Novák Katalin támogatja a svéd NATO-csatlakozást, bár megérti a magyar képviselők aggodalmait

A NATO-nak egységesnek és erősebbnek kell lennie, de a bővítésről szóló kérdéseket meg kell vitatni – nyilatkozta Novák Katalin magyar köztársasági elnök a TRT World angol nyelvű török állami hírtelevízió One on One című műsorának, amelyet hétfő késő este közvetítettek. Az interjú első felében Novák Katalint Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról kérdezték. A köztársasági elnök hangsúlyozta: „ezekben a nehéz időkben egységesnek kell maradnunk, és meg kell mutatnunk az erőnket is”.

A NATO fontos szövetség, amelyet meg kell erősíteni, de vitát kell folytatni ezekről a döntésekről, mérlegelve az előnyöket és a hátrányokat – mondta. Novák szerint a magyar Országgyűlésben „kemény vita” folyik Svédország NATO-csatlakozásáról, mert magas rangú svéd illetékesek korábban elfogadhatatlan kijelentéseket tettek Magyarországról. Ezek alaptalan, elfogult nyilatkozatok voltak, amelyek még a magyar demokráciát is megkérdőjelezték – jelentette ki.

„Ilyen katasztrófára egyetlen ország sem tud felkészülni" - Törökországban jártunk a földrengés után

Gőzerővel zajlik a bontás a februári pusztító törökországi földrengés helyszínén, vannak olyan települések, amelyek lényegében teljesen eltűntek a föld színéről. Becslések szerint másfél millió ember vált hajléktalanná, a túlélők pedig a trauma miatt sokszor még akkor sem mernek visszatérni otthonukba, ha az épen maradt.

Novák Katalin leszögezte: köztársasági elnökként a személyes véleménye az, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben több érv szól Svédország NATO-csatlakozása mellett, mint az ellen. Ő ebben a helyzetben Svédország NATO-csatlakozása mellett van, mert ezáltal a NATO erősebbé válhat – mondta. Hozzátette: ettől függetlenül megérti a magyar képviselők és Törökország aggodalmait a kérdést illetően, és emlékeztetett, a svéd parlament is csak az elmúlt hetekben, hosszú vita után döntött arról, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz.

Ugyan nem került szóba, de azért itt érdemes kitérni rá, hogy a Novák által említett kemény vita valójában nem egyéb, mint a kormány által utolsó pillanatban előrángatott mondvacsinált indokok parédája, amelyekkel igyekeznek elodázni a svéd csatlakozás ratifikálását. Orbán Balázs ezt három, a magyar kormánnyal szemben kritikus svéd politikustól vett idézettel próbálta alátámasztani, Gulyás Gergely később arról beszélt, hogy maga sem tudja, hogy mi a baja a párttársainak a svédekkel, bár mind közül talán Balla György Fideszes frakcióvezető-helyettes indoka sikeredett a legfrappánsabbra, aki szerint azért tűzték ki március 31-re a svéd és a finn csatlakozásról szóló zárószavazást, mert „Brüsszel hazudik, mint a disznó”.

Persze azóta ez is változott, mármint nem a képviselő úr véleménye, hanem a kitűzött dátum. Mindehhez annyi kellett, hogy Orbán Viktor hazatérjen Ankarából és amint a törökök bejelentették, hogy a finnek kérelmét ratifikálják, rögvest Kocsis Máté fideszes frakcióvezető is napokkal előrébb hozta a finnek zárószavazását, míg a svédekét megint elnapolták. Hogy miért? A legfrissebb változattal ezúttal Menczer Tamás államtitkár állt elő, miszerint a svédek hazudnak. 

Novák Katalin az interjúban az európai energiaválság kapcsán arra is kitért, hogy Magyarországnak különösen fontos Törökország az Azerbajdzsánból érkező gázszállítások miatt is. A köztársasági elnök egyúttal nagyon megbízható partnernek nevezte Ankarát a Török Áramlat gázvezetéken keresztül továbbított orosz gázszállítások tekintetében is. Az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban elmondta, hogy az Magyarország földrajzi adottságaiból is fakad, ez a függőség pedig nem változtatható meg egyik napról a másikra, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy csökkenjen ez a függőség – fogalmazott.