Az Ab elnöke szerint a kormánynak veszélyhelyzetben sem lett volna joga új büntetőjogszabályt alkotni. Az emiatt benyújtott alkotmányjogi panaszt ugyan nem bírálták el, megszüntették az eljárást, mert a vitatott kormányrendelet közben hatályát vesztette, de Sulyok Tamás elnök párhuzamos indoklása fontos dolgot mondott ki.

A panasz arról a 2021 májusi kormányrendeletről szólt, amely szerint bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel lett volna büntetendő többek között az, aki a koronavírus elleni védettség igazolásáról hamis okiratot készít, okirat tartalmát meghamisítja, hamis vagy más nevére szóló valódi okiratot felhasznál. A panaszos szerint a Büntető Törvénykönyvet kizárólag törvénnyel lehet módosítani, a kormánynak még a rendkívüli jogrendben, a járványveszély-helyzet miatt kapott törvényi felhatalmazásra hivatkozva sem lett volna joga ezt megtenni. Ez a büntetőjog egyik alkotmányos alapelve.

Az Alkotmánybíróság keddi végzése, amelyet nem valamelyik öt tagú tanács, hanem feltűnő módon a teljes testület fogadott el, megszüntette az eljárást, arra tekintettel, hogy a vitatott rendelet és a törvényektől eltérő rendeletalkotásra járványveszély idején felhatalmazást adó törvény június 1-én hatályát veszítette. De Sulyok Tamás elnök párhuzamos indoklásként kifejtette: ha a rendelet még hatályos lenne, meg kellett volna semmisíteni, mert büntető jogszabályt valóban csak törvény mondhat ki, ettől eltérni még veszélyhelyzetben sem lehet. Czine Ágnes és Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményében pedig az olvasható, hogy érdemben el kellett volna bírálni a panaszt, mert előfordulhat, hogy a már nem hatályos rendeletet egy folyamatban lévő, korábban indult ügyben mégis alkalmazni kell.

Az elmúlt egy év híreiben nem szerepelt, hogy a rendeletet alkalmazták volna, tehát hogy került-e valaki börtönbe ennek alapján. De mivel veszélyhelyzet és ebből fakadó rendkívüli jogrend most is van, az Ab-elnök véleményére a kormánynak érdemes odafigyelnie.