Tetszett a cikk?

Azzal indokolják, hogy ha a megválasztásához minősített többség kell, akkor az eltávolításához is legyen ugyanez előírva.

Egy szerdán benyújtott igazságügyi saláta-törvényjavaslat mondja ki, hogy az összes képviselő kétharmadának szavazata legyen szükséges a legfőbb ügyész felmentéséhez, illetve hivatalvesztésének kimondásához.

Mindkét eset a köztársasági elnök indítványára történhet: felmentésre akkor kerülhet sor, ha a legfőbb ügyész „neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni a megbízatásából adódó feladatainak”, hivatalvesztésre pedig akkor, ha „neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ügydöntő határozatban megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált”.

A miniszteri indoklás nem szól arrók, hogy mi teszi indokolttá éppen most ezt a változtatást, de az ellenzéki előválasztás vitáiból tudható: kormányra jutása esetén mindegyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt meneszteni akarja tisztségéből Polt Péter legfőbb ügyészt, akit az elszámoltatás, a NER lebontása akadályának tart. És tény, hogy a jelenlegi törvény nem ír elő ehhez minősített többséget.

Hasonlóan megnehezítik az alapvető jogok biztosa és helyettese eltávolítását.

Ugyanez a törvényjavaslat a miniszterelnök két jogkörét átadja a köztársasági elnöknek: a jövőben a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezheti ki és mentheti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Szabályozott Tevékenységeket Felügyelő Hatóság (SZTFH) elnökét. A MEKH elnökét, Horváth Pétert 2020-ban nevezte ki Orbán Viktor hét évre, az SZTFH elnökét, Biró Marcellt pedig most október 1-jétől kilenc évre, felmenteni pedig csak rendkívüli esetekben lehet őket.

A kormány mégis most fosztja meg érdemi indoklás nélkül a miniszterelnököt ettől a hatáskörtől. Azt viszont sejteni lehet, hogy a 2022. május 10-én lejáró megbízatású Áder János utódját még a jelenlegi országggyűlés választja meg – az ettől eltérő ellenzéki indítvány már a bizottságban megbukott –, és úgy látszik, a kormány olyan új államelnökben bízik, akinek a kezében biztosabb helyen van a két fontos főtisztviselő sorsa, mint egy esetleges új kormányfőében.

Az egyelőre csak híresztelés, hogy Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, EP-képviselő lehet az utódjelölt, mert a Miniszterelnökség szerint ezzel még nem foglalkoznak.

Orbán szerint kulcspozíció a köztársasági elnöké, de még nem tudni, ki kerül Áder helyére

Ahogy a legutóbbi parlamenti választás előtt, most ismét felvetődött, hogy Orbán Viktor foglalná el a kibővített hatáskörű államfői posztot. A kormányfő mérlegel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!