Befolyásolhatják a magyar és a francia választások eredményét az oltásellenes mozgalmak

Szakértők segítségével ment utána az Euronews, hogy mennyiben is befolyásolhatják a közelgő választásokat itthon, illetve Franciaországban az oltásellenes mozgalmak.

Első körben érdemes tudni, hogy a koronavírus elleni oltás-, a megkülönböztetés-, illetve korlátozásellenes mozgalmak sok európai országban megtalálhatók, viszont nincsenek megbízható adatok a támogatói bázisuk méretéről.

A portálnak nyilatkozó brüsszeli politikai elemző, Jacob Kirkegaard szerint ezeknek a csoportoknak nincs hosszú távon jövőjük, a járvány lecsengésével és a korlátozások feloldásával ezek is el fognak tűnni, illetve tagjaik más ügyek után néznek majd.

Franciaországban

A közeljövőre nézve azonban komoly politikai tőkét is jelenthetnek ezek a mozgalmak, akár még választást is lehet nyerni velük, vagy éppen ellenük. Az utóbbi taktikát választotta Emmanuel Macron francia elnök, aki lényegében pofozózsáknak használja az oltáselleneseket és az utóbbi hetekben egyre vaskosabb hangnemet enged meg magának velük szemben. A terv működni látszik, már csak azért is, mert a felmérések szerint a franciák kétharmada támogatja az oltásellenesekkel szembeni fellépést, ráadásul Macron mindent meg is tesz azért, hogy összemossa szélsőjobboldali ellenfeleit ezekkel a mozgalmakkal. Persze ezt azért is teheti meg ennyire könnyedén, mert a francia lakosság átoltottsági aránya jelenleg 80,1 százalék, míg Magyarországon a lakosság 64,6 százaléka oltott.

Magyarországon

A közelgő választások egészen más hatást gyakorolnak a hazai politikumra. Orbán Viktor és a Fidesz láthatóan letettek arról, hogy népszerűtlen intézkedések áterőltetésével növeljék az oltottsági arányt, a védettségi igazolványok sem véletlen maradnak érvényesek májusig. Kirkegaard ehhez hozzátette, hogy Orbánnak szüksége van a szélsőjobboldali szavazatokra és ezért nem akarja magától elvadítani az oltáselleneseket sem.

A miniszterelnök óvatossága rögtön indokoltnak tűnik, amint hozzávesszük ezekhez Bíró-Nagy Andrásnak, a Policy Solutions kutatócég vezetőjének adatait, aki egy tavaly őszi kutatás alapján azt állítja, hogy akár a 30 százalékot is elérheti az oltásellenes magyar választók aránya. Ráadásul politikai oldaltól független jelenségként létezik, azaz mindegyik táborban megtalálni a képviselőit. Ezért nem akarja sem a kormánypárt, sem az ellenzék magára haragítani ezt a csoportot. Főleg azért fontos ez, mert a választás sokak szerint a bizonytalanok mozgósításával fog eldőlni, és közöttük is találni oltáselleneseket.

Az oltásellenességben rejlő politikai tőkét a Mi Hazánk Mozgalom igyekszik a legmaradéktalanabbul kiaknázni, olyannyira, hogy a saját, hagyományos szélsőjobboldali témáikat is elengedték ebben a kampányban és kizárólag erre összpontosítanak. A párt fókuszában vélhetően a bűvös öt százalék elérése, a parlamenti küszöb átlépése áll, amit Bíró-Nagy szerint ezzel a taktikával esélyük is van megszerezni.

Korábban mi is írtunk az oltásellenesség és a politika viszonyáról, illetve az oltás-nem oltás kettősség kúltúrharcos jellegéről.