek, őket (első körben az idősotthonban élőket) február 4-én kezdték el oltani, ekkor már a Pfizer mellett a Moderna is elérhetővé vált, nem sokkal később pedig a Szputynik V is, amit szintén az idősebb regisztráltaknak kezdtek adni.

Az AstraZenecával kezdetben a 60 év alatti krónikus betegeket oltották, később pedig ugyanezt a vakcinát kezdték el nagy tételben "szórni" a negyvenes-ötvenes, egyébként egészséges embereknek is. Igen ám, de az AstraZeneca az a vakcina, amit már egy hónapja úgy adnak be, hogy a második adagot csak 12 héttel később kapja az oltott, így akik húsvét környékén oltatták be magukat a brit–svéd oltóanyaggal, azok leghamarabb július közepén számítanak védettnek. Ezek igencsak lényeges különbségek, de nyoma sincs annak, hogy a táblázat elkészítésekor ezeket figyelembe vették volna.

©
Ahogyan feltehetőleg a krónikus betegségeket sem vették számításba, mert annak sincs nyoma az adatokban. A táblázatot a közösségi oldalán nyíltan bíráló Karikó Katalin biokémikus is erre hívta fel a figyelmet. Szerinte a táblázatban azt is fel kellett volna tüntetni, hogy Magyarországon négy hónap alatt 100 ezer idős krónikus beteg emberből hányan haltak meg az öregek otthonában, valamint azt, hogy nem krónikus beteg 100 ezer emberből hányan haltak meg négy hónap alatt. A vakcina hatásosságát ugyanis csak ilyen összehasonlításban lehet értelmezni.

A módszertan és a kontextus totális hiánya miatt még azt sem tudni, hogy a második oltás után mennyit vártak azzal, hogy egy-egy eseményt (megbetegedés, halálozás) megvizsgáljanak. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy valaki már az első oltás beadásakor fertőzött volt, de nem tudta, esetleg közvetlenül az első oltás után kapta el a vírust, amikor az még nem nyújtott elegendő védelmet.

De ha mindezen hiányosságok ellenére el is fogadjuk hitelesnek a táblázatban szereplő számokat, akkor elég ijesztő és nonszensz megállapításokat is tehetünk. Ha ugyanis táblázat adataiból indulunk ki, akkor az jön ki, hogy Moderna vakcinát kapottak közül a megbetegedettek 11 százaléka meghal (a táblázat szerint a második oltás után 108 ember kapta el a koronavírust, és 12-en haltak meg). Ez elég brutális adatnak tűnhet elsőre, mert ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos magyar halálozás mintegy 3,5 százalék, akkor a táblázat azt sugallja: oltani életveszélyes. Ez az értelmezés azonban téves, hiszen ha csak a Moderna vakcinát nézzük, amivel 142 ezer embert olthattak be, máris más színben tűnnek fel a számok.

Azonban az gyanússá teszi a számokat, hogy míg az Egyesült Államokban 80 millió oltottból lett 6000 megbetegedés, a magyar kormány táblázata szerint 1,3 millió magyarországi oltottból 5700-an lettek betegek. De a haláleseteket is érdemes összevetni: az Egyesült Államokban 80 millióból 74 halálesetet regisztráltak, míg Magyarországon a táblázat szerint 1,3 millió oltottból 273-at.

A tudományos szempontból értelmezhetetlen adatsort feltehetőleg azért tette közzé a kormány, hogy igazolni láttassa a közvéleményben elutasítottabb keleti vakcinák hatékonyságát egy olyan időszakban, amikor rendkívül fontos lenne, hogy minél több ember beoltassa magát. Ráadásul nem ez az első alkalom, hogy az uniós gyógyszerügynökség által (egyelőre) nem engedélyezett vakcinákat propagálja a kormány. Menczer Tamás, a Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára egy hete tett közzé egy videót, amiben azt állította, hogy a világ vezető orvosi szaklapja, The Lancet kiállt a kínai Sinopharm vakcina mellett, miközben szerinte az oltásellenes baloldal állandóan hazudik az oltóanyagról. A valóságban azonban a Lancet nem állt ki a Sinopharm vakcina mellett, a kínai vakcináról a szaklapnak egy olyan rovatában jelent meg cikk, aminek a tartalmát nem ellenőrzik, ráadásul a szerző a kínai vakcinaprojekt egyik felelőse volt.

Mit kellene tudnunk a kínai oltásról - és mit írt erről a The Lancet?

Felvázoljuk, milyen lehetne egy tudományos publikáció a Sinopharm-vakcináról és mit jelent a peer review.

A bizalmat nem véletlen próbálja növelni a kormány, hiszen szombaton érkezett Magyarországra 600 ezer adag Sinopharm-vakcina, amit vasárnap szállítanak ki a kórházi oltópontokra és a háziorvosi rendelőkbe, ahol tömeges oltási programban végzik az oltásokat a héten.

Noha a vasárnap közzétett táblázat eredeti kísérőszövegében nem a Pfizer hatékonyságát kérdőjelezték meg, hanem azt bizonygatták, hogy az összes Magyarországon elérhető vakcina biztonságos és hatékony, a táblázat adatai alapján tudósító MTI már azt a konklúziót vonta le belőle, hogy a kínai jobb, mint a Pfizer. Magyarul a Gulyás Gergely korábbi kijelentéseit arról, hogy az orosz és a kínai vakcina hatékonyabbak, mint a nyugatiak, ezúttal egy hivatalosnak tűnő "statisztikával" is alá lehet támasztani. De ez könnyen a visszájára is fordulhat, mivel a táblázat adatai alapján sokan olyan következtetést vonhatnak le, hogy a vakcinák a második oltás után sem adnak elegendő védelmet. A Szputnyik V gyártói mindenesetre örülnek a táblázatnak, a Twitteren hirdetik.

Megkérdeztük a Koronavírus Tájékoztató Központot, hogy megjelenés előtt látta-e ezt a táblázatot az operatív törzs, és ha igen, akkor hogy mehetett át a szűrőjén. Ha nem látta, akkor nem tartják-e problémásnak, hogy a kormány szakmai ellenőrzés nélkül tesz ki egy olyan táblázatot, amit a szakemberek a hiányos adatok miatt értelmezni sem tudnak, de a kérdés a mai tájékoztatón nem került szóba.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!