Külön ünnepnapot javasol az Aranybullának a Fidesz és a KDNP

Törvényjavaslatot nyújtott be az új ünnepnapról az Fidesz és a KDNP frakcióvezetője az Országgyűlésnek.

  • hvg.hu/MTI hvg.hu/MTI
Külön ünnepnapot javasol az Aranybullának a Fidesz és a KDNP

Kocsis Máté és Simicskó István, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetői benyújtották a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amelyben azt kérik az Országgyűléstől, hogy április 24-t nyilvánítsák az 1222-ben kihirdetett Aranybulla napjává. Az előterjesztést szimbolikus időpontban, 12 óra 22 perckor iktatták a parlamenti rendszerben.

A két előterjesztő a magyar államfejlődés és Magyarország alkotmányos önazonosságának szempontjából kiemelkedően fontosnak tartja az Aranybullát. A törvényjavaslat rögzítené, hogy az Országgyűlés tagjai – azok, akik tiszteletben tartják az ország történeti alkotmányának vívmányait –, vallják, hogy "a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelessége".

II. András az Aranybullát – a történeti hagyomány szerint – 1222-ben Szent György napján, azaz április 24-én adta ki, ezért az Országgyűlés ezt a napot nyilvánítaná az Aranybulla napjává. A javaslat elfogadásával a parlament elismerné, hogy a dokumentum eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.

Az Aranybulla 800. évfordulója egyébként olyannyira fontos a jelenlegi kormányzatnak, hogy televíziós dokumentumsorozat is készült róla, a Kriskó László által rendezett film költségvetése egymilliárd forint fölött lesz.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.