Alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmaz a nemzeti konzultáció online felülete. Csak az e-mail-címnek kell létezőnek lennie, minden más adat elgépelhető, behazudható. Kipróbáltuk, és Charles Darwin, a 130 éves besenyszögi lakos nevében sikeresen kitöltöttük az ívet. Az eddig visszaérkezett 340 ezer válasz alapján ráadásul úgy tűnik, hiába megy el rá akár 10 milliárd forint, ez a nemzeti konzultáció aligha dönt majd részvételi rekordot.
Már 340 ezren visszaküldték a kormány nemzeti konzultációs kérdéssorát, pedig a Magyar Posta még el sem juttatta mindenkihez az ívet tartalmazó levelet – büszkélkedett el csütörtökön Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, közölve ezzel a hivatalosan október 14-én indult legújabb kormányzati akció első részvételi részeredményét.
A kormányzat által minden bajok – köztük a magas infláció és elszálló energiaárak – szinte egyedüli okozójának kikiáltott, az Ukrajnát megtámadó agresszor, Oroszország elleni “brüsszeli szankciók” elítélésére indított kérdőívet még Orbán Viktor is lelkesen kitöltötte, pedig a kormányfő Magyarország nevében eddig az összes szankciót megszavazta.
Orbán előbb megszavazta a szankciókat, majd kitöltötte a nemzeti konzultációt, hogy elítélje azokat
Egy tablet segítségével sikerült válaszolnia a saját kormánya kérdéseire.
Mivel egyértelmű, hogy a nehezen elért egységes EU-s fellépés nyomán meghozott döntések visszavonására esély sincs, Orbánnak aligha lehet más célja a szankciók hazai elutasítottságával Brüsszelben roadshowzni, minthogy nyíltan szembehelyezkedjen az EU-val. Ehhez pedig minél nagyobb számot érdemes majd Brüsszelben “lobogtatni”.
Csakhogy az eddigi 340 ezer válasz nem tűnik soknak, ráadásul csak 3 hét van hátra a konzultáció december 9-i zárásáig. A 340 ezres számot Szentkirályi Alexandra ugyan magasnak értékelte, de összehasonlítva a hivatalos start – október 14-e, a levelek postázásának indítása – óta eltelt bő egy hónap válaszadói adatát a korábbi konzultációk hasonló adatával,
a számok azt mutatják, hogy a legújabb nemzeti konzultáció időarányosan nem teljesít jól.
A 340 ezer válasz, ami óránként mintegy 472 visszajelzést jelent, legfeljebb a középmezőny aljára pozicionálja ezt a konzultációt. Mint az az alábbi infografikánkon is látható, ennél volt több, az első egy hónapban rosszabbul teljesítő konzultáció, de még több volt, amelyiknek már ez az első hónapos részeredménye messze túlszárnyalta a mostanit.
Például a legutóbbi, a tavaly nyáron – szintén offline és online is – zajló, a járvány utáni életről szóló konzultációban az első egy hónap után Szentkirályi Alexandra 547 ezer válaszról adott hírt. Ezzel az a második legsikeresebb első egy hónapot maga mögött tudó akció. A csúcstartó a 2018-as “családvédelmi” konzultáció volt az első hónap 773 ezer válaszával.
Persze ezek az első egy hónap adatai, a végeredmény pedig sok mindentől függhet. A válaszadók gyorsaságától éppúgy, mint a válaszadási kedv növelésére bedobott kormányfői kitöltés időzítésétől, és természetesen a kitöltésre adott idő hosszától. Figyelemreméltó például, hogy a 268 ezres első hónapos számával csak a sereghajtók közé sorolható 2017-es “Stop Soros” konzultáció
a kezdeti lanyha érdeklődés ellenére végül minden idők legsikeresebb konzultációja lett 2,356 millió válasszal.
Ha a legutóbbi, tavaly nyári konzultáció első egy hónapos 547 ezres válaszadási száma és a mostani mindössze 340 ezres hasonló értéke közti különbség okait keressük, szembetűnő, hogy az offline akcióra, vagyis a levelek szétküldésére most jóval később indították rá az online konzultációt. Kérdeztük a kormányszóvivőt, de nem kaptunk választ arra, mi az oka, hogy
tavaly már 11 nappal a start után indult az online kitöltés, most pedig ugyanez 32 napig tartott.
Nem tudni, mi tartott bő egy hónapig az online felület élesítésén, de szinte biztos, hogy nem azoknak a biztonsági réseknek a foltozgatásával telt az idő, amelyeket a korábbi nemzeti konzultációknál az online felületen tapasztaltunk. E téren ugyanis semmilyen látványos előrelépés nem tapasztalható: a hvg.hu tesztelte az online kitöltést és arra jutottunk, hogyA Reklámszövetség ezzel az indoklással nem vizsgálja a kormány bombás hirdetését: Nem. De igen. De nem.
Nem indít vizsgálatot a Reklámszövetség a kormány nemzeti konzultációt népszerűsítő bombás hirdetései miatt. A szervezet először azzal indokolt, hogy ezek politikai hirdetések, majd a társadalmi célúként feladott hirdetésekről is megállapította, hogy azok valójában politikaiak, így nem tud mit tenni, egyébként mindegy is, mert a Reklámetikai Kódex a kormányra úgysem vonatkozik.
olyan alapvető, filléres biztonsági elemek hiányoznak, amelyek tavaly is hiányoztak, és így most is van lehetőség akár a szándékos, tömeges kitöltésre, akár a csalásra is.
Tapasztalatunk azt mutatja, hogy az online felület semmit nem fejlődött tavaly óta. Abban fő biztonsági elemként most is csak az a fejlesztés szerepel, amit már mindkét 2021-es konzultációnál is alkalmaztak. E funkció lényege, hogy az adatok – név, lakcím, életkor, telefonszám és e-mail – megadása után csak az e-maiben kapott linkkel lehet kitölteni az ívet.
Ráadásul tapasztalatunk szerint ahogy tavaly, úgy idén sem ellenőrzi a rendszer a számítógépet azonosító IP-címet, pedig a honlap fejlesztéséhez képest ennek a biztonsági elemnek a beprogramozása időben és költségben sem jelentős tétel. Kipróbáltuk, és kamu személyes adatokkal ugyanarról a gépről kétszer is engedte a kérdéssor kitöltését a rendszer. Így
Charles Darwin nevében is végigmentünk a kérdéssoron az 1882-ben meghalt természettudóst élőnek és 130 évesnek beállítva – ennél nagyobb számot nem fogadott el a rendszer –, lakóhelyének a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszöget, és Rogán Antal hivatalának telefonszámát megadva.
Ez azt is bizonyítja, hogy az akár szándékos csalás, manipuláció idén sem lehetetlen. Azért idén sem, mert mióta létezik online is a nemzeti konzultáció, azóta mindegyiknél volt olyan biztonsági rés, amely lehetőséget adott az esetleges visszaélésre is. A kormányt pedig soha nem zavarta, hogy emiatt a konzultációk eredményének hitelessége erősen támadható.
Nem javítottak érdemben a rendszeren a 2017 májusi, “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációra sem, ismét előjöttek ugyanazok a hitelességi aggályok. A 2017 őszi, “Stop Soros” konzultáción szintén. Az akkor éppen kormánykritikus Hír Tv riportere ezt bizonyította is, amikor kamu adatokkal egy óra alatt 81 kombinációban töltötte ki online a kérdőívet.
Ezután építették be azt a biztonsági elemet, ami miatt már csak a válaszlevélben kapott linken lehet kitölteni a kérdéssort. De ez sem tette lehetetlenné, csak lassította a kamu válaszok gyártását, hiszen a “robotprogram” fejlesztője a tavaly nyári konzultáción megismételte a 2020-as “mutatványt”. A két ügyet összevonva a rendőrség nyomoz, de nem sok eredménnyel:
Még keresik a kibernyomozók a nemzeti konzultációkat gyorskitöltő robot gazdáját
A kormány 2020-as és 2021-es nemzeti konzultációját megviccelő, az online íveket ezrével kitöltő robotprogram ügyében továbbra is nyomoz a rendőrség. Információs rendszer vagy adat megsértése a gyanú, ám ezt nehéz bizonyítani - tavaly az ügyészség vissza is dobott egy vádemelési javaslatot.
Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ sem a kormányszóvivőtől, sem a Kormányzati Tájékoztatási Központtól arra, tudnak-e róla, hogy az online felületen azonos IP-címről többször is kitölthető a konzultációs ív, ami lehetőséget teremt a csalásra. Azt is hiába kérdeztük, hogy az új felület élesítése előtt miért nem tettek lépéseket ennek kiküszöbölésére.
Nem árulták el azt sem, hogy a mostani alkalommal mekkora összegre és kivel kötöttek szerződést a konzultációs weboldal fejlesztésére – a legutóbbi, tavaly nyári konzultációnál ugyanis a hvg.hu által utóbb kikért adatokból kiderült, hogy erre 11 millió forintot költöttek, mégis maradt a felületen biztonsági rés.
Azt is kérdeztük, hogy az indulás óta zavartalan volt-e az online konzultációs felület működése, folyamatos volt-e a rendelkezésre állása, észleltek-e informatikai támadásra utaló jelet, és ha igen, tettek-e a rendőrségi feljelentést, ám nem kaptunk választ. Ahogy arra sem, tartanak-e attól, hogy fals adatok érkezhetnek tömegével, ami torzíthatja majd a végeredményt?
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
